2013.01.31
Jóbarát: egy erdélyi katolikus ifjúsági lap a két világháború között
A kolozs-dobokai főesperesi hivatal a Verbum Kiadóval közösen szervezte meg január 29-én Kolozsváron a Szent Mihály plébánia nőszövetségének dísztermében Bodó Márta: Jóbarát. Egy erdélyi katolikus ifjúsági lap a két világháború között című könyvének bemutatóját.
A szép számban összegyűlt vendégeket, köztük középiskolai és egyetemi tanárokat, illetve a könyv szerzőjét Kovács Sándor főesperes köszöntötte, kiemelve, hogy a mai társadalomban nagy szükség van katolikus sajtóapostolokra, akik harcolnak a betűvel, a betűért. Ebben a műben maga a szerző, Bodó Márta tölti be ezt az apostoli szerepet, hiszen letörölte a port egy olyan értékes, talán már feledésbe merült „kincstárról”, amelyet az ő munkássága nélkül nem ismerhetne meg a jelen kor ifjúsága.
Részben ezt a gondolatot érintve bontotta ki Timár Ágnes, a Báthory István Elméleti Líceum igazgatója a kiadvány ismertetőjében. Kiemelte, hogy a Jóbarát több, mint művelődéstörténeti érdekesség: kísérlet (sőt annál jóval több: siker) a csüggedtség legyőzésére egy olyan korban, amikor a kisebbségi sorba került erdélyi magyarság identitástudatának megbénítása kitűzött cél volt. Az igazgatónő értékelése szerint a kötet betekintést enged a kor ifjúsági irodalmi érdeklődésébe. A Jóbarát teret adott a szárnypróbálgatásokra, sok, mára már irodalmi szempontból kiemelkedő személyiség első verseit találjuk meg jeles, ismert szerzőké mellett az ifjúsági lap oldalain. Timár Ágnes maga is felolvasott néhány verset mondandója illusztrálására, egyben rövid irodalomórát improvizálva, ezáltal a hallgatóság betekintést kaphatott a lap szellemiségébe.
Ezt követően Cseke Péter egyetemi tanár, sajtótörténész értékelte Bodó Márta munkáját. Hangsúlyozta, mekkora felelősség újságot írni, s hogy az egyházi sajtónak léleképítő munkát is kell végeznie, ebben rejlik különlegessége a világi sajtóval szemben. Kiemelte, mennyire fontos sajtótörténetet írni, hisz a múlt (Kányádi Sándor szavaival) alattunk van: azon állunk, ezért fontos megismerni, mert jelen, s jövő is csak arra tud épülni.
Bodó Márta, a könyv szerzője rövid, lelkes és lelkesítő beszédében elmondta, mennyire érdekes élmény és öröm volt számára rátalálni erre az ifjúsági lapra, rácsodálkozni a lapból kiolvasható korabeli szellemi pezsgésre. Ez indította a tanulmány megírására, a témába való elmélyedésre. A lap kész pedagógiai programot nyújtott, valósított meg, teret adott, felkarolta, az ifjú tehetségeket, de nem kötötte meg, hanem önállóságot is biztosított számukra, amely elengedhetetlen a szellemi pezsgés kibontakozásához. Kiemelte, hogy a tudományos munka mellett könyve szinte fele antológia, így az olvasó betekintést kaphat Dsida Jenő, Erőss Alfréd , Rónay György és sok más kiemelkedő személyiség ifjúkori első próbálkozásaiba. Bodó Márta ugyanakkor megköszönte a munkára való biztatást Marton József professzornak és Cseke Péternek, akik bátorították, kísérték szakmai tudásukkal munkáját. Megköszönte Kovács Sándor főesperes és a kollegák, a Verbum Kiadó munkaközösségének a munka előkészítésében nyújtott támogatást, a szépen végrehajtott munkát, a borítót tervező Szőcs Zsolt képzőművészt külön is kiemelte és a hallgatóság figyelmébe ajánlotta.
A sokak örömére szolgáló, színvonalas, baráti hangulatú könyvbemutató művészi műsorát a Báthory Líceum énekkara Potyó István karnagy vezénylésével, valamint a diákok szavalatai szolgáltatták. A bemutatót követően a szerző dedikálta a könyvet azoknak, akik azt az este lélekemelő élményei mellett otthonukba, haza kívánták vinni.
