2012.09.26
Huszonötezer euró kártérítés kifizetésére kötelezte a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság a román államot a római katolikus egyház javára amiatt, hogy nem szolgáltatta vissza a gyulafehérvári érsekségnek a Batthyáneumot. A Batthyány Ignác erdélyi katolikus püspök által a 18. században alapított, páratlan értékű könyvtárnak és tudományos gyűjteménynek otthont adó épület restitúciójáról 1998-ban született kormányrendelet, ám a jelenleg is hatalmon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) keresete nyomán a hazai igazságszolgáltatás megvétózta az ingatlan tulajdonba helyezését.
Közel másfél évtizedes, a hazai bíróságokon végbement jogi huzavona után az Európai Emberjogi Bíróság részigazságot szolgáltatott a gyulafehérvári Batthyáneum restitúciója ügyében. A strasbourgi igazságszolgáltatási fórum kedden kihirdetett ítéletében kimondta, hogy a román állam áthágta az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonjog védelméről szóló előírásait, amikor megakadályozta a 18. században alapított könyvtárnak és csillagvizsgáló intézetnek otthont adó épületnek a római katolikus egyház javára történő visszaszolgáltatását. Az európai bíróság értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az elmúlt tizennégy évben – amely időszak alatt az egyház különböző jogi fórumokon igyekezett elérni a gyulafehérvári ingatlan restitúciójáról szóló bukaresti kormányrendelet gyakorlatba ültetését – a román hatóságok egyetlen döntésükről sem tájékoztatták az ügyben a gyulafehérvári római katolikus érsekséget.
A strasbourgi igazságszolgáltatási fórum megítélése szerint a restitúció halogatása megengedhetetlen egy történelmi és kulturális szempontból nagy értéket képviselő épületegyüttes esetében, mint amilyen a Batthyáneum. Emiatt az emberjogi bíróság tizenötezer euró erkölcsi kártérítésre kötelezte a római katolikus egyház javára a román államot, amelynek ezzel egy időben további tízezer eurós perköltséget is meg kell térítenie a gyulafehérvári érsekségnek.
A Batthány Ignác erdélyi katolikus püspök által 1798-ban alapított, páratlan könyvállománnyal ellátott gyulafehérvári tékáért és annak patinás épületéért a '89-es rendszerváltás óta küzd az egyház. A Batthyáneumot 1998-ban szolgáltatta vissza az akkori Isărescu-kormány a római katolikus érsekségnek 13-as számú rendelete alapján, amelyben döntött egyúttal számos más, a romániai nemzeti kisebbségeket megillető vagyon restitúciójáról is. A 2000-ben hatalomra lépett, jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) jogelődje, a PDSR azonban minden áron igyekezett megakadályozni, hogy a kommunizmus idején elkobzott és államosított épületegyüttes tulajdonjoga visszakerüljön az egyházhoz, és bíróságon megtámadta a kormányrendeletet. A balliberális alakulat abba kapaszkodott, hogy Batthyány Ignác püspök a 18. században egyházának és Erdélynek adományozta az általa alapított, páratlan könyvállománnyal ellátott könyvtárat – ebből a szociáldemokraták arra következtettek, hogy az ingatlan a román államot illeti, hiszen Erdély is Romániához tartozik. Alap- és másodfokon a gyulafehérvári bíróság, majd a megyei törvényszék elutasította a PSD keresetét, sőt időközben az alkotmánybíróság is törvényesnek ítélte az egyházi ingatlan visszaszolgáltatását.
Ennek ellenére 2003 októberében a gyulafehérvári táblabíróság megszűntette a korábbi ítéleteket, egyúttal semmisnek nyilvánította a visszaszolgáltatásról szóló kormányrendeletet. Emiatt a katolikus egyház még abban az évben Strasbourghoz fordult. Az európai bíróságnak a Batthyáneum ügyében hozott ítélete a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosításáról szóló bírósági határozat ismeretében különös jelentőséggel bír, hiszen számon kéri a román államon a visszaszolgáltatás elmaradását.
Rostás Szabolcs, Krónika, 2012. szeptember 26.
Kárpótlás a Batthyáneum visszaszolgáltatásának a késéséért
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért még mindig nem szolgáltatta vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének a Batthyáneum könyvtár és az abban működő csillagvizsgáló épületét.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága honlapján megtalálható, keddi keltezésű ítélet szerint a román állam az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdon védelmére vonatkozó előírásait szegte meg azzal, hogy 14 év óta nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi verdikt szerint ez annál inkább megmagyarázhatatlan, mivel egy jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő tulajdonról van szó.
A bíróság megemlítette, a főegyházmegye 1798-ban adományként kapta a Batthyáneum könyvtárat és az abban működő csillagvizsgálót. Az 1947-es államosításig az egyház volt az egyedüli tulajdonosa az intézménynek. A bíróság tekintettel volt arra az 1998-as sürgősségi kormányrendeletre, amelyben a román állam a Batthyáneum épületét is visszaszolgáltatta a római katolikus egyháznak. A visszaszolgáltatásra azonban nem került sor, mert a Szociáldemokrata Párt (PSD) Fehér megyei szervezete peres úton megakadályozta azt. A Gyulafehérvári Táblabíróság 2003 októberében jogerős ítéletben utasította el az érsekség visszaszolgáltatási kérelmét.
A strasbourgi székhelyű bíróság arra kötelezte a román államot, hogy fizessen 15 ezer euró kárpótlást, és 10 ezer euró perköltséget a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének.
Komáromi Attila, a főegyházmegye jogásza az MTI-nek elmondta, az emberjogi bíróság azt kifogásolta, hogy az 1998-ban elindított visszaszolgáltatási folyamat félbeszakadt. Amint elmondta, a restitúciós sürgősségi kormányrendelet még csak a könyvtárnak otthont adó ingatlanról szólt. A román állam azonban 2002-ben törvényben rögzítette a restitúció kereteit, és a törvény immár az ingatlanokkal együtt államosított ingóságok visszaszolgáltatásáról is szól. A Batthyáneum esetében a könyvtárban őrzött kódexek, ősnyomtatványok jelentenek felbecsülhetetlen értéket. Ezek egyikét a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke az MTI-nek elmondta, az egyház valamennyi állásfoglalásában leszögezte, nem mond le a Batthyáneum tulajdonjogáról. Azt is megemlítette viszont, hogy többször is felajánlották, hogy szívesen megosztják a gyűjtemény felügyeletét az állammal. Az érseki helynök sajnálatosnak tartotta, hogy a Batthyáneum máig nem látogatható. Megjegyezte, még az érsekség képviselői is csak előzetesen megkért bukaresti engedéllyel léphetnek az épületbe. Az érseki helynök szerint Romániában a kódexek, ősnyomtatványok mintegy háromnegyedét őrzik a Batthyáneumban.
MTI/erdély.ma
Kapcsolódó:
Statul român, CONDAMNAT LA CEDO în procesul cu Arhiepiscopia Romano-Catolică Alba Iulia (Realitatea.net)
CEDO: Arhidieceza de Alba Iulia, despăgubită cu 25.000 de euro de stat