Iskola Somlyó, Csíkszereda és Taploca találkozásánál

Szép Andrea Katalin az egyik társszerzője a Csíkszeredai Római Katolikus  Gimnázium épülete felszentelésének 100. évfordulójára megjelentetett Csíkvármegye státusszimbóluma című kötetnek. Szakdolgozatában a gimnázium Csíksomlyóról Csíkszeredába való áthelyezésének időszakát, az 1885–1911 közötti éveket dolgozta fel levéltári kutatásai alapján.

– Miért kezdett a gimnázium átköltözésének kutatásába?
– Pályázat útján felvételt nyertem a dr. Holló László által vezetett Erdélyi Római Katolikus Státus szakkollégiumába. Ebben a tudományos körben feladatunk az volt, hogy a levéltárban a Státus kézzel írott jegyzőkönyveit feldolgozzuk, hogy később kötetben kiadhatók legyenek. A levéltári munka alatt sokat olvastam a Státus alárendeltségébe tartozó hét főgimnáziumról, közöttük a csíkszeredairól. Szerettem volna valamelyik iskolával foglalkozni, és mivel csíki vagyok, a hét közül a csíkszeredai állt hozzám a legközelebb – annak ellenére, hogy én Kézdivásárhelyen jártam középiskolába.
– Pontosan mi volt a Státus szerepe?
– A Státust úgy lehetne meghatározni, mint az egyháznak az a szervezete, amely főként az egyházi javakkal foglalkozott, azok ügykezelésével, az ingatlanok bérbe adásával, erdők, földterületek, de akár iskolák ügyeinek intézésével is. A Státus döntötte el például azt is, hogy kik legyenek az iskolákban tanító tanárok.
– Kérem, avasson be röviden az áthelyezés történetébe!
– A költözés mellett szóló fő érv az volt, hogy Csík vármegye székhelyét áthelyezték  Csíkszeredába, amely jelentős fejlődésnek indult. Így átértékelődött – fizikai értelemben is – a város és Csíksomlyó közötti távolság. Egyik egykori újságcikkben olvastam, hogy a szülők arról panaszkodtak, gyerekeiknek milyen nehéz naponta a sáros, sötét utcán kimenni az iskoláig. Ráadásul igen sok diák volt már az iskolában, minden évben nagy volt a túljelentkezés. A diáklétszámhoz nem volt elegendő tanterem Somlyón, az épület állaga romlott, olyannyira, hogy az akkori szakhatóság megállapította, már nem felel meg az előírásoknak. A Státus igazgatótanácsa viszont nem pártolta az áthelyezést, nem is akart erről tárgyalni. Azzal érvelt, hogy Csíksomlyón már nagyon rég működik a ferences iskola, ez volt Csík vármegye egyetlen felsőoktatási intézménye. A hagyományokhoz való ragaszkodás volt tehát az egyik ellenérv. A másik pedig az, hogy akkor Csíkszeredában nem volt templom, ami egy katolikus tanintézmény esetében nélkülözhetetlen. És ott voltak a támogató alapítványok, melyek alapítóit nem lehetett megsérteni azzal, hogy az iskolát csak úgy áthelyezik Csíkszeredába. Ezen érvek mentén el is döntötték, hogy nem lesz áthelyezés, hanem felújítják a somlyói épületet. Ám amikor kezdték felmérni, mibe kerülne a felújítás, rájöttek, hogy abból a pénzből szinte új iskolát lehet építeni. Érdekes volt megfigyelni a folyamat során, hogy mennyire fontos volt Csíkszeredának az áthelyezés. Persze érdeke is volt a városnak, hogy megszerezze a gimnáziumot, ezért komoly összeget ajánlottak fel a Státusnak az áthelyezés előmozdítása érdekében. Az ügy viszont hónapról hónapra húzódott, egészen 15 éven át. 1900-ban, egy bizalmas értekezleten, amely itt zajlott Csíkszeredában, eldöntötték, hogy áthelyezik a gimnáziumot a városba: kijelölték a helyét, méghozzá úgy, hogy Csíksomlyó, Taploca és Csíkszereda találkozási pontjánál legyen.
– Mi volt a vizsgált időszaknak az a momentuma, amelyik a legérdekesebb volt a kutatás szempontjából?
– Az egész munkafolyamat alatt az a momentum szomorított el legjobban, amikor leváltották Bándi Vazul iskolaigazgatót. Ő volt a kedvenc személyiségem a történet folyamán. 1895-ben merül fel először a gimnázium Csíksomlyóról Csíkszeredába való áthelyezésének ötlete, ő ekkor volt az iskola igazgatója. Szerettem a jó ötleteit, tetszett, ahogy harcolt az iskoláért a vármegyével, úgy éreztem, hogy nagyon emberséges, valódi igazgatótípus volt. De utódja, Páll Gábor, akit Brassóból helyeztek ide, szintén nagyon intenzíven foglalkozott az áthelyezéssel, és végül is az ő igazgatásának idején valósult meg a költöztetés.
Forró-Erős Gyöngyi

Névjegy
Szép Andrea Katalin 1987-ben született Csíkszeredában. Csíkszentsimonban nevelkedett, a középiskolát Kézdivásárhelyen, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem római katolikus teológia német szakán végezte. Az Erdélyi Római Katolikus Státus szakkollégiumában levéltári jegyzőkönyvek feldolgozása közben került kapcsolatba a csíkszeredai Gimnázium áthelyezésének történetével.

 

Hargita Népe, 2011. június 1.