2013.05.24
Időszerű katolikus bibliaértelmezés
Ahhoz, hogy egymást és a kinyilatkoztatást megértsük, egy nyelvet kell beszélnünk – így határozta meg Kovács F. Zsolt a szentíráselemzés alapaxiómáját a Katolikus Akadémia május 23-i előadásán, a BBTE RK Teológia Kar dísztermében. A nagyváradi püspökség irodaigazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a Biblia Isten önközlése. Isten emberi módon szól az emberekhez. Századunk információáradata a rengeteg tudás mellett sok veszélyt is jelenthet az ember számára: a hiteles információt tudni kell kiszűrni, tudatosan különválasztani a hiteltelentől, az értéktelentől. Isten a teremtményeken keresztül közli önmagát. A Szentírást mint kóddal ellátott médiumot a megfejtő az Istennel való kapcsolatteremtésként éli meg. A kapcsolat akkor valósulhat meg, ha Isten leereszkedik az emberhez és az ember is törekszik, hogy felemelkedjen Urához. A digitalizált világban, amely gyakran átértelmez, meg tudja-e hallani az ember Biblia Istenét? Mi a dolga az egzegétának, a hivatásos szentíráselemzőnek a virtuális térben, ahol a fiktív kinylatkoztatások terjednek?
A 20. század második felében a katolikus egyházat sok kritika érte a tradicionalista bibliaértelmezés miatt. Az egzegéta szakemberek e században mindinkább azon dolgoznak, hogy a felekezetek egymással karöltve, felekezti határokon túlemelkedve próbálják a szent szövegeket vizsgálni. Szentírásértelmezésre ma is szükség van, hiszen a kinyilatkoztatásnak mindig érthetőnek kell maradnia minden kor embere számára. A Biblia lezárt mű, ám aktualizálni kell, a kérdés azonban az, hogyan lehet ezt hitelesen tenni, úgy, hogy a lényege ugyanaz maradjon. A szent hagyományból táplálkozva az egyház Tanítóhivatala a szent iratok hivatalos értelmezője. Alapjában véve csakis olyan tudja érdemben megérteni a Bibliát, aki Isten népe tagja, része az egyház egyetemes körének. Mindez azért fontos, mert a Biblia hitélmények tárháza vallásos emberek számára, nem történelmi beszámoló vagy természettudományos közlés.
Az egzegézis tudományát a katolikus egyházban először XII. Piusz támogatta Divino afflante Spiritu nevű dokumentumával, igazi fellendülése a II. vatikáni zsinat Dei Verbumának köszönhető. Ma ez a feladat a Pápai Biblikus Bizottság hatáskörébe tartozik, ám ez csak értelmezési vonalakat mutat meg, nem tör pálcát és nem ad kizárólagos értelmezést. A mai szentírásértelmezésben nem fedezhető fel egy sajátos katolikus vonal, a felekezetek közötti együttmüködés a cél: elmagyarázni, hogyan képes ember az emberrel, Isten az emberrel kommunikálni. A helyes értelmezéshez be kell lépni a Szentírás bűvkörébe, majd cselekedni, amit leír.
A Katolikus Akadémia ez évi záró előadását Jakubinyi György érsek tartja június 6-án a Világvallások a katolikus egyház tanításában címmel.
Miklós Ágnes
Fotó Bodó Márta
Vasárnap
