2013.07.29
Csaknem 900 éves múltra tekinthet vissza a nagyszebeni római katolikus egyházközség története, hiszen a pápabarát külpolitikát folytató II. Géza Árpád-házi magyar király (1141- 1162 között) meghívására a mai Luxemburg vidékéről, Flandriából, valamint a Rajna és a Mosel melletti őshazájukból, papjuk kíséretében, betelepített szászok jöttek Erdélybe.
A reformáció idején Nagyszeben egész lakossága lutheránus lett, valamennyi templomával. A német kapcsolatok következtében már 1523-ban Luther Márton tanait terjesztő könyveket olvastak, ezért II. Lajos király - a mohácsi tragikus csatából menekülve esett el - ezt megtiltó rendelkezést küldött a szebenieknek. 1529-ben a város plébánosa, Ramasi Mátyás megnősült, s nyolc napot adtak arra, hogy a kollégium kanonokjai, a papok, az Istennek szentelt férfiak és nők eltávozzanak a városból. A 18. század végéig, 150 esztendőn át Nagyszebennek nem lehetett katolikus temploma, a valamikori katolikus templomokban evangélikus istentiszteletet tartottak.
Az I. Lipót osztrák császár, magyar és cseh király (I. Ferenc császár és Mária Terézia császárnő és királynő fia) 1691-ben kiadott rendelete nyomán osztrák császári csapatok vonultak be Nagyszebenbe. Ezután a helyzet gyökeresen megváltozott, mert velük tábori lelkészek, különböző szerzetesrendekhez tartozó papok - főleg jezsuiták - is jöttek. A jezsuiták magkapták, mind az osztrák provinciális, mind a kalocsai érsek engedélyét - utóbbi joghatósága alá tartoztak ugyanis a török uralom alól felszabadított területeken szolgáló katonai lelkészek - a letelepedéshez. A szentmisék megtartására 1688-ban berendezték a város főterén lévő Szabók csarnokát (Schneiderlaube), azon a helyen, ahol a mai belvárosi fő plébániatemplom áll. Idővel számos katonatiszt és közigazgatási tisztviselő telepedtek le családjaikkal együtt Nagyszebenben, akik katolikus hitközséget alkottak. Ebben a helyzetben a jezsuiták jogosan egy önálló plébániára gondoltak, ehhez pedig templomra volt szükségük.
Amint Raicea Onoriu-Oscar pápai káplán, szeben-fogarasi főesperes elmondotta, a belvárosi katolikus templom építése az evangélikus Városi Tanáccsal, folytatott nehéz és hosszas tárgyalások után kezdődhetett el. 1726. július 4-én helyezték el az alapkövet, s az idén lesz kereken 200 éve annak, hogy báró Sorger Gergely erdélyi püspök (l729-1739 között) 1733. szeptember 13-án ünnepélyesen felszentelte az új római katolikus templomot a Szentháromság tiszteletére.A barokk stílusban emelt plébániatemplom méltán foglal el kiemelkedő helyet a város főterén, s a Nagyszebent felkereső bel -és külföldi idelátogatók számára az egyik legfontosabb, lelket-szemet gyönyörködtető vonzáspont. A főoltár mögött, látható az a nagyméretű falfestmény, amely a Szentháromság által megkoronázott Szűzanyát a Kisjézussal ábrázolja. 1777-ben alkotta az osztrák Anton Steinwaldf festőművész. Gyönyörűek az ablakokban a múlt évszázad elején behelyezett üvegfestmények is. A mellékoltárok nagy részben a templom építésének idejéből származnak. Említésre méltóak az intarziás barokk gyóntató székek, amelyek szintén a XVIII. században készültek.
Ott jártunk idején fontos eseménynek lehettünk tanúi. Akkor helyezték el a templomtorony restaurált sisakjának új vörösrézlemezeit. Amint Raicea Onoriu-Oscar föesperes-plébános a Vasánapnak hangsúlyozta, a toronytető és a sisak, a gerendázat régóta megért a restaurálásra. A régi pléhlemezeket többször újra kellett festeni, de rossz minőségük miatt ez nem tartott. Az igényes munkálatra több éven keresztül gyűjtötték a pénzt. Isten segítségével május elején elkezdődhetett a szó szoros értelmében művészinek mondható "sisakalkotás", amelyet augusztus elején fejeznek be.
Ami az egyházközséget illeti, tagjai három nemzet fiai és lányai - magyarok, románok, szászok/németek -, ezért az istentiszteleteket is három nyelven celebrálják, hiszen minden hívőnek joga, hogy anyanyelvén hallgassa Isten Igéjét, közülük 28-an az idén voltak elsőáldozók. Így a nagyszebeni főtéri plébániatemplom katolikus egyházunk kicsiny képmása, annak a világegyháznak, amely egyetemes és minden ember előtt nyitott, ahogyan azt az Anyaszentegyház Ura, Jézus Krisztus akarta - nyomatékosította, Raicea Onoriu Oscar.
Fodor György, Vasárnap