2011.09.14
UNESCO-listára terjesztik az 500 éves zarándoklatot
A világörökség státusz elnyerésére terjeszti fel a kulturális minisztérium a csíksomlyói búcsút, szavazta meg tegnap a javaslatot a szaktárca hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság. Románia első alkalommal fordult az UNESCO-hoz ilyen jellegű, kulturális örökségre vonatkozó javaslattal.
Megszavazta a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság tegnap azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökség státusz elnyerésére a csíksomlyói búcsút. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter már mandátuma kezdetén elmondta, egyik legfontosabb célkitűzése a kulturális tárca vezetőjeként a csíksomlyói búcsú felvétele az UNESCO szellemi világörökség listájára. A tegnap elfogadott javaslat alapját a dr. Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentáció képezte, amelyet a kutató a ferences szerzetesrend kérésére, az RMDSZ Főtitkárságának támogatásával készített el. Kelemen szerint a zarándoklat egyike azon kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára.
– A csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikévé vált, minden évben majd félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának – jelentette ki Kelemen.
Az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felkerülés hosszas folyamat, amely az Országos Szellemi Örökség Bizottságának tegnapi döntésével elindult, a következő hónapokban pedig több szakember bevonásával elkészül a hivatalos, jelölési dokumentum, amelyet az UNESCO-hoz terjesztenek be. Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO elé ilyen jellegű, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot. A jelölési iratcsomót jövő év februárjáig kell véglegesíteniük a szakembereknek, az UNESCO bizottságának végleges döntése akár két évbe is telhet.
P. Péter Arthur házfőnök a hír kapcsán úgy fogalmazott, „nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Románia kormánya és a román parlament jóváhagyta, hogy a kulturális minisztérium felterjesztheti az UNESCO-nak a kérést, amelynek értelmében Csíksomlyó a világörökség részévé válhat. Csíksomlyó 2005 óta tagja az Európai Máriás Hálónak, vagyis néhány éve már része az európai vallási életnek, bekerült a római katolikus egyház nemzetközi köztudatába, illő tehát, hogy jelen legyen Európa és a világ kulturális-társadalmi tudatában, hiszen e két irányvonal Csíksomlyón a századok során egybefonódott. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés hitünkben és nemzeti öntudatunkban ismét megerősít”.
Csíksomlyón 1352 óta megszakítatlanul van jelen az obszerváns ferences szerzetesrend, amely az évszázadok folyamán kulturális értékek sokaságát hozta létre. A kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok még régebbiek. IV. Jenő pápa búcsúkiváltságról szóló pápai bullája szerint Csíksomlyóra naponta nem szűnik meg összeseregleni („confluere esse”) a vallásos nép. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510–1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. A pünkösdszombati fogadalmi zarándoklat 1567-ben, a nagyerdei csatában a hittérítők ellen katolikus hitüket védő csíkiak és gyergyóiak győzelme után kezdődött. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.
HN-információ, Hargita Népe, 2011. szeptember 14.