Százéves a vulkáni templom

Augusztus 15-én búcsús szentmise keretében ünnepelték a vulkáni templom száz­éves évfordulóját. A fő­ce­leb­ráns és szónok Tamás József segédpüspök volt. Az ünnepségre sokan jöttek el: a helyi hívek mellett vendégek, a környező egyházközség papjai és hívei. Az ünnepség mottóját a Jelenések könyvéből vették: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona” (12,1).

A mai Vulkán századokkal ezelőtt a hegyek oldalán legelésző nyájakból és az utak mentén álló néhány kicsi  házikóból állt csupán. A ma­gyar kincstár vámhivatalnokainak a Vulkán-szorosban való megtelepedése hozott életet a völgy csendjébe s pezsdítette fel itt az életet. A vámhivatal vezetőivel és személyzetével katonai osztagok, határőrség, közigazgatási kirendeltség is idetelepedett. Megépült a vámkolónia, ez lett a hivatalos Vulkán. 1773-ban kincstári kápolna épült. 1900-ban megindult a szénbányászat. Ekkor és ezért kezdtek idetelepedni a székely, cseh, stájer, bukovinai és lengyel bányamunkások. Ezek nagy része katolikus volt, ami szükségessé tette a velük való foglalkozást, pasztorációt. Kezdetben ferencesek jártak ide Hátszegről, majd Petrozsényből jött lelkész. 1906-tól lett Vulkán önálló helyi lelkészség, első önálló plébánosa Hoboth Árpád József volt. Ő kezdeményezte a templom és plébánia építését, ő szervezte meg az egyházközséget. Segítői e munkában Blaschek Aladár főmérnök, egyházközségi főgondnok és a Régeni József helyére választott Bács Albert számadógondnok voltak.

A ma is álló, impozáns templom 1910–1911 között épült fel neogótikus stílusban Bíró Ernő műépítész terve és Pittini Giacinto építész munkája nyomán. 1911. december 3-án Jancsó Ernő piskitelepi főesperes áldotta meg és adta át a vulkáni hívek örömére és használatára. A plébánia épülete is elkészült 1911-ben.  A lelkipásztori munka 1133 katolikus hívővel kezdődött, de nemsokára elérte a 3000 hívőt. 1912-ben először helyeztek ide káplánt: Jellmann Gyulát.

Az I. világháború során 1916. augusztus 28-án betört az ellenség, elfoglalták és kifosztották a templomot és a plébániát. Dr. Csáky Benjámin plébános kénytelen volt menekülni. Ekkor veszett el a plébánia teljes irattára, amelyet később részenként, de sajnos nem teljes egészében megtaláltak. Vulkán katolikus lakossága kevés kivétellel mind elmenekült ekkor, csak a kórház ferences apácái maradtak a gondjaikra bízott súlyos bányász betegekkel.

1917-ben Fekete János brassói hittanár kinevezésével indult újra a plébánia és az egyházközség élete. 1919-től Aninósza, Vulkán addigi filiája önálló plébánia lett. 1920-ban a spanyolnátha pusztított egész Zsil-völgyében. Ebbe halt bele Búzási János segédlelkész és kb. 40 katolikus hívő is. Ugyanebben az évben alakult meg a rózsafüzér-társulat és a Mária-kongregáció, 1922-ben a társulati iskola. 1924-ben Wegenstein temesvári orgonaépítész átadta az új templomi orgonát, amelyet 1937-ben átépítettek. 1926-ban elkészült a főoltár a Nagyboldogasszony búcsús oltárfestménnyel, 1927-ben kerültek a ma is látható művészi stációképek a templom falaira, és további három neogótikus stílusú mellékoltárral rendezték be a templomot. 1928-ban megalakult a Szentkereszt Hadsereg és a Szívgárda. 1940 májusában Márton Áron püspök bérmált Vulkánban. A bécsi döntés után sokan elmenekültek. Az 1941-es népszámláláskor a hívek létszáma 1054 lélekre csökkent, nemzetiségi szempontból nagyon megosztottan. 1941–1951 között ferencesek látták el a híveket, buzgó életük és lelkületük teljesen megújította az egyházközség életét. A rendek romániai feloszlatása után dr. Floznik György pápai kamarás szolgált itt, majd 1952 őszétől 1967-ig Baricz Béla. Sokat dolgoztak a ferencesek, de az építésben és javításban nem maradt le az új plébános sem. 1967–1971 között dr. Köllő Ignác volt a plébános, ideje alatt, 1969-től vezették be a havi egy román nyelvű szentmisét és a román nyelvű hitoktatást. 1971-től 1981-ig Sánta István volt a plébános, a kommunizmus nehéz éveiben hősiesen védte és mentette át az értékeket. 1972-ben új szembemiséző oltárt állítottak fel, az orgonát villamosították, új villamos harangozó készüléket szereltek be, az ablakokat is színes üvegekkel díszítették. Ebben az időben cserélték ki a régi oltárképet Murillo A szeplőtelen fogantatás című olajfestményének átdolgozott másolatára. 1981–1988 között, Vass Zoltán plébánossága idején a lélekmentés mellett nagy felújítást végeztek. Két évig Ferenczi Sándor következett itt a szolgálatban, az ő idejében sikerült a templomtetőt és a templomot kívül-belül megjavítani. 1990-től 18 éven keresztül Bakó Ferenc volt a plébános. A kommunista rendszer által idetelepített csángó és moldvai munkásokkal megváltozott az egyházközség arculata, így a magyar misék mellett bevezette a mindennapi román szentmiséket és plébániai hitoktatást. 1991 végére a vulkáni katolikusok létszáma elérte az 5600 lelket. 1997-ben a sürgősségi kormányrendelet kibocsátása nyomán azonban sokan elvándoroltak, 2000-től a bányákat sorra zárták be az egész Zsil-völgyében. Sokan kényszerültek külföldön munkát vállalni, a távolság, a feleség, férj távolléte miatt sok család felbomlott, a hitélet meggyengült. A magyarok létszáma rohamosan csökkent ebben az időben. Az egyházközség tagjai két nyelvcsoporthoz tartoznak, emiatt a szentmiséket ma két nyelven végzik, minden hívőnek joga Isten igéjét anyanyelvén hallani.

Voiculescu Cristian, Vasárnap


 

1911. december 3-án szentelték fel Vulkánban a római katolikus templomot. Erre az évfordulóra az idei búcsún emlékezik az egyházközség. Augusztus 15-én du. 5 órakor kezdődik a búcsús szentmise, amelynek főcelebránsa és szónoka Tamás József segédpüspök lesz. Az ünnepségre a helyi hívek mellett vendégeket is vár az egyházközség, amely már hónapok óta készül az eseményre: a templomot ábrázoló képeslapot adtak ki, egy kis kiadványban mutatják be a templom történetét. Mindehhez mottót a Jelenések könyvéből választottak: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona” (12,1).

Voiculescu Cristian, Vasárnap