Távol az Araráttól - Örmény kultúra a Kárpát-medencében | Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

2013.05.25

kiállítás a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeumában

megtekinthető: 2013. április 6 – 2013. szeptember 15.

A Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös rendezésében „Távol az Araráttól - Örmény kultúra a Kárpát-medencében” címmel nyílt kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából világszerte megrendezett kiállítások sorába illeszkedve.

1512/1513-ban egy Hakob Meghapart nevű nyomdász adta ki az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet az Urbatagirk-et (Péntekkönyv). Bár az örmény írásos kultúra ismertetése a kiállításon hangsúlyos szerephez jut, a bemutatásra kerülő anyag szélesebb kulturális horizontot ölel fel. Az erdélyi örménység egyházművészeti kincsei és magyarországi közgyűjteményekből származó, örményekhez kapcsolódó értékes és ritka műtárgyak is bemutatatásra kerülnek. A kiállításon bemutatott festmények és ötvöstárgyak mellett miseruhák és szőnyegek tanúskodnak az örmény kultúra hatásairól és emlékeiről.

A kiállítás plakátjain egy 17. század végi aranyozott ezüst talpas kereszt jelenik meg Szamosújvárról (Gherla, Románia) az Örmény Katolikus Plébániáról. A kereszt hátlapján vésett örmény felirat tudósít arról, hogy a műtárgy Hovanesz egyházgondnok, Annar és Tosz emlékére készült.

Távol az Araráttól. Örmény kultúra a Kárpát-medencében kiállítás a Budapest Történeti Múzeum szeptember 15-ig látogatható.

Távol az Araráttól - Örmény kultúra a Kárpát-medencében

A Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös rendezésében „Távol az Araráttól - Örmény kultúra a Kárpát-medencében” címmel nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából világszerte megrendezett kiállítások sorába illeszkedve. 1512/1513-ban egy Hakob Meghapart nevű nyomdász adta ki az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet az Urbatagirk-et (Péntekkönyv). Bár az örmény írásos kultúra ismertetése a kiállításon hangsúlyos szerephez jut, a bemutatásra kerülő anyag szélesebb kulturális horizontot ölel fel. Az erdélyi örménység egyházművészeti kincsei és magyarországi közgyűjteményekből származó, örményekhez kapcsolódó értékes és ritka műtárgyak is bemutatatásra kerülnek.

Az örmények a 17. század második felében telepedtek le nagyobb létszámban Erdélyben, a 18. század folyamán négy településen (Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen) voltak népesebb közösségeik. Településeiken értékes könyvtárakat, könyvgyűjteményeket őriztek, s olyan műkincseket hagytak hátra, amelyek mindeddig ismeretlenek voltak nemcsak helyi szinten, de gyakorlatilag a tudományos közvélemény előtt is. A kiállítás legrégebbi egyházművészeti tárgyai és könyvei 18. századi erdélyi örmény templomok gyűjteményeiből származnak, eddig nem szerepeltek egyetlen nemzetközi kiállításon sem. Ezekben a gyűjteményekben unikális kötetek – így a világ első örmény nyelven nyomtatott bibliája – is megtalálhatók, és a korabeli örmény nyomdászati helyek (Konstantinápoly, Velence, Róma, Marseille, Bécs, Trieszt, Szentpétervár, Amszterdam, stb.) majdnem mindegyikéből találunk itt kiadványokat. A kiállításon bemutatásra kerül például egy 1563-ban, Kis-Ázsiában készült örmény kéziratos himnárium (sáráknoc) is az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből.

A tárlaton nem csak megismerkedhetünk az örmény kultúra alapjaival, valamint kisugárzásával, hanem az is kiderül, hogy számos örmény származású, örmény felmenőkkel bíró neves személyiség gazdagította a magyar kultúrát. Két aradi vértanú, dualizmuskori politikusok, és olyan kiváló művészek is, mint Hollósy Simon, kinek szuggesztív önarcképe a Magyar Nemzeti Galériából bemutatásra kerül, vagy Hollósy Kornélia érdemelnek említést. A kiállításon megjelenő híres örmény személyek portréit többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Than Mór, Friedrich von Amerling festették meg. Bemutatásra kerül például Gróf Nákó Kálmánné Gyertyánffy Berta portréja is, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből. A rendkívül tanult asszony számos művészeti ágban jeleskedett. Festeni a híres bécsi akadémikus festőtől, Friedrich von Amerlingtől tanult. Kitűnt virtuóz zongorajátékával is, leginkább jótékonysági rendezvényeken lépett fel cigány muzsikusokból alakított zenekarával. A kiállításon bemutatott képmását mestere, Amerling festette meg.

A 20. században Magyarországra, főként Budapestre telepedett örmények kultúrája szintén bemutatásra kerül, amit számos hazai és Kárpát-medencei közintézményből, egyházi és civil szervezettől származó relikvia tesz tartalmassá és egyedivé.

A budapesti Örmény Katolikus Lelkészség gyűjteménye tette lehetővé egy olyan aranyozott ezüstből és rézből készült, 19 század végi öv bemutatását, melyen örmény városok látképéi (Varagavank, Van, Ecsmiadzin, Aghtamar) vannak ábrázolva. Mindegyik ábrázoláson a templom a leghangsúlyosabb, ugyanis az örmény társadalomban a templom nemcsak kultikus hely, hanem a nemzeti összetartozás jele is volt.

A kiállításon bemutatott festmények és ötvöstárgyak mellett miseruhák és szőnyegek tanúskodnak az örmény kultúra hatásairól és emlékeiről.

Képek jegyzéke:

1. Aranyozott ezüst talpas kereszt Szamosújvárról (Gherla, Románia) az Örmény Katolikus Plébániáról. 17. század vége.

2. Örmény kéziratos himnárium (sáráknoc) Kis-Ázsiából, 1563.

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár; Fotó: Tihanyi Bence - Bakos Ágnes

3. Friedrich Von Amerling: Gróf Nákó Kálmánné Gyertyánffy Berta portréja, 1855

Budapest, Szépművészeti Múzeum

4. Öv örmény városok látképével (Varagavank, Van, Ecsmiadzin, Aghtamar). 19. század vége.

Budapest, Örmény Katolikus Lelkészség; Fotó: Tihanyi Bence - Bakos Ágnes

5. Csomózott szőnyeg, 1821

Kaukázus, Gandzsa (Gandzak/Yelizavetpol) régió

Budapest, Iparművészeti Múzeum

Kurátorok: Kovács Bálint történész, a Lipcsei Egyetem Kelet-Közép-Európa Intézetének (GWZO) tudományos munkatársa; Pál Emese művészettörténész, Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

A kiállításhoz kapcsolódóan nemzetközi konferenciát szervezett az Országos Széchényi Könyvtár (www.oszk.hu):

A kulturális transzfer lehetőségei – Örmények Közép- és Kelet-Európában

2013. április 5–6

Partnerintézmény :

Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

További kölcsönzők:

Budapest, Hadtörténeti Múzeum

Budapest, Iparművészeti Múzeum

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum

Budapest, Néprajzi Múzeum

Budapest, Örmény Katolikus Lelkészség

Budapest, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria