Erzsébetbányán az egyházközség története szorosan összefügg a bányászattal, vagyis annak a 24 bányászcsaládnak a betelepülésével kezdődik, akik a 18. század második felében ideköltöztek a szomszédos Kapnikbányáról. A bányáról és bányászatról már 1315-ben említés történik, és annak ellenére, hogy szinte folyamatos a bányászat, a lendületet, amely a település kialakulásához is vezetett, Kutscherfeld Ignác 1785-ben történt bányaigazgatói kinevezése hozta. Addig az idetelepedettek lelkipásztori ellátását részben a nemesbudafalvi görög katolikus pap biztosította, részben pedig a kapnikbányai plébános. Az itt élők 1769-ban építettek egy kis fakápolnát a görög katolikusokkal együtt, majd 1787-ben P. Geld Anzelm OFM személyében önálló lelkipásztort kaptak, és ekkor alakult meg az önálló plébánia. A közösen épített fakápolna 1814. december 20-án leégett, ekkor a két felekezet külön templom építésére szánta el magát, amely anyagiak hiányában nem valósulhatott meg. Ezért a római katolikus hívek betársultak a már elkezdett, de anyagiak hiánya miatt elakadt görög katolikus templom építésébe, azzal a kikötéssel, hogy azt római rítusban rendezik be. A kőből épült közös templomot a római katolikusok 1816-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték fel, míg a görög katolikusok 1820-ban Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelték. Ezt a templomot közösen használták 1948-ig az itt élő római és görög rítushoz tartozó hívek. A görög katolikusok 1948-ban papjukkal együtt ortodoxok lettek, így a római katolikusok 2008. szeptember 21-ig, az Isteni Irgalmasság tiszteletére épített új templom felszenteléséig (az ötödik próbálkozás) az ortodoxokkal felváltva használták. Az új templom felszentelése után az addigi közös templom az ortodoxok használatában maradt.
Postacím:
437025 – Băiuţ, str. Principală, nr. 320., jud. Maramureş
Tel.:
0262-380.066
Erzsébetbánya
Szolgálatot teljesít
Lélekszám: 642
Örökös szentségimádási nap: szeptember 1.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.