1367-ből van adat a templomáról, ekkor Konrád volt a plébánosa, de temploma valószínűleg már jóval korábban is állt. A reformáció idején a katolikus lakosság részben református, részben pedig lutheránus lett. A település középkori temploma ma görögkeleti híveket szolgál. A katolikus egyház 1722-től újult meg ismét. 1752-ben kezdték meg a templom építését. 1778. június 21-én gróf Kolonits László, Erdély püspöke szentelte fel a zalatnai templomot Nepomuki Szent János tiszteletére. A templom hajója a 19. század elején romossá vált, ezért lebontották és újjáépítették. 1848. október 23-án felgyújtották a templomot. Két évig siralmas állapotban volt: fedélzet nélkül, csonka toronnyal és kormos falakkal. A templom helyreállítását csak 1851 tavaszán fejezték be, és még abban az évben Bodnár Lajos nagyági plébános, bányavidéki esperes benedikálta. Alabástrom főoltára az egykori gyulafehérvári trinitárius templomból került Zalatnára.
A régi plébánialak a templommal együtt leégett. Utána épült az új – szintén a templom mellé, amit a ’60-as évek elején lebontottak. A patak túloldalán fekvő telket választották az új plébánia helyének, mert az volt legközelebb a templomhoz. Mai napig is ott áll a zalatnai plébánia épülete. A plébánia eredetileg a bányavidéki esperesi kerülethez tartozott hosszú ideig, míg 1921-ben a hegyaljai esperesi kerülethez csatolták.
Postacím:
516100 – Zlatna, str. I. L. Caragiale, nr. 2., jud. Alba
Szolgálatot teljesít
Lélekszám: 45
Szentmisék: vasár- és ünnepnapokon: 10 órakor 
Cikk
„Az Úr a szegények menedéke” (vö. Zsolt 14,6). A zsoltáros szavai kijelölik azt az utat, amelyet a szegények tizedik világnapjának ünneplésére készülve be kell járnunk. Ismét vissza kell térnünk Isten igéjéhez, hogy felismerjük, milyen jelentős helyet foglalnak el a szegények az Egyház életében.
Cikk
Idén is sor kerül a gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet nyílt napjaira. A hétvégére azokat a középiskolás (IX–XII. osztályos) fiúkat várják, akikben esetleg már felmerült a papi hivatás gondolata, vagy érdeklődnek a papság iránt. A találkozások, megosztások és beszélgetések segíthetnek abban, hogy a résztvevők betekintést nyerjenek a gyulafehérvári kispapok életébe.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.