A múlt továbbél

Kétszázharmincöt éve indult  Kolozsváron a piarista oktatás
Piarista napot tartottak január 23-án a kolozs-dobokai főesperesi kerületben. Az ünnepi alkalom apropója a  piarista letelepedés 235. évfordulója. A jezsuita rend eltörlése után Mária Terézia királynő apostoli királyi főkegyúri jogát gyakorolva helyettük a piaristákat hívta Erdélybe, nekik adta a rendeházat és rájuk bízta az iskolát, így 235 esztendővel ezelőtt Kolozsváron is elkezdődött a piarista oktatás. 

A nap a Piarista templomban hálaadó szentmisével kezdődött, amelyen a főcelebráns Ruppert József piarista tanár, a kegyes tanítórend szenttéavatási ügyeinek posztulatora, a piaristák romániai rendtartományának római felelőse volt, vele koncelebrált dr. Kállay Emil nyugalmazott tartományfőnök, jelenleg a csíkszeredai Piarista Tanulmányi Ház lelkésze, Kovács Sándor főesperes-plébános, a rendezvény fővédnöke, valamint Kovács Árpád kisbácsi plébános. Utóbbit a gyulafehérvári kisszemináriumban magyar és latin nyelvre is a piarista Simon István piarista tanította.
A templomot megtöltő híveknek és a Báthory István Elméleti Líceum tanárainak, diákjainak mondott homíliájában Ruppert József hangsúlyozta, hogy a történelem folyamán sok eszme támadt, azonban valamennyi eltűnt, ha nem volt a szeretetre és az igazságra alapozva. A gyermekeknek, fiataloknak tudatosítaniuk kell, hogy őseinktől kapták a szellemi-, lelki hagyományokat, ezért a múltat meg kell becsülniük. A piarista gimnáziumok utódiskolái számára elengedhetetlen a múlt feltárása. Ha a múltat megismerik, szívükben felébred a hála. Igaz emberként akkor érezzük a tiszta boldogságot, ha hálásak lehetünk – hangsúlyozta Ruppert József.
A szentmisét követően a piarista paptanárok Kovács Sándor főesperes és Fodor György konfráter kíséretében látogatást tettek Báthory István líceumban, a piarista főgimnázium utódiskolájában, találkoztak és a tanintézet helyzetéről, eredményeiről, nehézségeiről és jövőjéről beszélgettek Tímár Ágnes igazgatóval, Káptalan Erna és Vincze Csilla igazgató-helyettesekkel. Délben felkeresték a Györgyfalvi negyed végében található, immár dr. Bíró Vencel piarista, egyetemi tanár, történész nevét viselő sétányt. Ez az adott körülmények között jelentős, múltunkat megőrző eredmény, elérésében sokat segített Molnos Lajos költő, városi tanácsos is.
A kolozsvári piarista nap zárórendezvénye az ünnepi könyvbemutató volt, amelynek a Szent Mihály egyházközség nőszövetségének díszterme adott méltó helyet. Az Erdély és a kegyes tanítórend történelme iránt érdeklődő könyvbarátok a zsúfoltságig megtöltötték, nekik  Fábián Mária nőszövetségi elnök az esemény kettős jelentőségére célozva elmondta: egyrészt arra emlékeznek, hogy 235 éve kezdték meg a tanítást a kincses városban a piaristák, másrészt a könyvbemutató tisztelgés az évforduló előtt. Kovács Sándor főesperes-plébános köszöntő beszédében a piarista nevelést emelte ki, a piaristák kolozsvári nevelőmunkájának eredményességét, amelyet az itt tanító tanárok mély hivatástudata, kötelességteljesítése tett lehetővé. Ők világszemléletet adtak növendékeiknek, tették ezt tájainkon is mindaddig, míg 1948-ban diktatórikus módon feloszlatta a hatalom a rendeket. „Tudatában vagyunk annak, hogy kötelességünk a piarista nevelés szellemének átmentése a jövő nemzedék számára, karöltve az öregdiákokkal és a Báthory István Elméleti Líceummal. