A közösség örömünnepe, avagy a Szent István-templom első búcsúja

A magyarság múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt a főcelebráns A SZERZŐ FELVÉTELE

A Szent István király tiszteletére szentelt kolozsvári római katolikus templom búcsúünnepét tartották augusztus 20-án délután. A zsúfolásig megtelt Istenháza – nagyon sokan csak az ajtókon kívül követték a szertartást – bizonyította, hogy a búcsúnak varázsa van: a közösség örömünnepe és az együvé tartozás kifejezője.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa, Jakab Gábor pápai káplán, kerekdombi plébános hangsúlyozta e gyönyörű templom első búcsújának fontosságát. Rámutatott: van síró, panaszkodó magyar, van hencegő magyar és cselekvő magyar. István király az utóbbiak közé tartozott. Számunkra ő az első keresztény példa, s neki köszönhetjük, hogy ma együtt dobog a szívünk. Alázatossága, bátorsága és lelki tisztasága tette őt naggyá – mondta.

Ünnepi prédikációjában Veres Stelian segédlelkész kiemelte, hogy a nagy király több mint tíz évszázad távlatából ma is figyelmeztet minket a családi élet megbonthatatlan egységére és értékeire, a gyermekek nevelésének fontos feladatára, mert csak ez állja ki az idők viharait. Az sem véletlen, hogy Szent István király Imre fiának írt intelmeiben az első három cikkely a hit megőrzéséről szól. Ahogyan a szentistváni tudás, igaz cselekvés, vitéz bátorság és lelkes imádság az elmúlt évszázadok folyamán biztosította a magyar nép fennmaradását, ugyanígy a jövőben is ezekre az alapokra kell építeni. A király megértette a krisztusi intelmeket és nagyon komolyan vette keresztény mivoltát. Szigorú volt, de elsősorban önmagához. Országépítő volt, és Isten után elsőként neki köszönheti a magyar nép, hogy átvészelte a történelmet. Népünk csak akkor fog megmaradni, ha bölcsekre bízzuk a vezetést, és nagy elődeink példáját követve mindig lesznek hiteles keresztények, akik nem saját érdeküket vagy hasznukat nézik, hanem készek egységben dolgozni. Magyar népünk csak akkor fogja kiállni az elkövetkezendő idők viharait, ha mind a jelenben, mind a jövőben lesznek olyanok, akik lelkesedéssel élnek és dolgoznak, s akik buzgón imádkoznak Isten áldásáért. Szent István bölcs uralkodó volt, országát nem homokra, hanem a kereszténység erős talajára építette. A keresztény értékek mentették meg és tették európaivá a magyar népet. Arra kell törekednünk, hogy a társadalom, a közösségi és a családi élet, a kultúra, a gazdaság, az oktatás és nevelés területén az Evangélium értékrendje szabja meg tetteinket, mert csak ez biztosíthat számunkra életünk minden területén helyes irányt – nyomatékosította Veres Stelian.

Maradandó kedves mozzanatként Szent István király imáját Benedek Andor kisiskolás olvasta fel.

A Kolozsvári Magyar Napok egyik fénypontjának bizonyult búcsús szentmise végén Kovács Sándor főesperes-plébános szólt az ünneplőkhöz. „Itt és most feltört bennünk az öröm és hála érzése, a lelkünkig hatott Isten szeretete” – mondta. Az elmúlt egy év alatt valóságos családi közösség alakult ki ebben a templomban, s fellendült a Donát-negyed keresztény hitélete. A főesperes köszönetét fejezte ki Barta Bálintnak, Benedek József egyetemi tanárnak és családjaiknak, az egyháztanácsnak és a híveknek az új templomnak nyújtott segítségükért, szervező munkájukért, s nem utolsósorban a Szent Mihály templom Márton Szabolcs kántor vezette kórusának liturgikus énekszolgálatáért ezen az ünnepen.

A templomi szertartás befejezése után minden jelenlevő szeretetvendégségben részesült a Főtéri plébánia jóvoltából.

FODOR GYÖRGY, Szabadság, 2012. augusztus 22.