Az első település a falutól nyugatra a domb tetején állt, erre utal a dűlő neve: Köszvényesköze. Orbán Balázs szerint a falu helyén nyílvesszőket találtak. A közelben található a Galát nevű domb, amely besenyő nyelven erődítményt jelent. Első temploma is itt, a dombtetőn állott, építésének ideje ismeretlen. Az 1484. évi oklevél plébánosáról ír. Második templomának helye a jelenlegi papilaktól nyugatra, a kántorkertben volt. Építési idejét egy 1522-ből származó faragott kőfelirat tanúsítja. Ezt erősíti meg az 1731. október–november hónapokban íródott egyházlátogatási jegyzőkönyv. 2000-ben tömegsírt találtak, mely valószínűleg az 1700-as évek közepén pusztító pestis áldozatait takarja. Ezen második templomot 1822-ben bontották le, és anyagát beépítették a jelenlegi templomba (1822–26). A templom feletti dombon (Dombhát) a közelmúltban az úgynevezett Fellegváron még 17 család lakott, a csuszamlós talaj miatt azonban elköltöztek. Feltehetően a talajmozgás következtében repedt meg a templom fala több helyen is, ezért kellett lebontani. A felszerelésekből megmaradt a főoltár, amely 1793-ban Kolozsvárról került ide, az előző ugyanis leégett. Szintén megmaradt a keresztelőmedence, palást, monstrancia, miséző kehely (felirat nélkül) és az 1790-ben öntött nagy harang, amely 1916-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban pihent. A millennium évében hazahozták, és remélik, hogy itthon is marad. A harmadik és ma is álló templom építési évét a torony homlokzatán lévő kőbe vésett felirat örökíti meg: „Fundum via combii cedente Dno Ludovico Pálfi de Péterlaka 1822.” „Aedes et turris aedifi cata est anno 1823.” Iskolája az idézett jegyzőkönyv keletkezése idején már létezett, tanítója ez idő tájt Dobos Mihály volt. Az egyházközség egyike a Szentföld néven ismert 7 plébániának. Mindvégig katolikus volt: a reformáció idején több évig pap nélkül maradt, amikor pedig a református prédikátorok megpróbáltak betolakodni, az asszonyok elűzték őket. 1629-ben a mikházi kolostor építését elindító bosnyák ferencesek itt telepedtek meg, mert a papilak üresen állott. A szovátai származású Domokos Kázmér volt a tolmácsuk. 1664-ben Nagy Mihály egyházmegyés pap volt a plébános és egyben kerületi főesperes. Innen gondozták Mikházát, Nyárádremetét (Köszvényesremete) és az 1770-es évek végéig Szovátát. A kommunista uralom idején államosított iskolát, tanítói és kántori lakást 2007-ben visszaszolgáltatták. Felújításuk folyamatban van. A templom a 2001-től 2005-ig tartó restaurálásnak köszönhetően megújult.