2014.11.18
Kolozsvár művészet- és egyháztörténetében egyaránt fontos eseményre került sor október 27-én az Agape Vendéglátóipari Komplexum konferenciatermében, a Kolozs-dobokai Római Katolikus Főesperesség és a Szent Mihály Nőszövetség szervezésében, amelynek fővédnöke Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, védnöke pedig Kovács Sándor főesperes-plébános volt.
A Fidem pinxit – A hitet festette Lukácsovits Magda erdélyi művésznő életműve című teltházas albumbemutatóval egybekötött kiállítás megnyitásán fontosnak tartotta ott lenni Jakubinyi György főpásztor és Tamás József segédpüspök, Marton József nagyprépost, egyetemi professzor, Holló László, a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola rektora. Jelzésértékű, hogy eljött három római katolikus egyházmegye általános helynöke: Potyó Ferenc Gyulafehérvárról, Fodor József Nagyváradról és Dirschl Johann Temesvárról, a külföldi és hazai kulturális és társadalmi élet személyiségei, képzőművészek – köztük Balázsné Körösi Ibolya textilművész, Egriné Nagy Enikő zománcművész, Valovits László festőművész, grafikus –, a római katolikus egyházmegyékből érkezett papok, nagyszámú érdeklődő, valamint a Hatzack-Lukácsovits család.
Köszöntőjében Kovács Sándor főesperes hangsúlyozta: Lukácsovits Magda mindent megtett azért, hogy azok, akik valamilyen kapcsolatba kerültek személyével vagy műveivel, felemelkedhessenek az igazság, jóság és szépség magaslataira. Isten végtelen szépségalkotásaira figyelt s azt akarta tehetsége szerint emberi alkotásban kifejezni. Festményeit, portréit szemlélve meggyőződhetünk arról, hogy folyamatosan törekedett a nemes szépségre, amely megérinti a szemlélő lelkét.
Lukácsovits Magda 1933. január 8-án született Nagykárolyban. Iskoláit szülővárosában a szatmári irgalmas nővéreknél végezte, majd felsőbb tanulmányait a Piarista Főgimnáziumban folytatta. Már harmadéves képzőművész hallgató korában elkezdett templomok festésével foglalkozni, amit magatartásával a kommunista hatalom emberei rossz szemmel néztek, s amiből később is sok hátránya származott. 1983-tól kezdve számos főpap portréját is megfestette, amelyek közül a legkiemelkedőbbek Isten Szolgája Márton Áron püspök arcképei és Jakab Antal püspök alakja. Bálint Lajos, Erdély első érseke után Boros Béla temesvári címzetes érseket, Sebastian Kräuter temesvári megyéspüspököt és utódját, Martin Roos főpásztort is megörökítette. Ugyanakkor élethivatásának tekintette az erdélyi műemlékek megmentését és védelmét, amit Németországba költözésük után is folytatott. Hatzack-Lukácsovits Magda a festőművészetben kimagaslót, maradandót alkotott, az egyházművészet terén pedig kétségkívül egyedülálló életművel örvendeztetett meg minket – hangsúlyozta Kovács Sándor.
Jakab Gábor pápai káplán Lukácsovits Magda életművét méltatva többek között elmondta: festőművészként már nagyon fiatalon tüzet gyújtott maga körül, amelynek lángjánál évtizedek óta mesélhetnek egymásnak a művészetek iránt érdeklődő emberek. A maga kikeverte üde színekkel olyan alakokat és jeleneteket festett meg a vásznon meg különféle nagyságú és stílusú templomok falain, amelyek mindenki által jól érthető üzenetet közvetítenek a szép szerelmeseinek. Megalapozottan bízhat Lukácsovits Magda „a néző intelligenciájában, hogy az örökös fény- és árnyjátékban képes felfedezni az emberit”. Mind természetes tűz, az általa meggyújtott művészi tűz is négy jellemzővel bír: éget, tisztít, melegít és világít. A különféle művek és alkotások mögötti inspiráló és ihletet adó erő nem más, mint a művésznő nagyon világos keresztény világszemlélete, mély istenhite, humánuma, egyháza iránti hűsége, nem utolsósorban pedig az erdélyi szülőföldnek és embereinek a szeretete.
Lukácsovits Magda alkotásairól Hegedűs Enikő művészettörténész, a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyházművészeti referense tartott előadást. Kifejtette, a művésznő többek között 51 templom liturgikus terét tervezte meg 1970–2008 között. Ez számtalan kihívást hordozott, hiszen előzmények nélküli tevékenység volt. Már 1958-tól a monumentális festészet nehéz műfajával 32 templomban 73 freskót festett.
Jakubinyi György érsek megáldotta és megnyitotta a kiállítást. Fotó: Rohonyi D. Iván
Varga Gabriella, a Jakab Antal Keresztény Kör titkárának, az album társszerkesztőjének megható üzenetét Bartalis Kata-Szilvia olvasta fel mély átéléssel.
Jakubinyi György érsek írja A művészet az új evangelizáció szolgálatában – Lukácsovits Magda művésznő életművének metszete című gyönyörű album előszavában: „Az ízléses kivitelezésű kötet a művésznő életművének csak töredékét adja, de átfogó képet nyújt sokoldalú tevékenységéről. Életműve hálaadás Istennek, aki a tehetséget adta, ugyanakkor a művésznő tehetségét, szorgalmát is dicséri, mert a kapott tíz talentummal másik tizet szerzett. Ez pedig az ő érdeme. […] Ha az igazi művészet Istenhez vezet, akkor a művészek is részesednek az egyháztanítók küldetésében és jutalmában.”
Idmar Hatzack, a festőnő férje ismerteti a kiadványt. Fotó: Fodor György
A művésznő férje, Idmar Hatzack, társszerkesztőként is elmondta, hogy immár hét esztendeje gyökerezett meg Lukácsovits Magda gazdag életművének könyvalakban történő összefoglalásának gondolata. Számos vallomást kapott a kortanúk és a szakértők részéről, az alkotások megszületésének háttértörténetéről, illetve azok művészettörténeti méltatását. Rájött, hogy a képek és a hozzájuk tartozó leírások nem férnek el egy albumban. Így a tulajdonképpeni albumban Jakubinyi György érsek előszavával és Lukácsovits Magda életrajzával együtt a képeket helyezték el, s egy külön mellékletben adták közre a képekhez tartozó magyar szöveganyagot, egy másik mellékletben pedig a német nyelvűt. Az album hátsó borítóján Magda hitvallásértékű vallomása olvasható: „Festményeimen megpróbáltam közelebb vinni a vallási igazságokat az emberekhez, arra törekedtem, hogy meggondolkoztassam őket… ha munkám a templomokban akár csak egyetlen embert is megindított, már nem volt hiába.”
Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános, papköltő elmondta az erre a kiállításra írt, valamint két másik versét. A méltatások és az előadások befejeztével Jakubinyi György érsek ünnepélyesen megáldotta a kiállítást és a jelenlevőket – áldását névlegesen kiterjesztve a távol lévő Lukácsovits Magdára is, aki az Alzheimer-kórként ismert betegsége miatt nem lehetett jelen a rendezvényen.
A zenei műsor keretében Sipos Dóra csellón és Márton Szabolcs zongorán Andrea Caporale romantikus zeneszerző szonátarészletét adta elő, majd a Starmüller Éva, Kormos Melinda, Geréd István és Márton Szabolcs alkotta kvartett előadásában négy zsoltárszöveget, valamint az egyik legismertebb Mária-énekünk feldolgozását hallhatták a résztvevők.
Fodor György, Vasárnap, 2014. november 9.