Körlevél VII. - 2004. július 20.

Szentatyánk üzenete a Csíksomlyói búcsúra

Áthelyezések 2004-ben

Papi továbbképzés programja

 

Valamennyi Tisztelendő

Plébánia Hivatalnak

 

Szentatyánk üzenete a Csíksomlyói búcsúra

Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek kérésére Szentatyánk ebben az évben külön üzenetet intézett a csíksomlyói pünkösdszombati búcsún résztvevő zarándokokhoz. Ennek magyar fordítását most mellékelten megküldjük.

Tisztelendő Testvérünknek,

JAKUBINYI György Miklós

gyulafehérvári érsek úrnak

1. A csíksomlyói Mária-kegyhely Pünkösd vigíliáján tartott hagyományos zarándoklata alkalmából tanúságot kívánok tenni az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz. Ezt a népet ma az a számos hivő képviseli, akik Szűz Mária lábához érkeztek, hogy újra megerősítsék odaadásukat Krisztus iránt.

Miközben szívélyes üdvözletemet küldöm Önnek, Tisztelendő Testvérem, örömmel emlékezem meg Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úrról, Magyarország prímásáról, aki ezt a zarándoklatot vezeti. Szeretetteljes üdvözletemet küldöm a püspöknek, a papoknak, a megszentelt életet élő személyeknek és az összes híveknek, akik közelről vagy távolról érkeztek.

            2. Ez a Pünkösd ünnepének vigíliáján tartott egyházi találkozó emlékezetünkbe idézi azt, amit őseitek annyiféle módon megvalósítottak: az egyetértő kitartást az imádságban Szűz Máriával, Jézus édesanyjával (vö. ApCsel 1,14).

            Lelkileg egyesülök a hitben való találkozásotokkal, buzdítalak benneteket, hogy őrizzétek meg elevenen közösségeitekben a Boldogságos Szűz odaadó tiszteletét, és gyakoroljátok ennek érdekében a Rózsafüzér végzésének hagyományát: „A második évezredben fokozatosan fejlődött ki Isten Lelkének ösztönzésére ez a sok szent által annyira szeretett és a Tanítóhivatal által buzdított imádság. Egyszerűségében és mélységében az éppen most kezdődött harmadik évezredben is igen fontos imádság marad, melynek az életszentség gyümölcseit kell teremnie. Jól illik ez az imádság annak a kereszténységnek a lelki útjához, amely kétezer év után sem veszített semmit kezdeti frissességéből, és érzi Isten Lelkének ösztönzését, hogy „evezzen a mélyre” és mondja, sőt kiáltsa újra a világnak, hogy Krisztus Úr és Megváltó, hogy ő „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6) (Litt. Ap. Rosarium Virginis Mariae, nr.1).

            3. Krisztus segítségével erősítsétek meg és szilárdítsátok meg büszkén Európa keresztény értékeit, azokat az értékeket, amelyekre Közép-Európa katolikusainak nem régen, az ausztriai Mariazellben tartott találkozóján is hivatkoztak. Tudatában kell lennünk, hogy „az európai földrész történetét az evangélium elevenítő hatása jellemzi. „Ha az elmúlt évszázadokra tekintünk, csak hálát adhatunk az Úrnak azért, hogy a kereszténység földrészünkön a népek és kultúrák közötti egységnek, a teljes ember haladásának és az emberi jogok előmozdításának elsődleges tényezője volt.” (Adhort Ap. Ecclesia in Europa, nr.108). Erre a találkozóra, amelynek során szorosan összefonódtok a Szűzanya körül, lehívom a Szentlelket, hogy halmozzon el minden résztvevőt ajándékainak bőségével. A csíksomlyói Mária-kegyhely azon a földön áll, amelyet úgy ismernek, mint „a Szűzanya virágoskertjét”. Kísérje a Szent Szűz szándékotokat mennyei közbenjárásával, eszközölje ki mindnyájatok számára bőségesen a „szeretetet, az örömet, a békességet, a türelmet, a kedvességet, a jóságot, a hűséget, a szelídséget, az önmegtartóztatást” (Gal 5,22).

