Az első település a falutól nyugatra a domb tetején állt, erre utal a dűlő neve: Köszvényesköze. Orbán Balázs szerint a falu helyén nyílvesszőket találtak. A közelben található a Galát nevű domb, amely besenyő nyelven erődítményt jelent. Első temploma is itt, a dombtetőn állott, építésének ideje ismeretlen. Az 1484. évi oklevél plébánosáról ír. Második templomának helye a jelenlegi papilaktól nyugatra, a kántorkertben volt. Építési idejét egy 1522-ből származó faragott kőfelirat tanúsítja. Ezt erősíti meg az 1731. október–november hónapokban íródott egyházlátogatási jegyzőkönyv. 2000-ben tömegsírt találtak, mely valószínűleg az 1700-as évek közepén pusztító pestis áldozatait takarja. Ezen második templomot 1822-ben bontották le, és anyagát beépítették a jelenlegi templomba (1822–26). A templom feletti dombon (Dombhát) a közelmúltban az úgynevezett Fellegváron még 17 család lakott, a csuszamlós talaj miatt azonban elköltöztek. Feltehetően a talajmozgás következtében repedt meg a templom fala több helyen is, ezért kellett lebontani. A felszerelésekből megmaradt a főoltár, amely 1793-ban Kolozsvárról került ide, az előző ugyanis leégett. Szintén megmaradt a keresztelőmedence, palást, monstrancia, miséző kehely (felirat nélkül) és az 1790-ben öntött nagy harang, amely 1916-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban pihent. A millennium évében hazahozták, és remélik, hogy itthon is marad. A harmadik és ma is álló templom építési évét a torony homlokzatán lévő kőbe vésett felirat örökíti meg: „Fundum via combii cedente Dno Ludovico Pálfi de Péterlaka 1822.” „Aedes et turris aedifi cata est anno 1823.” Iskolája az idézett jegyzőkönyv keletkezése idején már létezett, tanítója ez idő tájt Dobos Mihály volt. Az egyházközség egyike a Szentföld néven ismert 7 plébániának. Mindvégig katolikus volt: a reformáció idején több évig pap nélkül maradt, amikor pedig a református prédikátorok megpróbáltak betolakodni, az asszonyok elűzték őket. 1629-ben a mikházi kolostor építését elindító bosnyák ferencesek itt telepedtek meg, mert a papilak üresen állott. A szovátai származású Domokos Kázmér volt a tolmácsuk. 1664-ben Nagy Mihály egyházmegyés pap volt a plébános és egyben kerületi főesperes. Innen gondozták Mikházát, Nyárádremetét (Köszvényesremete) és az 1770-es évek végéig Szovátát. A kommunista uralom idején államosított iskolát, tanítói és kántori lakást 2007-ben visszaszolgáltatták. Felújításuk folyamatban van. A templom a 2001-től 2005-ig tartó restaurálásnak köszönhetően megújult.
Postacím:
547214 – Mătrici, str. Bisericii, nr. 251., jud. Mureș
Tel.:
0265-347.098
Szolgálatot teljesít
Kántor: Lokodi Károly (nyug.)Örökös szentségimádási nap: január 17.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.