A reformáció előtt az egyházközség Farcád fi liája volt, de miután Farcád az új hit követője lett, a lengyelfalvi hívek lelkigondozását az akkor még önálló plébániaként létező szombatfalvi lelkész látta el. 1658-tól Székelyszenttamás fi liája. 1775-től saját plébánossal önálló egyházközség lett. Az egyházközség örökös, kegyeletes ünnepe a Sarlós Boldogasszony-i körmenetes határkerülés. Eredete 1873-ra vezethető vissza, amikor július 2-án kegyetlen jégverés pusztította el a falu minden termését. Ekkor tettek fogadalmat a határkerülésre. A kommunista időben elmaradt, de most újra szeretnék éleszteni e fogadalmi ünnepet. A közelmúltban külföldi segítséggel és Hajdó István akkori gyergyói főesperes szorgoskodása révén új plébánia épült. 2007-ben Horváth János magyarországi pap segítségével megkapták Árpád-házi Szent Erzsébet csontereklyéjét. Az egyházközség birtokában van II. János Pál pápa azon reverendájából egy darab, amelyet 1981. május 13-án viselt az ellene elkövetett merényletkor.