Január 6-án, vízkereszt ünnepén ünnepélyesen jelentette be XVI. Benedek pápa, hogy február 18-án huszonkét új bíborost kreál, köztük Lucian Mureşant, a Balázsfalván székelő fogaras-gyulafehérvári nagy­érseket, a Rómával egyesült romániai görögkatolikus egyháztartomány metropolitáját. Ez nagy megtiszteltetés, hiszen a bíborosok a pápa legközvetlenebb tanácsadói, akiket szabadon választ ki az összes nemzet soraiból. Lucian Mureşan immár a harmadik főpap, akit – Iuliu Hossu (1885–1970) kolozsvár-szamosújvári püspök és Alexandru Todea (1912–2002) ba­lázs­falvi érsek-metropolita után – a kommunista korszakban hitvalló és számtalan esetben vértanú romániai görögkatolikus egyház főpásztorai közül a bíbornokok tanácsának tagjai közé emeltek.

A bíborosi testület legfontosabb feladata, hogy a római pápa megválasztásáról gondoskodjék s a pápa segítségére legyen nagyobb jelentőségű kérdések/határozatok megvitatásakor testületileg, egyénileg pedig a különféle hivatalokban. Azok a bíborosok, akik a pápai kúria bármely hivatalában működnek, illetve nem megyéspüspökök, kötelesek Rómában lakni. Ezen esetek egyike sem áll fenn az új román bíboros esetében.

Lucian Mureşan metropolitát a hazai görög­katolikus egyház több mint 310 éves történelme folyamán elsőként ruházta fel XVI. Benedek pápa nagyérseki méltósággal 2005 decemberében. Egyháztartományához tartozik a kolozsvár-szamosújvári, a lugosi, a nagyváradi, valamint a máramarosi püspökség mind román, mind magyar nemzetiségű híveivel s a pasztorációt bármilyen nyelven végző papsággal.

Lucian Mureşan 1931. május 23-án született a Má­ra­maros megyei Fernezelyen, tizenkét gyermekes családban. Kora gyermekkorától érezte a papságra szóló hivatást. Asztalosnak tanult, majd a kötelező katonai szolgálat letelte után, 1955-ben megkezdte teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskolán (a görögkatolikus egyházat valamennyi intézményével együtt 1948-ban megszüntette az elnyomó rendszer). Negyedéves volt, amikor – az 1958–1959-es tanévben – a kommunista hatóságok (négy görögkatolikus társával együtt) kötelezték a teológia elhagyására, ellenkező esetben kilátásba helyezték annak bezárását.

A nagyérsek-metropolita minden alkalmat megragad ma is, hogy felelevenítse Isten szolgája Márton Áron püspök emberi és főpásztori nagyságát, életszentségét: „Márton Áron az én püspököm volt. Most is naponta kérem a jó Istent, ha úgy akarja, mutassa meg az egész világnak, mutassa fel egyházának eme nagy főpap lelki szépségét, jellemszilárdságát és a hősiesség erényeinek ragyogását. Ameddig az Úristen élnem enged ezen a földön, ebben a siralomvölgyben, Márton Áron püspök lesz legszemélyesebb tanácsadóm, életem irányítója, mindenkoron meghatározó személyisége.” Átvitt értelemben akár a Márton Áron püspök emlékéhez való hűség égi jutalmaként is értelmezhetjük Lucian Mureşan bíborosi kinevezését.

A Teológiáról történt kizárása után Lucian Mureşan kőbányában, szakképzetlen munkásként kereste meg a kenyerét. Hű maradi papi hivatásához. Titokban szentelték pappá „katakombai” tanulmányai után, 1965-ben. A rendszerváltás után Nagybányán szentelték püspökké 1990-ben. Előbb máramarosi megyéspüspök, 1994 augusztusától fogaras-gyulafehérvári érsek, hét éve pedig nagyérsek-metropolita. Jelenleg a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának soros elnöke. Szívből örvendünk Lucian Mureşan érdemei elismerésének. Eminentissime Domine, ad multos annos!

Fodor György, Vasárnap