            Ezekkel a kívánságokkal adom meg szívből Önnek, Tisztelendő Testvérem, Erdő Péter bíborosnak, a püspököknek, a papoknak és a híveknek, akik a szertartáson jelen vannak, különleges apostoli áldásomat, és szívesen terjesztem ki azt a nekik kedves személyekre is.

            Kelt a Vatikánban, 2004. május 29-én, Pünkösd ünnepének vigíliáján.

 

Áthelyezések 2004-ben

1. Újmisések kinevezése:

 

1.     

 

Becze Lórántot

Székelyudvarhelyre,

2.     

 

Csata Miklóst

Marosvásárhely-Belvárosba,

3.     

 

Csibi Sándort

Csíkszentgyörgyre,

4.     

 

Gáll István Attilát

Gyergyóremetére,

5.     

 

György Mihály Leventét

Gyergyóalfaluba,

6.     

 

Jakab Attilá

Brassó-Bolonyába,

7.     

 

Karácson Tibort

Gyimesközéplokra,

8.     

 

Kiss Attilát

Szászrégenbe,

9.     

 

Korom Imre Györgyöt

Kolozsvár-Belvárosba,

10. 

 

László Rezső

Csíkszereda I-be,

11. 

 

Madarász Attilát

Szovátára,

12.

Robb Dan Dorint

Brassó III-ba,

13.

Sajgó Balázst

Sepsiszentgyörgy-Belvárosba,

14.

Sebestyén Ágostont

Gyergyócsomafalvára,

15.

Tamás Barnát

Gyergyószentmiklósra,

16.

Timár Zoltánt

Ditróba,

17

Voiculescu Cristiant

Nagyszeben-Belvárosba helyeztem.

 

 

Káplánok áthelyezése:

18.

Bakó Csongort

Brassó-Belvárosból

Medgyesre,

19.

Biró Nándort

Medgyesről

Csíkszereda II-be,

20.

Kovács Pétert

Szovátáról

Kézdivásárhely II-be,

21.

Márton Istvánt

Gyergyóalfaluból

Négyfalu-Türkösbe,

22.

Márton Józsefet

Csíkszentgyörgyről

Sepsiszentgyörgy I-be,

23.

Szász János ifj.

Gyergyóremetéről

Brassó-Belvárosba helyeztem.

 

Plébánosok-Lelkészek áthelyezése:

 

24

Albert Imrét

Gyimesbükkről

Uzonba,

25

Andorkó Sándort

Szentivánlaborfalváról

Gyergyóhodosra,

26.

Balázs Imrét

Farkaslakáról

Radnótra,

27

Bálint Emilt

Nagyenyedről

Balánybányára,

28

Bartalus Zoltánt

Zaboláról

Madéfalvára,

29

Bartos Csabát

Ditróból

Nagyernyére,

30

Bereczi Istvánt

Csíkcsicsóból

Gelencére,

31

Bodó Imrét

Kézdivásárhely I-ből

Szárazpatakra,

32

Dávid Györgyöt

Sepsibükkszádról

Medgyesre,

33.

Egyed Gábort

Illyefalváról

Máréfalvára,

34

Fábián Lászlót

Brassó-III-ból

Györgyfalvára (egyben kolozsvári kórházlelkész is) ,

35

Fekete Tamást

Óradnáról

Zabolára,

36

Ferenczi Árpádot és Istvánt

Kézdivásárhely II-ből

Buzásbesenyőre,

37

Gábos Zoltánt

Gyimesközéplokról

Marosjárába,

38

György Balázst

Orotváról

Gyergyószárhegyre,

39

Györgydeák Lajost

Lővétéről

Csíkszentmártonba,

40.

