Forráshiány késlelteti a felújítást

Megrekedt a csíkszentimrei Margit-kápolna állagjavító felújításának tervezése. A több száz éves műemléképületben tavaly régészeti ásatások zajlottak, és még további kutatásokra lenne szükség.

Felújításra vár a Margit-kápolna

Jelenleg áll a munka a kápolnánál, a belsejében felhalmozódott homokhegyek, a felszedett padlózat és a régészeti ásatás nyomai látszanak. Mint az illetékesektől megtudtuk, a műemléképület felújítására tettek lépéseket ezelőtt két évvel, akkor pályáztak Hargita Megye Tanácsa műemlékvédelmi programján keresztül az általános állagjavító munkálatokat megelőző tervezésre és előkutatásra.

„A kivitelezést egy év alatt el tudnák végezni, a tereprendezést, a cserepezést, új bejárati ajtó beépítését a régi fényképek alapján, valamint újabb mennyezet kialakítását, mert a mostani deszkamennyezet csak szükségmegoldás. Jó lenne a falakon megszüntetni a sóvirágzást, a szivárgást a falak mentén, felszámolni a betonemelvényt, és megoldani a padlózat helyrehozását, olyan módon, hogy a régészeti ásatás eredményét kirajzolják. Ugyanakkor jó lenne a villanyt is bevezetni” – ismertette az elképzeléseket Tövissi Zsolt építész.

A szakember kiemelte, minden műemlék felújítását előtanulmányok és kutatások kell megelőzzék. A megyei önkormányzat által biztosított 13 ezer lejből csak az előtanulmányok készülhettek el, valamint a művészettörténeti kutatás. A tervezés itt elakadt, viszont tavaly, más pályázati pénzből – úgyszintén a megyei önkormányzat finanszírozásával – gyors megoldásokat eszközöltek az épületen, kicserélték az erősen megrongálódott cserepeket és feljavították a villámhárítót, valamint a mennyezetet bedeszkázták.

Csíkszék legnagyobb és legrégibb freskóiról híres a kápolna. Most építőtelep

Régészeti ásatás a kápolnánál

A művészettörténeti kutatás eredménye indokolttá tette a régészeti ásatást is a kápolnában. A helyreállítási munkálatok előfeltétele a falkutatás, így Fehér János művészettörténész vizsgálódása során felfedezte, hogy a kápolna két lépcsőben épült fel, hajója nem egyidejű a nyugati részével – tudtuk meg Botár István régésztől, aki tavaly júliusban részt vett a kápolna régészeti kutatásában.

„Megtaláltuk a kápolna eredeti félköríves szentélyzáródásának alapfalait. Az épület korát illetően nem kerültek elő leletek, ugyanis a szentély – amelyet a régi helyén emeltek – építésekor minden törmeléket, töredéket elhordtak. Valószínű, hogy a régi szentély falát is freskók boríthatták, ugyanis egy cölöpgödörből festett vakolatdarabok kerültek elő. Feltételezzük csak, hogy a 16. században vagy azt követően alakult ki a kápolna mai, kibővített formája” – mondta a szakember. A régészek azt is feltételezik, hogy egy helyi család temetkezési helye lehetett, ezért szeretnének a kápolna hajójánál is egy kutatási szelvényt nyitni.

Reméljük idén lesz rá pénz – tette hozzá Botár. „Jó és érdemes lenne folytatni a régészeti kutatást. Eddig sikerült a legszükségesebb gyors beavatkozásokat elvégezni, hátra lenne még a tervezés, ugyanis a projekt itt megrekedt, szükség lenne további forrásokat keresni, hogy elvégezhessük az állapotjavítási munkálatokat” – összegzett Tövissi.

 

Barabás Hajnal, Székelyhon.ro, 2013.07.22.