Zsúfolásig megtelt a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébániatemplom vasárnap este a marosvásárhelyi római katolikus Mustármag énekegyüttes Népemért vállalom című zeneművének bemutatóján, amelyet Isten Szolgája, Márton Áron püspök emlékének szenteltek. Nem életrajzot ismertünk meg: énekkel, zenével és a szimbólumok által az előadókkal együtt kerestük a választ arra, hogy milyen források táplálták „a fejedelmi főpap” életét, népéért vállalt szolgálatát.

Mielőtt a Mustármag „elimádkozta” az üzenetet, a szövegkönyv írója, Papp László ismertette néhány mondattal Márton Áron életének sorsfordító eseményeit, azokat a történelmi és egyháztörténeti körülményeket, amelyek jellemét megacélozták úgy, hogy a nehéz időszakokban is az egyházmegyét, népét a hit győzelmére vezette. A zenemű továbbgondolásra késztette a hallgatóságot: miből épült fel az Illyés Gyula által „emberkatedrálisnak” nevezett Márton Áron? „Mit lát benne az egykori rabtárs? Mi éltette, mi táplálta ezt a szilárd jellemet, mi tartotta meg a viharokban, mint rendületlen bérci fenyőt? – fogalmazott Papp László lelkipásztor.

– Leásunk a csíki székely lelkiség omladékai alá, és keressük a rejtőző kincset. Keressük azt a beomlott forrást, amely egy emberöltővel ezelőtt még bámulatos erővel és tisztán úgy tört felszínre Áron püspök alakjában, mint a Székelyföld borvíz forrásai.” Használt jelképeik: a keresztfa, a bérci fenyő, nap, a fehér ló, a galamb, valamint a Márton Áron bölcsőhelyének beszélő nevei (Egyeskő, Vigyázókő, Ördögmalma, Pásztorbükk, Krisztus-hágó, Salvator-kápolna) és a hozzájuk kapcsolódó történetek, legendák segítették a hallgatóságot, hogy az életút máig ható üzenetét megszívleljék. Az előadók és a nagyszámú kórus azonosulása mindazzal, amit a kivetített képek és dalok szövege összegzett, olyan harmóniát teremtett az átadók és a befogadók között, ami könnyeket fakasztott és végül szűnni nem akaró tapsot eredményezett. A három fő részből álló zeneműből megéreztük: legalább ugyanenynyi biztos pilléren nyugodott a szilárd hit, amelyet ma is példáz Áron püspök: a háborús idő megpróbáltatásaiban megerősödött, „belegyökerezett Krisztusba és népének örökségébe”, és helytáll népe szolgálatában, a börtönben és a történelmi kényszerek között. A marosvásárhelyi Szent Imre Kollégium mai diákjai nem ismerhették a legendás főpapot. De az előadás során tőlük eltanulhattuk: aki megismeri Isten Szolgája, Márton Áron örökségét, nem tudja kivonni magát hatása alól.

Molnár Melinda, Udvarhelyi Híradó, 2012. november 13.

 

Cikk
„Az Úr a szegények menedéke” (vö. Zsolt 14,6). A zsoltáros szavai kijelölik azt az utat, amelyet a szegények tizedik világnapjának ünneplésére készülve be kell járnunk. Ismét vissza kell térnünk Isten igéjéhez, hogy felismerjük, milyen jelentős helyet foglalnak el a szegények az Egyház életében.
Cikk
Idén is sor kerül a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjaira. A hétvégére azokat a középiskolás (IX–XII. osztályos) fiúkat várják, akikben esetleg már felmerült a papi hivatás gondolata, vagy érdeklődnek a papság iránt. A találkozások, megosztások és beszélgetések segíthetnek abban, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a gyulafehérvári kispapok életébe.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.