Hatos Mihályt

Gyergyószentmiklósról

Sinfalvára,

41

Kacsó Sándort

Sinfalváról

Illyefalvára,

42.

Kerekes Lászlót

Kanadából

Kézdivásárhely II-be,

43

Kopácsi Ferencet

Sepsiszentgyörgyről

Málnásfürdőre,

44

Kovács Attilát

Kolozsvárról

Óradnára,

45

Laczkó Vilmost

Marosjárából

Sepsibükkszádra,

46

László Andrást

Uzonból

Újtusnádra,

47

László Istvánt

Nagyernyéből

Lővétére,

48

Nagy József id.

Búzásbesenyőből

Csíkcsicsóba,

49

Nagy László Eörsöt

Nagyszeben-Belvárosból

Szentivánlaborfalvára,

50.

Orbán Lászlót

Rómából

Gödemesterházára,

51.

Pál Antalt

Balánbányáról

Lemhénybe,

52

Salamon Józsefet

Gyergyóhodosról

Gyimesbükkre,

53

Szabó Dénest

Segesvárról

Nagyenyedre,

54

Trucza Sándort

Gyergyószárhegyről

Orotvára,

55

Vakaria Bélát

Radnótról

Farkaslakára ,

56

Vargha Bélát

Gelencéről

Kézdivásárhely I.-re helyeztem. Egyben ő lett a Kézdi-Orbai kerület főesperese is.

 

 

Hittudományi Főiskolánkon:

 

Tófalvi Gézát  Segesvárra neveztem ki és helyébe fr. Orbán Szabolcs ofm dr. megy, aki most tért haza Rómából.

 

 

Betegállományba helyeztük – gyógykezelés címén:

 

Kelemen Ervint

Szászrégenből,

Tímár Mátyást

Madéfalváról,

Virág Lászlót

Lemhényből.

 

N

yugalomba vonultak:

 

Balázs György

Újtusnádról,

Harai Pál

Medgyesről és

Kosza Vilmos

Csíkszentmártonból.

 

         Ft. Kosza Vilmos és Ft. Bodó Imre nyugalomba vonuló főesperes uraknak megadjuk a „tiszteletbeli főesperes” címet, amely feljogosítja őket a cím és a főesperesi jelvények további viselésére.

 

Római tanulmányokat folytat:

 

Kémenes Lóránt

Marosvásárhelyről,

Keresztes Olivér

Csíkszereda I-ből,

Vass Nimród

Sepsiszentgyörgyről.

 

Saját kérésükre – magyarországi szolgálatra engedtem egy évre: Szabó Gyula máréfalvi és Sánta Pál gödemesterházi plébánosokat.

 

Szerzetesek:

 

1.

fr. Bartalis Árpád

P. János ofm. atya

Déva I.-ről

Szászsebesre,

2.

P. Böjte Csaba ofm. atya

Déva I-es számú plébánián marad

plébánosi minőségben,

3.

fr. Marek Ferenc. P. Bernardin ofm. atyát

Déva I-es számú plébániára

segédlelkészi minőségben, míg

4.

fr. Köncse József P.Ágoston ofm. atyát

Marosvásárhelyről

Brassóba neveztem ki.

 

 

 

Papi továbbképzés programja

 

         A főegyházmegyénkben esedékes papi továbbképzőt október 18 – 22 között tartjuk a Pongrácz Szent Istvánról nevezett alvinci Tanulmányi Házban. Ebben az évben filozófiából, katekétikából és homiletikából tartunk továbbképzőt az illetékes szaktanárok közreműködésével.

         Ezúton hívjuk fel Tisztelendő Testvéreink figyelmét, hogy a továbbképzőre kötelezett segédlelkészek/lelkipásztorok vegyenek részt az

előadásokon és tegyék le az előírt vizsgákat. Természetesen más érdeklődők is részt vehetnek, amennyiben szándékukat jelzik az alábbi címen:

 

Hittudományi Főiskola-Gyulafehérvár,

510009 Alba-Iulia, Bibliotecii, 3

Tel.: 0258-811-688, Fax: 0258-816-192

E-mail: sis@sis.uab.ro

 

FILOZÓFIA

Az előadások témája: Isten és az istenérvek a filozófiában (TEODICEA)

 

Tételek:

1.    

