Lépések a hit forrása felé

Pasztorális napok a gyulafehérvári főegyházmegyében
„A hit a remélt dolgok biztosítéka, a nem látható dolgok bizonyítéka” – idézte Jakubinyi György érsek a zsidókhoz írt levelet mint ahol a hit legszebb meghatározása olvasható. A főegyházmegyei pasztorális napok csíksomlyói zárószentmiséjén, augusztus 29-én beszélt a hitről, amely a következő év főtémája nemcsak a helyi, de a világegyházban is, s amelyet októberben nyit meg ünnepélyesen XVI. Benedek pápa. Ezt követően kezdődik a hit éve nálunk is el. Hogy a személyes és közösségi hit elmélyítésén kívül milyen események, rendezvények segíthetik ezt a célt, arra vonatkozóan az új pasztorális füzet a szokásos szerkezetben, havi leosztásban kínál ötleteket, megoldási javaslatokat. Emellett a pasztorális napokon – amelyeket a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Központban augusztus 27–29 közt tartottak – elméleti bevezetőt kínáltak ehhez az előadások, megerősítést a tanúságtételek, és néhány konkrét tevékenységet mutattak be a műhelymunkák.

Az idén a pasztorális napok egyik megálmodója és fő tervezője, Nagy József, mindenki Szaxi pátere nem volt már jelen fizikai valóságában, de elgondolását őrzi a pasztorális füzet, amelynek keretét ő készítette elő, s használati utasítását is ő írta meg. A pasztorális napok előadásait oly módon gondolta el, hogy azok a három nap alatt egy ívet rajzoljanak fel. Az első előadást Jitianu Liviu kolozsvári teológiai tanár tartotta, aki az ötven éve tartott II. vatikáni zsinat fő koncepcióit mutatta be, azt a zsinatot, amely a hitet őrző egyházi közösség önértelmezését alkotta meg, amelynek értelmében ma élünk, dolgozunk, kommunióban, felszentelt, szolgálati és általános papság, a megkereszteltek közössége, s amelyben őrizzük Isten ajándékát, a hitet. A második előadást Deák Viktória Hedvig domonkos nővér, egyetemi tanár tartotta, ő a krízis-hit-gondviselés hármasában főleg az elsőre rámutatva abban segítette a résztvevőket, hogy reálisan lássák a világot, amelyben élnek, amelyben a hitet megőrizniük és növelniük kell. Ez a világ, amelynek a keresztény ember és közösség, az egyház egésze része, alkotó eleme, Isten ajándéka, de éppen az ember felelőtlensége és bűne sodorta válságba, ám a krízis csak a hitetlen ijeszti meg, a hívő ebben, mint minden nehézségben is esélyt lát a változtatásra, a növekedésre, a jobbra. Végül a harmadik előadást Szénégető István tartotta a hit évét meghirdető Porta fidei pápai levél mondanivalójából kiindulva, s arra biztatott, hogy a kapun belépve mindenki merjen ráhagyatkozni Istenre, a hit forrására, s ha így tesz, és figyel Istenre és a szívében megnyilatkozó sugallatokra, a maga helyén és adottságai szerint majd képes lesz hitét cselekedetekkel is megmutatni.

Tanúságtételeket hallhattak a résztvevők két plébániaközösség képviselőitől: a csernakeresztúri szórvány és a gyimesbükki tömbkatolikus közösség egyaránt gazdag és szívet-lelket gyönyörködtető tevékenységekről számolt be. György Zsolt ifjúsági referens arról beszélt, hogyan találta meg saját felnőtt hitét és hivatását egy ifjúsági közösségben, Laczkó Csaba vállalkozó a keresztény vállalkozás lelkiségét mutatta be, azt, hogy lehet az árral szembeúszva becsületesen is virágzó vállalkozást létrehozni és vezetni. Sánta Pál nagyon nyíltan, őszintén, és sok humorral beszélt élete nehéz periódusairól és arról, hogyan kerülhet nehéz helyzetbe, mélypontra még egy pap is, de hogy a depresszióból, a szenvedélybetegségből is van kivezető út. András Ildikó, a Caritas munkatársa a betegápolás és -gondozás lelki oldaláról vallott igen megindítóan.

A műhelymunkák során a személyes, csendes, elmélkedő ima útján járhattak a résztvevők, illetve a lectio divinát, a bibliai igével való imádkozást próbálhatták ki, a döntéshozásban gyakorolhatták magukat, a hitre nevelés családban gyakorolható módjait tanulgatták, illetve a hitet a média eszközeivel is próbálták kommunikálni.

Ugyanakkor a csoportbeszélgetések során gondolataikat és érzéseiket osztották meg egymással, együtt imádkoztak, dicsérték az Urat a liturgiában (a nyitó szentmisét a végig résztvevő Tamás József segédpüspök, a második napit Ilyés Zsolt mutatta be, reggelente közös zsolozsma volt, első nap este a kegytemplomban szentségimádás az Áradat egyesület szervezésében). A név szerint említettek mellett sok háttérmunkás segített a szervezésben, a vendégek elszállásolása, fogadása körül, mindez azt mutatta, egyre többen érzik sajátjuknak a rendezvényt, amelyet tehát nem valaki szervez meg számukra, hanem amelynek ők maguk is aktív részesei, alakítói. Ez pedig az egyik legfontosabb lépés a közösséggé alakulás felé.

Álljatok szilárdan a hitben! Ez a felhívás, a gyulafehérvári főegyházmegye éves mottója, mindenkihez szól: meghív és figyelmeztet az életnek arra a vonatkozására, ami sok fontos között mégis a legfontosabb. Ezzel a mottóval elkezdődik az az év, amely remélhetőleg a mi hatásunkra is mások, egyesek, sokak hitre találásában segít, s amely nekünk magunknak segít visszatalálni a hit forrásaihoz, s ahhoz, aki azt adja, az élettel együtt.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép és szöveg Bodó Márta

Vasárnap

Kapcsolódó:

A hit évére készültek fel Csíksomlyón