A Mária Út Egyesület 2012-ben indította először a Szent Jobb Zarándoklatot, mely akkor Csíksomlyóról indult, a zarándokok részt vettek az augusztus 20-i Szent Jobb Körmeneten, majd Mariazellben fejeződött be a zarándoklat szeptember nyolcadikán. Idén annyi változott, hogy két irányból indítják a zarándoklatot: Csíksomlyóról és Marizellből, a csoportok a budapesti Szent Jobb Körmeneten találkoznak. A csíksomlyói ág áthalad a Nagyvárad mellett található Szentjobb községen is – tájékoztatott Péterfi Attila Csongor túravezető.

Mint elmondta, az egyelőre nyolc gyimesbükki és két magyarországi zarándokot magába foglaló csoport szerda kora estére érkezett a csíksomlyói kegytemplomhoz, útjukat csütörtök reggel folytatják. Csíksomlyón egyébként további öt magyarországi csatlakozik hozzájuk, így a Szent Jobb zarándoklat keleti szárnyának idén tizenöt állandó résztvevője lesz. Péterfi szerint ezen kívül többen is jelezték, hogy rövidebb távokon ugyan, de elkísérik a zarándokokat. Az útvonal a következő: Sóvárad-Marosszentgyörgy-Bonchida-Szilágysomlyó-Szentjobb-Szaniszló-Piricse-Máriapócs-Miskolc-Eger-Mátraverebély-Szentkút-Máriabesnyő-Budapest. A teljes táv megközelíti az 1000 kilométert. A nyugati szárnyon augusztus elsején Mariazellből indul a Szent Jobb zarándoklat, ez a csoport mintegy 450 kilométer megtételével érkezik majd a magyar fővárosba.

A Szent Jobb története

A Szent Jobb Szent István király mumifikálódott jobb keze. A fehérvári kincstár őre Merkur eltulajdonította István király jobb karját és bihari birtokára vitte. 1083-ban Szent László király megbocsátva Merkurnak megalapította az ereklye őrzésére a szentjobbi apátságot. A török időkig zarándokoltak a Szent Jobbhoz a hívek. A kar felső része Lengyelországba került 1370-ben, a kar alsó része pedig Bécsbe 1421-ben. A hódoltság alatt Boszniában majd Raguzában őrizték a megmaradt jobb kezet, Mária Terézia szerezte vissza, Budára került. Elterjedt ismét a tisztelete, 1944-ig minden év augusztus 20-n körmenetet rendeztek. 1938-ban, István király születésének 900. évfordulóján körbehordozták az országban. 1948-ban volt az utolsó körmenet, a kommunista időkben betiltották. 1987. óta Budapesten a Szent István Bazilikában őrzik. 1989. óta ismét megrendezik az augusztus 20-i Szent Jobb körmenetet.

Szentjobb község

A korábban Berekis nevű községnek Szent László király adta a Szentjobb nevet, mivel a község tulajdonosa, Merkur, ide menekítette 1061-ben a Szent Jobbot. A község Nagyváradtól 40 km-re északkeletre fekszik a Berettyó partján. Bihar vármegye székelyhídi járásához tartozott, jelenleg magyar lakosságú település, román neve Saniob.

Rédai Botond, Székelyhon.ro, 2013.07.10.