Isten létének filozófiai igazolásáról általában;

Az ontológiai istenérv Szent Anzelmnél, Descartes-nál és Leibniz-nál; Hegel;

2.    

Aquinói Szent Tamás öt metafizikai istenérve (5 út);

3.    

Szubjektív metafizikai istenérvek a 20. században: M. Blondel, J. Maréchal, Karl Jaspers, G. Marcel, Karl Rahner, Edith Stein;

4.    

A teleológiai istenérv;

5.    

Az ember boldogság utáni vágyából kiinduló istenérv;

Az erkölcsi törvény (törvénytudat) létezéséből vett érv;

Az emberiség közmeggyőződéséből vett istenérv;

6.    

Az ateizmusról. Istenhit és tudomány;

7.    

Isten tulajdonságairól általában. Isten végtelensége, egyszerűsége, változhatatlansága;

8.    

Isten örökkévalósága, mérhetetlensége, mindenütt jelenvalósága;

9.    

Isten egysége (egyetlensége), Isten személyes volta;

10.

Isten kifelé ható tevékenysége. A teremtésről és a világ létbentartásáról; A concursus divinus;

11.

Az isteni gondviselés kérdése. A rossz és a Jóisten.

 

Bibliográfia:

-        

P. Jäger, Isten a legnagyobb titok. Teodicea. Jegyzet (2002, 1999, 1995).

-        

Turay Alfréd, Istent kereső filozófusok. Bp. 1990 (1993).

-        

Brian Davies, Bevezetés a vallásfilozófiába. Kossuth K. 1999.

-        

Weissmahr Béla, Filozófiai istentan. Bp.-München-Bécs 1996.

 

 

 

 

 

KATEKÉTIKA

 

1.    

A Katolikus Egyház Katekizmusa, /ismertetése/;

2.    

A Katekézis Általános Direktóriuma /ismertetése/;

3.    

A katekézisről általában;

4.    

Iskolai és templomi hitoktatás;

5.    

A gyermekek keresztény nevelésének megalapozása;

6.    

A katekéta személye;

7.    

A hitoktatás tanterve;

8.    

Elsőáldozási és bérmálási felkészítés;

9.    

A hitigazságok tanítása.

 

Bibliográfia:

-        

A Katolikus Egyház Katekizmusa, Budapest 1994.

-        

A Katekézis Általános Direktóriuma, Budapest 1998.

-        

Marton József, Katekétika, Kolozsvár 1998.

-        

Rédli Elemér, Katekétika, Budapest 1995.

-        

A fenti témákhoz kapcsolódó, szabadon választott más források.

 

HOMILETIKA

1.    

Az igehirdetés a Szentírásban;

2.    

Az igehirdetés mint az egyház alapfunkciója (szolgálat, kinyilatkoztatás, hagyomány);

3.    

A prédikálás célja;

4.    

A szöveg története;

5.    

A közösség története;

6.    

Az igehirdető története;

7.    

A homília előkészítése.

 

Bibliográfia:

-        

Kerekes László, Homiletika. Keresztény igehirdetéstan, Gyulafehérvár 1998

-        

Söveges Dávid, Az igehirdetés elmélete, In: U.ő, Az igehirdetés retorikája, Budapest, é. n.

-        

Mihályfi Ákos, Az igehirdetés, Budapest 1927

-        

Zerfaß, Rolf, Grundkurs Predigt I–II, Düsseldorf 1987. Magyarul: Nevedet hirdetem, a homiletika alapelemei, szerkesztette és fordította Várnai Jakab ofm, Budapest 1996

 

Gyulafehérvár, 2004. július 20.

† György s.k.

érsek