2012.06.25
A rendszerváltás után kezdték el nyíltan ünnepelni legnagyobb szentjüket
Világosító Szent Gergelyre, az örmények és magyarörmények legnagyobb szentjére emlékeztek szombaton, Szamosújváron, az örmény katolikus püspökség székhelyén. A Kolozs megyei kisvárosban, amelyet az erdélyi örmények legfontosabb központjának tartanak, a hagyományőrzés jegyében több kulturális eseményre várták az érdeklődöket.
Világosító Szent Gergely búcsúját nyíltan a rendszerváltás után kezdték el ünnepelni Szamosújváron. Évről-évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend az ünnepség, s egyre többen látogatnak el szülővárosukba azért, hogy találkozhassanak régi ismerőseikkel, és felelevenítsék a már majdnem feledébe merült emlékeket. A rendezvény örmény népviseletbe öltözött lányok felvonulásával kezdődött, majd szent misével folytatódott. Újabb helytörténeti kötetet mutattak be, illetve két kiállítást is megnyitottak. Megismerkedhettek továbbá az örmény ízekkel, nem utolsósorban az örmény muzsikával is.
A hagyományokhoz híven idén is megtelt szombaton délelőtt a szamosújvári örmény-katolikus székesegyház az örmények és magyarörmények nagy ünnepén, Világosító Szent Gergely napján. A misét örmény viseletbe öltözött lányok és asszonyok felvonulása előzte meg: a résztvevők a helyi örmény-katolikus plébániáról indultak a székesegyház felé.
A Szakács Endre helybéli örmény-katolikus plébános által celebrált misét megtisztelte jelenlétével dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek és örmény apostoli kormányzó, Datev Hagopian, a romániai ortodox örmény egyház vezetője, Hamlet Gasparian, bukaresti örmény nagykövet, Varujan Vosganian szenátor, a Romániai Örmény Egyesület elnöke, Varujan Pambuccian, romániai örmény parlamenti képviselő, Horea Uioreanu a Kolozs megyei tanács elnöke és Vákár István a Kolozs megyei tanács alelnöke.
A Világosító Szent Gergely-napi búcsúra az ország és a világ minden szegletéből érkeztek vendégek. Megfértek egy padban japánok, örmények, magyarörmények és románok egyaránt. A misét követően az egybegyűltek átvonultak a plébánia udvarára, ahol bemutatták Szongot Kristof Szamosújvár szabad királyi város című könyvének román nyelvű fordítását. Az említett könyvet Andreea Ghiţă fordította román nyelvre. Szongot Kristof művét Varujan Vosganian, Andreea Ghiţă és Lucian Năstasă történész méltatták.
A könyvbemutató végeztével a plébánia pincéjében mindenkit megvendégeltek a szervezők hagyományos örmény ünnepi ételekkel: hurutos levest tálaltak fel a megéhezett résztvevőknek.
Délután a képzőművészet és a hagyományőrzés jegyében folytatódott az ünnepi program az örmény közösségi házban. Két kiállítást is megnyitottak ebből az alkalomból: egyrészt Azaduhi Varduca Horenian szamosújvári születésű, Kolozsváron élő művész mintegy kéttucatnyi munkáját tekinthették meg az érdeklődők, másrészt pedig megcsodálhatták azokat az olajfestményeket, amelyek az örmény múlt és az örmény szentek (pl. Szent Gergely, Szent Hripszimé stb.) hagyományaihoz kötődnek. Mindkét tárlat megnyitásának felvezetéseként Varujan Vosganian szenátor röviden méltatta az örmény népcsoport képességeit. Elhangzott: nem csak kitűnő kereskedelmi érzékkel megáldott emberek, de a tudományok terén is otthonosan mozognak, soraikban kiemelkedő művészeket (festőket, zenészeket stb.), iskolaalapítókat (pl. Ana Aslan) találunk, olyan személyiségeket, akik a romániai kulturális életet is jelentős mértékben gazdagították. A szenátor arra is felhívta a figyelmet: a genocídiumról szóló diskurzusnak még mindig nincs vége.
Azaduhi Varduca Horenian kiállított munkáit elsőként dr. Negoiţă Lăptoiu egyetemi professzor méltatta, a vizualitás örömforrásaként értékelve a szemet és szívet egyaránt gyönyörködtető alkotásokat. A multikulturalitás és többnyelvűség jegyében lapunk munkatársa, Sándor Boglárka Ágnes magyarul hívta fel a figyelmet a képekből áradó derűre, melegségre, ember- és Istenszeretetre, kiemelve a művész családi hátteréből, örmény származásából adódó súlyos örökséget, amely azonban a képzőművészeti érzékenység révén megtalálja a maga feloldási lehetőségeit. A művész második alkalommal jelentkezett egyéni tárlattal szülővárosában, a képeken számos olyan gyerekkori helyszínt örökítve meg, amelyek ma már csak az emlékezetben léteznek.
Egy kis örmény muzsika után (Djivan Gasparian és Alexander Harutunian műveiből a kolozsvári S. Toduţă Zenelíceum két diákja, Cornelius Zirbo – cselló – és Herdlicska Tibor – zongora – adott elő) az örmény örökséget bemutató kiállítást ajánlotta mindenki figyelmébe Pál Emese művészettörténész. A képeken jórészt az örmény szentek életének kiemelkedő epizódjai követhetők nyomon, a kiállítók mindegyiket bőséges magyarázattal látták el román és magyar nyelven, így valóban megérthetővé válik az örmény történelem néhány jelentős mozzanata.
• Világosító Szent Gergely az örmények és magyarörmények legnagyobb szentje. Szent Gergely az örményországi Ararát tartományban született 240-ben. Nemesi családból származott, de mivel keresztény dajka nevelte még gyerekkorában megkeresztelték. Cézáreában pappá szentelték, majd csatlakozott III. Tiridat király kíséretéhez, de mivel megtagadta a pogány istenek tiszteletét megkínozták, és tizenöt éven át raboskodott. Amikor a király súlyosan megbetegedett Szent Gergely meggyógyította. III. Tiridát király hálából megkeresztelkedett, és 301-ben államvallássá nyilvánította a kereszténységet. Az örmény apostol szerepe lett az örmények megtérítése. Előnevét onnan kapta, hogy ő világosította meg az Evangéliummal az örmény népet.
RITI JÓZSEF ATTILA, Szabadság, 2012. június 25.