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy az ősi iskola falai között újraéledt a hitvallásos szellem, él a kultúrhagyomány, a Szent Mihály plébánia pedig biztosítja a tanulók – és nem csak – lelki gondozását. Illesse a Báthory-líceum vezetőségét, tantestületét és szülői szövetségét elismerés és hála” – mondta a főesperes.
A Rómából érkezett Ruppert József a rendalapító Kalazanci Szent József életét mutatta be, s kutatási eredményekről is beszámolt. A hagyomány szerint Kalazancit isteni szózat indította Spanyolországból: Josephe, vade Romam, „József, menj Rómába!” Körbejárta a pápai udvart és annak hivatalait. Látva a Tiberisen túli szegény családból származó szegénye, az utcagyerekek elhanyagoltságát, nyomorúságos helyzetét, tenni akart értük. Beszélt a városvezetéssel, hogy jobban fizessék a tanítókat, akik ennek fejében vállalják a szegények tanítását is. Nem sikerült. A Keresztény Tanítási Testületénél nyitott fülekre talált, 1597-ben a Santa Dorotea templomban iskolát alapított, Európa első ingyenes népiskoláját. Ezzel megváltoztatta Róma életét és lakosainak életszemléletét. Munkájában bőven ott volt az „isteni sugallat”: kezdeményezéseiben és tetteiben benne volt Isten történelmet irányító keze. 
A továbbiakban Sas Péter művelődéstörténész az évforduló tiszteletére újra kiadott A kolozsvári Róm. Kath. Főgimnázium (1579-1929) emlékalbum, valamint Bíró Venczel A kolozsvári római katolikus gimnázium történte. A Báthory-Apor szeminárium története című kötetről beszélt. Így összegezte mondanivalóját: „a kegyesrendi működés virágzó időszakának távlatából, akár mai korunkból nézve, egyaránt felmérhető, milyen jelentős szellemi értékek pusztultak el, mentek veszendőbe az egykori kolozsvári római katolikus főgimnázium és az ott oktató piarista rend erőszakos módszerekkel történt felszámolásával. 1776-tó1 1948-ig soha nem feledték kettős, egymással szimbiózisban lévő hivatásukat: ők egyszerre papok és tanárok. A katolicizmus egyetemességében nem feledve, hogy – Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanár megfogalmazásában – Isten magasztalása és Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése mellett a magyar kegyesrendieknél ettől elválaszthatatlan a tanítás és tudomány ügyének szolgálata...”
A könyvbemutatón a Visszhang vegyeskar énekelt Molnár Botond karnagy vezetésével. E sorok írója emlékezette a hallgatóságot arra, hogy az egyetemi kórus is évfordulót ünnepel: 35 évvel ezelőtt alakult meg Kolozsváron.
Ruppert József jóvoltából valamennyi jelenlevő egy megszentelt, szép kivitelezésű kis érmét kapott, Kovács Sándor főesperes-plébánosnak pedig 1936-ban, a spanyol világháborúban lemészárolt, később boldoggá avatott vértanú piarista szerzetes, Alfredo Parte Saiz ereklyéjét adományozta a kolozsvári piarista templomért való gondoskodásáéért.
Fodor György (a szerző fotóival) Vasárnap 2012. február 4.

235 éves a piarista oktatás Kolozsváron

Újrakiadásban emlékalbum és történeti leírás jelent meg az egykori piarista főgimnáziumról
Kettős ünnepet ült a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Kerület és a Piaristák Romániai Rendtartománya hétfő délután a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai első emeleti székhelyén. Egyrészt Ruppert József piarista tanár, a Piaristák Romániai Rendtartományának római felelőse számolt be a piarista rend alapítójának, Kalazanci Szent József életének újabb kutatási eredményeiről, másrészt pedig annak kapcsán, hogy a piarista atyák 235 évvel ezelőtt kezdték el tevékenységüket Kolozsváron, bemutatták a Sas Péter budapesti művelődéstörténész által szerkesztett két kiadványt – A kolozsvári Róm. Kath. Főgimnázium (1579–1929) emlékalbumot, valamint Biró Vencel A kolozsvári római katolikus gimnázium története. A Báthory-Apor szeminárium története

Fábián Mária nőszövetségi elnök bevezetőjében hangsúlyozta: a piarista iskola a vallás, a tanulás és a munka megbecsülését tudatosította az oda járó gyermekekben.

Kovács Sándor főesperes először azt fejtette ki, hogy a kegyesrendi (piarista) iskolák lelkülete kiárad az utódiskolákra is (esetünkben a Báthory István Elméleti Líceumra – szerk. megj.).

– Az 1948-as jogtalan megszűnésig a piaristák megalapozott világszemléletet adtak át tanulóiknak, akiket arra neveltek, hogy az élettől ne várjanak ajándékokat, és csak azt tartsák értékesnek, amit munkával szerez meg az ember – tette hozzá a főesperes, majd folytatta: – Rendezvényeink és Sas Péter munkássága folytán hozzájárulunk a piarista szemlélet átmentéséhez. Ez nem csak az egyház, hanem az utódiskola kötelessége is. Illesse tehát köszönet ezért a Báthory-líceum vezetőségét, tantestületét és szülői szövetségét egyaránt – összegzett a főesperes.

Ruppert József atya beszédében először azt magyarázta: Isten mindenható keze is feltételezhető ama körülményekben, amikor Kalazanci Szent József Spanyolországból Rómába ment. Ezt követően a lebilincselő szónoki tehetséggel megáldott, humorérzékben is bővelkedő paptanár, aki nem először kápráztatta el kolozsvári hallgatóságát, rátért Kalazanci Szent József ama törekvéseire, hogy a XVI. század végén Róma szegény gyerekeinek alapítson ingyenes iskolát, létrehozván a piarista rendet.

Sas Péter művelődéstörténész, a fentebb említett két kiadvány szerkesztője elmondta: a mai erkölcsi válságban a kapaszkodót a kereszténység jelentheti, és ennek a letéteményesei között megtalálhatóak a piarista atyák is. Biró Vencel kiadványait hiteles forrásoknak nevezte, amelyekben csakis az igazat, a valót találhatjuk meg.

Sas Péter kitért a Báthory István által alapított kolozsvári főgimnázium 1579-es létesítésére, beleértve a jezsuiták XVII–XVIII. századi oktatási tevékenységét, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a piarista főgimnázium utódiskolája a piarista öregdiákokkal közösen továbbélteti a hagyományt. Nem utolsósorban vázolta Biró Vencel életútját is.

Sas Péter megemlítette, hogy a bemutatott két kötetet a Művelődés Kiadó adta ki, amely leletmentő tevékenysége által Kelemen Lajos várostörténész és Herepei János lelkipásztor, művelődéstörténész több kiadatlan kéziratát is megjelentette a kö­zelmúltban.

Az eseményen közreműködött a Molnár Botond által vezetett Visszhang kórus, amely profi énekesekhez méltó színvonalon teljesített. Fodor György piarista konfráter ennek kapcsán elmondta: az egyetemistákat tömörítő Visszhang kórus 35 évvel ezelőtt alakult meg Kolozsváron. A karnagyok közül megemlítette Tóth István, Magyari Zita, Ercsey-Ravasz Ferenc nevét. Az eseményen szép számban megjelentek egy kis megszentelt érmével (is) távozhattak, amely Ruppert atyának a kolozsváriak iránti figyelmességét bizonyítja, aki Kovács Sándor főesperesnek a spanyol polgárháborúban lemészárolt piarista szerzetes egy ereklyéjét adományozta. Az esemény a piarista himnusz eléneklésével zárult.

NAGY-HINTÓS DIANA, Szabadság, 2012. január 25.