1770 előtt erdőség volt a falu helyén. Ekkor br. Bornemissza József üveggyárat létesített. Megfelelő szakembereket telepített ide Morva- és Csehországból, munkásokat a Székelyföldről és más vidékekről. Mivel ezek többségben katolikusok voltak, 1781-ben egy fakápolnát építettek. 1789-től építették a mai templomot, Lönhart Ferenc püspök szentelte fel 1887-ben. Bálint Gergely volt az első papja, de csak 1900-ban kapott plébániai rangot. Az oltárt és a szószékeket Zinthaler Mihály marosvásárhelyi mester építette. Az oltárkép Bécsben készült. Az új orgona 1923-ból, Biszák József gyoroki orgonaépítőtől származik. Az új nagyharang 1924-ben készült. Fórika János plébános (1988–1997) szervezte meg a mentőszolgálatot. Balázs Károly hozzáfogott az egyházi épületek javításához, a cél a templom újrafödése, a kántori lak javítása. Simó Sándor idejében több nagyobb munkálatot végeztek el: a templom külső festését, csatornázást, a mikrofon felszerelését, a harangozás automatizálását stb.
2008-tól Csavar Tibor lelkész látja el a plébánosi teendőket.
Postacím:
547301 – Glăjărie, nr. 2., jud. Mureș
Szolgálatot teljesít
Örökös szentségimádási nap: szeptember 27.
Cikk
2026. október 19-én, hétfőn 18 órakor a Római Román Akadémia adott otthont a „Márton Áron püspök – a keresztény Európa tanúja és jelképe” című konferenciának, amely a hitvalló főpásztor szellemi öröksége előtt tisztelgett, felidézve egy olyan életút tanúságtételét, amely a történelem viharaiban is az evangéliumi igazság, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen szolgálatában állt.
Cikk
2026. október 18–19-én két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről, a 20. századi erdélyi egyháztörténelem kiemelkedő alakjáról, aki a történelem viharaiban is rendíthetetlen hűséggel szolgálta az Egyházat, bátran kiállt az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság mellett, életével pedig a keresztény hit és a népek közötti megbékélés hiteles tanújává vált.
Cikk
Az alvinci egykori ferences kolostor Erdély egyik legértékesebb és legjobb állapotban fennmaradt, a bolgár ferencesekhez kötődő kolostoregyüttesei közé tartozik. Jelentőségét elsősorban a 18. századi építészeti kialakítás nagyrészt megőrzött állapota, valamint a jellegét módosító beavatkozások elmaradása biztosítja.