Szent László szobrát avatják

Búcsú Küküllőkeményfalván
Vasárnap Szent László szobrát avatják a felújított, új köntösbe bújtatott küküllőkeményfalvi templom előtt, amelyet 209 évvel ezelőtt az Árpád-házi magyar király, Erdély védőszentje tiszteletére építettek.
Egyre gyakrabban kerül előtérbe pozitív híreivel Fenyéd község: tavaly Márton Áron szobrát avatták, majd járdát építettek, az elmúlt időszakban pedig Küküllőkeményfalván megszépítették a templomot, mely előtt négy nap múlva Szent László szobra is felavatásra kerül.

A tatarozott, új színben pompázó templom előtt a székelyudvarhelyi Zavacki Walter szobrászművész által készített talapzat már várja a sepsiszentgyörgyi Petrovics István keze alól kikerült mellszobrot, melyet Lázár Imre udvarhelyi műhelyében öntöttek ki. Ezt a nagy pillanatig – mint mondják, hogy ne lőjék le a poént – a templom szomszédságában lakó Csergő Déneshez rakták be. Az alpolgármester büszkén mutatja a nagyszobájában pihenő alkotást, Bokor Botond polgármester pedig részletekkel is szolgál:
„Úgy pattant ki az ötlet a fejünkből az alpolgármesterrel, hogy a küküllőkeményfalvi templomot
1802-ben Szent László tiszteletére építették. Személyét térségünkben is rengeteg legenda övezi, állítólag vidékünkön is járt, Oroszhegyen például van Szent László-forrás is, ezért úgy gondoltuk, ha már a templomot és az előtte lévő teret sikerült önerőből felújítanunk, úgy lenne szép és méltó, ha egy szobrot is emelnénk Szent László tiszteletére.”
A polgármester a vasárnapi eseményre készülve történelemkönyveinkbe is belelapozott: „Szent László Erdély népének, földjének védőszentje, patrónusa, és élete után kutakodva, úgy gondolom, azon kevés királyok közé tartozik, aki a külső és belső viszályok ellenére nyugalmat és békét tudott teremteni törvényeivel, sőt területeit is növelte. Nem véletlen, hogy híre a határokon túl jutott, a keresztes hadak vezérének is kiszemelték, ám aztán korán elhunyt” – részletezte a polgármester. I. (Szent) László Árpád-házi magyar király – mint a szobor talapzatára vésett számok is jelzik –, 1077 és 1095 között uralkodott, bátyja, I. Géza után lépett trónra.
Nevét számos település őrzi, alakját pedig templomaink freskói, oltárképei őrökítik meg,  információink szerint pedig nagyobb méretű szobra legközelebb Nagyváradon áll. A Küküllőkeményfalván vasárnap fél egykor szentmisével kezdődő avatóünnepségen jelen lesz dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek és a Magyar Királyi Szent László Lovagrend is képviselteti magát, sőt – mint a helyszínen kiderült – a falu apraja-nagyja is készül a rendhagyó pillanatra. Munkatársainkat egy idős, kerékpárját toló bácsi szólította le a templom előtt: „Szép ugye? Most festettük le!” – mondta, majd annyit toldott hozzá: „A hétvégén a szobor is felkerül a talapzatra, mert jön a búcsú.”

Máthé László Ferenc, Hargita Népe, 2011. június 22.


Szent László szobra figyelmeztet.

Szent László szobrát avatták tegnap Küküllőkeményfalván. A polgármesteri hivatal és az egyházközség a búcsúünnepre időzítette a nagy pillanatot, melyre népes vendégsereg érkezett. Dr. Nagy László rendi kormányzó vezetésével a Magyar Királyi Szent László Lovagrend tagjai, Antal István parlamenti képviselő, Borboly Csaba megyeitanács-elnök és helyettese, Sófalvi László, valamint testvértelepülések küldöttjei vettek részt a Tamás József püspök által celebrált szentmisén, majd a templom előtt leleplezték Szent László mellszobrát. „Végre felébredtünk: ez a föld a mienk! Legyen a mi kis ünnepségünk bokréta a székelység kalapján” – hangsúlyozta Tubák László helyi lelkész. Tamás József azt mondta: „A szobor Szent László életének példájára buzdít, arra figyelmeztet, hogy Isten parancsai szerint éljünk, hisz Szent László hitét nemcsak magánemberként, hanem a közéletben, a politikában is megélte.” A püspök atya az ünnepség végső pillanataként áldását adta a szoborra és a jelenlévőkre.

fotó: ifj. haáz sándor Hargita Népe, 2011. június 27.