Kézdialmás
Adresă:
527112 – Mereni, nr. 251., jud. Covasna

Kézdialmás

Urunk mennybemenetele, plébánia
Serviciu
Cantor: Dima Péter

1567-ben a mai nevén szerepel a regestrumban. Baxafalvának is nevezték. Orbán Balázs szerint nevét a határán lévő vártól (Álmos, Almás) kapta. Lakói a várból települtek le a mostani faluba, melynek eredeti neve nem Almás, hanem Álmos volt, s csak később alakult át a ma is használatos elnevezésre. Az egyházközség lelkigondozását a lemhényi plébánia látta el, mivel Kézdialmás akkor még leányegyházközsége volt a lemhényi plébániának.
Az első kápolna és a harangláb 1712-ben épült. Ennek a kápolnának az ajtófélfáját a mai templom bejáratába beépítették. A kápolnát 1770-ben újjáépítették. Pénzes László lemhényi plébános idejében, 1934-ben lebontották, mert nagyon rossz állapotban volt. Csak a harangláb maradt meg. Ezután  nehezebb idők következtek a közösség életében. Fehér Gábornak szándékában állt újjáépíteni a kápolnát,  de a terv mindig meghiúsult. A szentmiséket a katolikus iskola nagytermében tartották 1948-ig. 1948 augusztusában Orbán László személyében a falu plébánost kapott és önálló plébánia lett. Az új plébános egyszerre szervezte újjá a közösséget és látott hozzá egy kápolna építéséhez. Mivel plébániaépület sem létezett, az irodát a torony alatti kis szobában rendezte be. 1949 tavaszán fogtak hozzá egy új kápolna építéséhez fából, amit rövid idő alatt sikerült befedni. Menyhárt Antal plébános 1970-ben felépítette a  plébániaépületet. Ezután a közösség új plébánost kapott Szilágyi István személyében, aki elérkezettnek látta az időt arra, hogy a fakápolnát kijavítsa. Az előkészületeknél felfedezték, hogy a fatemplom meggombásodott. A plébános kitartó munkája és a hívek példás hozzáállása tette lehetővé, hogy 1983-ban egy új kis templomot építettek. Az egyházközség életéhez hozzá tartozik, hogy ebben a faluban született P. Kelemen Didák minorita atya 1683-ban. A Tisza-vidék szentéletű misszionáriusa volt. 1744. április 21-én halt meg. Boldoggá avatása folyamatban van.

Zi de adorație perpetuă: november 26.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 10,30 és 17 órakor. Hétköznap 17 órakor.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.