2011.01.12
Újabb eredményes évet tudhat maga mögött a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár. 2010 augusztusában létrejött a hetedik levéltári gyűjtőközpont, amely ezúttal nem a római, hanem az erdélyi örmény katolikusok iratait foglalja magába. Az intézmény Ft. Msgr. Szakács Endre szamosújvári örmény katolikus vikárius kezdeményezésére alakult.
A szamosújvári örmény katolikus plébánia megelőlegezte a raktárhelyiség kialakításának költségeit a plébánialakással összeépített ingatlanban, amelyet 2010 szeptemberében újítottak fel. Ebben az épületben található és kutatható jelenleg a szamosújvári-, az erzsébetvárosi és a szépvízi örmény katolikus plébániák levéltári anyaga, valamint ugyanezen települések nem egyházi intézményeinek irattöredéke (szamosújvári örmény kompánia és magisztrátus, Örmény Múzeum Egyesület stb. iratai). A gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébánia levéltári anyagát – helyben lakó papjának és magasabb lélekszámának köszönhetően – a helyszínen őrzik, de szervezetileg ez is a Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár illetékességébe tartozik. A levéltárhelyiség kialakításához a Szülőföld Alaptól 2010 decemberében nyertek támogatást. A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár a már működő gyűjtőközpontok közül kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel nem csupán az örmény egyházközségek mindennapjait dokumentálja, hanem egy olyan nemzeti kisebbségét is, mely a 17. század második felétől fejedelmi jóváhagyással is jelen van Erdélyben – mondta el Bernád Rita főegyházmegyei levéltáros.
A 19. század közepén végbement nyelvcsere következtében az örmény plébániákon is áttértek a magyar nyelv használatára, az örmény csupán a liturgia nyelveként él tovább. 1920 után az erdélyi örményeknek a legnagyobb része Magyarországra települt át, így a négy város örmény jellege megszűnt. Az általuk alapított vagy fejlesztett városokban a kisebbségbe került lakosok számára kizárólag az egyházközségek jelentették a nemzeti értékek továbbélésének színterét. A napjainkra számbelileg megfogyatkozott örmény katolikus egyházközségek azonban nem tudják kellőképpen biztosítani a plébániai archívumok őrzését és biztonságos hozzáférhetőségét, értékes levéltáraink időtállóságának növelésére fokozottabban figyelnünk kell, ezért került sor a Főegyházmegyei Levéltár szervezésével 2010 augusztusában begyűjtésükre, majd október folyamán rendezésükre. A közel 40 folyóméternyi mennyiségű, három évszázadot átölelő iratanyag között találunk eredeti 18. századi anyakönyveket, plébániai, házassági, iskolai, alapítványi és gazdasági iratokat, nagyszámú társulati és egyesületi iratanyagot, valamint szép számban személyi hagyatékokat is.
Az egyházi és nemzeti kisebbségi szempontból is kiemelkedő jelentőségű gyűjtőlevéltár létrejöttének részleteiről Bernád Rita főegyházmegyei levéltárossal olvashatnak interjút a Keresztény Szó következő számában.
Pénzes Lóránd
Vasárnap, 2011, 3. szám.