Újjáépítik Szent László kápolnáját

Búcsú a Kicsi-Pogány-havason

Megközelítőleg az utóbbi száz évben tegnap először tartottak szentmisét a Csíkszépvíz melletti Kicsi-Pogány-havason Szent László napján. A Szent László-kápolna tavaly feltárt romjainál több mint százan hallgatták Gábor Zoltán plébános prédikációját.

„Emberemlékezet óta, legalábbis a ma is élő szépvíziek emlékezete óta nem tartottak búcsús szentmisét a Kicsi-Pogány-havason található Szent László-kápolnánál” – mondta lapunknak Ferencz Tibor. Csíkszépvíz polgármestere szerint a tavaly feltárt romnál tartott búcsút ezentúl minden évben megtartják, és a tervek szerint a jövő évben, Szent László napjára újjáépülne a kápolna. A község vezetősége az elmúlt években különös hangsúlyt fektetett a település névadójának tiszteletére és emlékének ápolására. Négy évvel ezelőtt Szent László legendájára alapozó térátrendezésbe fogtak. A Szent László tér kialakítása 2009-ben valósult meg, és a tavaly indították be a tér szerves részét képező kutat is. A legenda szerint a csatából visszatérve, a völgyben talált patakban itatta meg lovát Szent László, azt mondva neki: Igyál, lovam, mert ez szép víz. A szépvíziek tudják a legjobban, a patak mentén létrejött község innen kapta a nevét. A legenda életben tartásának szerves részét képezik a Szent László
Napok, amelynek keretében 2007-ben a község vezetősége idős emberek társaságában kiment
Szent László kövéhez. A jókora kő a hagyomány szerint Szent László lovának patkónyomát őrzi. „Ekkor került szóba, hogy valamikor volt egy Szent László-kápolna a Kicsi-Pogány-havason, és ez volt a szépvíziek búcsújáró helye. Megkerestük Botár István régészt, aki az idősek által megjelölt helyen pontosan ráásott a kápolna romjaira” – vázolta fel az előzményeket Ferencz Tibor. A valamikori búcsújáró helyre megközelítőleg száz éve nem jártak ki a szépvíziek, valószínűleg a Szent László római katolikus templom felépülése óta. A rendszerváltás után pedig a széphavasi Szentlélekkápolnához kezdtek kijárni „kicsi” Szent László-búcsút tartani. „Összekötve a kellemest a hasznossal, az akkori emberek kimentek a Széphavasra, imádkoztak egyet, közben felmérték azt is, mekkora a fű, milyen erővel kell majd készülniük a kaszálásra. A rendszerváltás előtt a Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnánál a szépvíziek lobogóikkal fogadták pünkösdkor a moldvai és gyimesi csángókat, akik mentek a csíksomlyói búcsúra” – mesélte a polgármester.
Ferencz Tibor megemlítette, a Kicsi-Pogány-havason található Szent László-kápolna feltárásával és a tegnapi szentmisével tulajdonképpen eredeti helyére kerül vissza a Szent László-búcsú.
„A kápolna újjáépítését támogatja a helyi közbirtokosság, az egyház, mindenki próbál bekapcsolódni a munkába, így meglátásunk szerint egyszerű lesz a megvalósítás” – mondta az elöljáró.
Darvas Beáta, Hargita Népe, 2011. június 28.


A múltból visszatért kápolnánál imádkozhattak

Még az öregek sem tudják megmondani Szépvízen, mikor volt utoljára búcsús szentmise a Kicsi Pogányhavas-tetőn található egykori Szent László-kápolnánál. A már-már feledésbe merült, ám tavaly feltárt maradványokhoz falubeliek tucatjai érkeztek hétfőn, mintegy jelezvén, újból életre kelt egy hagyomány, amit ezúttal nem hagynak elveszni.

Kicsi Pogányhavas irányába, a hajdani országúton közelítettük meg sokadmagunkkal az egykori emlékhelyet. Volt, aki gyalogszerrel, mások szekérrel vágtak neki a helyenként igencsak nehéz útszakasznak. A zarándokokat egyetlen, közös cél vezérelte: eljutni arra a helyre, ahol van egy jókora kő, amely állítólag Szent László lovának patanyomát őrzi, az út mellett egy forrás, amelyet Szent László kútjának hívnak, és az úttól nem messze egy kápolna maradványai.

Amit visszaadott a természet

A korábban fákkal, avarral teljesen beborított romokat Kosza Antal Hargita megyei régészfelügyelő, illetve Daczó Katalin helytörténész azonosította még 2007-ben, a tulajdonképpeni feltárást Botár István végezte tavaly nyáron. Amint azt a régész jelentésében leírta, a Szent László-kápolna első, általa ismert említése egy 1699-es térképről való. Visconti térképén jól követhető, hogy a hegyekben két kápolna található az országút mellett. A keletebbi Széphavason, az út jobb oldalán szerepel a Szent Lélek kápolna, míg tőle nyugatra, az országút bal oldalán a Szent László kápolna.