Kerekes Tünde, Vasárnap
Jóbarát: kötet a katolikus ifjúsági folyóiratról
A két világháború (1925–1940) között a kolozsvári piarista gimnázium tanárai és diákjai által megjelentetett katolikus ifjúsági folyóiratról, a Jóbarátról szóló könyvet mutattak be kedden délután a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén. A Bodó Márta által összeállított, monografikus tanulmánnyal kísért antológiában ifjúkori Dsida- és Reményik-verset is olvashatunk. A kötet a Verbum kiadónál jelent meg. Az eseményen közreműködött a Báthory-líceum kórusa (karnagy: Potyó István).
Kovács Sándor főesperes elmondta: a piarista tanintézetekben mindig központi helyet foglalt el a magyar ifjúság szellemi értékeinek ügye, ezt szolgálta kimagasló szinten a Jóbarát irodalmi és tudományos folyóirat. A 20 oldalas kiadvány az ismeretterjesztés, az erkölcsi nevelés és a szépirodalmi művek népszerűsítése mellett teret adott az akkori ifjúságot érdeklő témáknak is. – Sokatmondó, hogy a lap munkatársai között volt Biró Vencel piarista történész, Mécs László papköltő, Balogh Ernő, Bitay Árpád, Hirschler József, a Marianum alapítója, Kiss Jenő, Kristóf György, Lakatos István, Reményik Sándor, Áprily Lajos költők, Sík Sándor piarista atya, Erőss Alfréd, Szabó T. Attila, Vámszer Géza és Venczel József. A természettudományi műveltség terjesztése terén Grósz Ilona és ifj. Xantus János végeztek ígéretes munkát. Irodalomtörténeti szempontból a folyóirat Dsida Jenő és Rónay György korai alkotásait is közölte a Fakadó rügyek rovatban – részletezte Kovács Sándor.
– Bodó Márta könyve a két világháború közötti katolikus folyóirat elemzését, kultúrtörténeti helyének kijelölését vállalta fel – mondta Timár Ágnes, a Báthory-líceum igazgatója, aki azt is bevallotta: meglepetéssel vette tudomásul, hogy ifjúsága gyereklapjának elődje egy katolikus diákfolyóirat volt, amelyet a piarista kollégium tanárai kezdeményeztek olyan korban, amikor az erdélyi magyar kultúrát és identitást nagy veszély fenyegette. – Hogy miért ez a soha nem szűnő törekvés identitásunk felszámolására? Azért, mert a nemzettudat megszüntetését az oktatás felszámolásával kezdték. Ez ellen harcolt a felekezeti oktatás a két világháború között. Bodó Márta alapos előtanulmányokat végezve a 15 évig megjelenő lap helyét a piarista iskola és a XX. századi katolikus egyház és nevelés összefüggéseiben tárgyalja. A piarista kollégium utódiskolájának igazgatójaként nagy jelentőséget tulajdonítok a folyóiratnak és a könyvnek. Mindez azt tanúsítja, hogy iskolánk a legkilátástalanabb helyzetekben is megmaradt, és teljesítette kötelességét – fejtette ki Timár Ágnes.
Cseke Péter, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, aki 1990 óta tanít sajtótörténetet, méltatásában kifejtette: újságot és sajtótörténetet írni felelősség. – A két világháború között minden felekezet igyekezett kiépíteni a maga sajtóhálózatát. A kisebbségi, a vallásos sajtó léleképítő, értékteremtő és értéktudatosító munkát végezhetett. Ez a mai sajtóból hiányzik – vélekedett az oktató.
Bodó Márta elmondta: értékes anyagra lelt ezekben a kiadványokban. – A két világháború közötti kisebbségi létben, amikor az erdélyi magyar értelmiség egy része elmenekült, mások pedig csüggedten éltek, Olasz Péter jezsuita szerzetes-tanár kezdeményezésére született ez a folyóirat. A kötet anyagát úgy válogattam össze, hogy egyfajta antológia legyen, amely rávilágít az akkori pezsgő szellemi életre. A tanárok tág teret és önállóságot biztosítottak a lapszerkesztésben részt vevő fiataloknak – hangsúlyozta Bodó Márta.
A kötetbemutatón Palkó Árpád, Jakab Tamás, Török Melinda és Rácz Tímea, a Báthory-líceum diákjai olvastak fel. A rendezvény a kórus fellépésével zárult, szólót énekelt Vincze Tímea és Rácz Tímea.
Nagy-Hintós Diana, Szabadság, 2013. január 31.