Sokak imáját hozzák
A Nyárád mentén is átvonultak a Mária-úton gyalogló zarándokok, akik a csíksomlyói pünkösdi búcsúra tartanak. A jobbágyfalvi szálláshelyükön meséltek portálunknak élményeikről, illetve arról, hogy mit jelent számukra a zarándoklat.

A zarándoklat nemcsak ima és gyaloglás, hanem odafigyelés önmagunkra és másokra

Az öt fős kezdeményező csapat május 3-án indult Budapestről a Szent Anna-rétről, útközben Sájon, Miskolcon, Máriapócson csatlakoztak még hozzájuk, így közel tucatnyian érték el Maros megyét. A csapat nemcsak magyarországiakból áll, van közöttük felvidéki is, illetve nem csak katolikusokból, hiszen van közöttük baptista is. Közel 900 kilométeres, 40 napos útjuk végén tervük szerint a gyergyóalfalusiak keresztaljához csatlakozva fognak Csíksomlyóra érkezni.

Lélekformáló érzés

Szépítés nélkül mesélnek élményeikről: mindenütt nagy szeretettel fogadták útjuk során, és a román nyelvterületen is csupa emberi jóérzéssel, szeretettel találkoztak. Ha egy útmenti keresztnél megálltak imádkozni, a helyi román asszonyok is csatlakoztak hozzájuk és azok is elmondták imájukat. Volt olyan román férfi, aki az ima után itallal kínálta a teljesen ismeretlen, fáradt gyalogosokat, volt kereskedő, aki útravalót csomagolt nekik, és volt román rendőr, aki megmondta, hogy melyik településre nem „ajánlatos” bevonulni a nemzeti színekkel. Ez egy lélekformáló érzés, amelyet nem lehet elmesélni – ezt át kell érezni, ehhez útra kell kelni, mondták a zarándokok.

Hogy ki-ki számára mit jelent a zarándoklat? Egyesek a magyarok engeszteléséért indultak útnak, de a szomszédos népekért is imádkoznak. Azért vállalják a fáradságos utat és imát, hogy az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy nemzetek egymással, az ember pedig az Istennel tudjon megbékélni. A végcél az „égi édesanya” és Isten szeretete, vonzása. Szép és nemes cél, még ha testi fájdalmakkal is jár, de így mindannyian hozzátehetnek valamit Krisztus szenvedéséhez. „A zarándoklat arról szól, hogy a mókuskerékből kivonulunk Isten szent ege alá, találkozunk a természet csodáival, szeretet adunk és kapunk” – fogalmazza meg egyik férfi, aki örömmel újságolja, hogy jobbágyfalvi vendéglátójuk kislányától egy imát kaptak ajándékba, amelyet az a dédanyjától tanult.

A másság elfogadása

A zarándoklat másrészt az egó megfékezése és a másság elfogadása – állítják a résztvevők, akik között orvos, bírónő, gépészmérnök és asztalos egyaránt van, különböző korú, mentalitású, helyzetű emberek, és mégis tudnak figyelni egymásra, össze tudnak „csiszolódni”. Út közben az egyéni célok megváltoznak, és megtanulnak a csapat tagjai önmagukra és egymásra figyelni, egymáson segíteni.

A hit és szeretet útja

A Mária-úttal kapcsolatban elmondták: a nyugat európai El Camino inkább a hit és üzlet, míg a közép-európai Mária-út a hit és szeretet zarándoklata. Az útvonal kiépítése több éves folyamat, amelyhez az egyháznak és az államnak is hozzá kell tennie a maga részét, hogy akár egész évben járható, minden „útkereső” ember számára használható fizikai és lelki utazást tegyen lehetővé.
Gligor Róbert László, székelyhon.ro, 2011. június 7.

Cikk
Kedves testvéreim, az előttünk álló út világos, még ha nem is könnyű. Engedjük megújulni szívünket, hogy a békére törekedjünk és gondját viseljük a teremtett világnak! A Szentírás arra figyelmeztet bennünket, hogy őrizzük szívünket, mert belőle fakad mindaz, amit teszünk (vö. Péld 4,23).
Cikk
Folyó év augusztus 1-jével az alábbi személyi változásokra kerül sor a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében: (Részlet az V. / 2026. számú körlevélből)
Cikk
A Gyulafehérvári Főegyházmegyei Egyházzenei Bizottság szervezésében ebben az évben is kántorvizsgát tartanak azok részére, akik a szükséges ismeretek elsajátítása után kántori oklevelet szeretnének szerezni. (Részlet az V. / 2026 számú körlevélből)