„Utóbbiról sokáig nem is tudtak a helyiek, sokan a széphavasit hitték a Szent László-kápolnának” – magyarázta Ferencz Tibor szépvízi polgármester, miközben az emlékhely irányába vezette autóját. A régészeti jelentésre visszatérve, Botár István ebben úgy fogalmaz, a 18. század végén Benkő József az imént feltárt helyzetet rögzítette, majd egy évszázad múlva Orbán Balázs már mindkét kápolnát romosként írja le. A régész arra is kitér, a szépvízi hagyomány szerint a kápolnát a múlt század hatvanas éveiben a kőbeszolgáltatásra kötelezettek teljesen lebontották, pontos helyét még a helyiek is elfeledték.

A feltárás során kiderült, hogy Orbán Balázs leírásával ellentétben, aki félköríves záródást emleget, a szentélyzáródás sokszögű. Ugyanakkor a keleti oldalon van egy támpillér, eredeti helyén, de nem a sarkon, ahol elvárhatnánk, hanem középen, és jóval kisebb. Egy 6,6 m hosszú és 5,2 m széles kis, tömzsi kápolnáról van szó, amelyet részben sziklára építettek, és amely az alaprajza, valamint a környezetében talált leletek alapján a 17. században épülhetett. A régész megállapításai szerint a kis kápolna belső tere gyakorlatilag négyzetes volt, és a zsindellyel födött épületet nem képezték ki túl igényesen. Az omladékokból az is kiderült, hogy falainak egy részét erőszakkal döntötték le, köveit elhordták. A kápolna rosszra forduló sorsa alighanem az országút áthelyezésével magyarázható, hiszen az egykor út melletti épület a 19. század elejétől már nehezen megközelíthető, elhagyatott lett.

A múltat őrizni, ápolni kell

Ez soha többé nem történhet meg – jegyezte meg a majdnem végleg feledésbe merült szent hellyel kapcsolatban Ferencz Tibor. A kápolnamaradványokhoz közeledve kifejtette, a terveket a lehető leghamarabb elkészítik, majd közmunkával húzzák fel az új épületet, amit remélhetőleg már egy év múlva fel is lehet szentelni. „Erre a kápolnára nem is emlékszem” – ezt már id. Ferencz Tibor mesélte kevéssel a szentmise megkezdése előtt. A 86 éves szépvízi lakos úgy fogalmazott, kissé neheztel a régiekre, hiszen hagyták, hogy feledésbe merüljön a község egyik legjelentősebb emlékhelye.

A szent királyhoz fohászkodhattak

„Eljöttünk ide a több évszázad után megtalált és feltárt kápolna romjaihoz, ahol valaha őseitek imádkoztak, itt áthaladva meg-megálltak, fohászokat küldtek a Szent Királyhoz” – ez már Gábor Zoltán plébános részéről hangzott el az ünnepi szentmise bevezetőjében. Ezt követően Ferencz Tibor polgármester köszöntötte röviden az ünneplő közösséget, kifejtve, néhány évvel ezelőtt született az a döntés, hogy a Szent László-kő és -kút környékét rendezzék, az egykori kápolna romjait pedig feltárják. „Kötelességünk az őseinktől kapott javakat és értékeket megőrizni, fiataljainknak továbbadni. Remélem, ez a legenda továbbél, egy új fényt, új lendületet adva Szépvíz életének. Remélem azt, hogy jövő Szent László napján felszentelhetjük az általunk újraépített kápolnát” – említette a községvezető kihangsúlyozva, ebben a folyamatban a szépvízi közbirtokosság és az egyház is egyaránt meghatározó szerepet vállalt.

„Meghatódva állunk ezen a helyen, hiszen minden kezdés az embert megpendíti, terveket, jövőbelátást ígér neki” – mondta prédikációja során a szépvízi plébános. Az atya Szent Lászlót méltatva elmondta, ő nem tanított, nem térített, hanem harcaival, személyes példájával a férfiak nagy részét a hit felé irányította. Ő fejezte be tulajdonképpen Szent István elkezdett munkáját. „Az évszázadok mind arra tanítanak, hogy őseink hitét és nemes hagyományait őrizzük meg utódaink számára. Ezért tartjuk immár a Szent László-búcsút itt, a hiteles Szent László-kápolnánál” – jegyezte meg szentbeszéde során a plébános. A mise után Gál Antal, a szépvízi közbirtokosság elnöke beszélt az esemény jelentőségéről, majd egy kis agapéra hívta meg a jelenlevőket.

 

Rédai Botond 2011. június 27., székelyhon.ro