2011.10.01
A Romániában működő női szerzetesrendek elöljáróinak 22. nagygyűlésére az idén a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban került sor szeptember 17–19. között. Az egész Románia területén jelen lévő 75 női szerzetesközösség 45 képviselője (elöljáró és/vagy delegátus) találkozott, hogy föltegye magának a kérdést: Merre tart a megszentelt? Melyek a remény jelei a romániai valóságban? A rendezvényt megnyitó szentmisét Tamás József segédpüspök celebrálta a kegytemplomban román nyelven, a magyar nővérekhez pedig magyarul is szólt a prédikációjában. A nagygyűlést a konferencia, elnöke Varvara Acatrinei, a Congregatio Jesu (angolkisasszonyok) hazai provinciálisa nyitotta meg, és Felicia Ghiorghieş, az asszumpcionista obláta nővérek általános elöljárója moderálta.
Az együttlét minden évben lelki nappal kezdődik. Az idén Anna Diekmann, a Jézus Legszentebb Szívéről Nevezett Missziós Nővérek közösségének tagja tartotta az elmélkedéseket, amelyeknek egyes pontjait személyes és kiscsoportos reflexió során mélyítettek el a résztvevők.
Különböző kongregációk képviselői osztották meg egymással azt, hogy mit jelentett szerzetesnek lenni az illegalitás idején Romániában, milyen nehézségekkel és örömökkel szembesültek az elmúlt 20 év során. Több szerzetesrend 1990 után telepedett le Romániában, ők másképpen élik meg a jelenkor kihívásait, de a remény jeleit és az élet lehetőségeit a különböző nyelvű és rítusú rendek együtt keresik.
Mivel a romániai katolikus szerzetesnők egy része görög katolikus, Florentin Crihălmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök, aki a hazai püspöki konferencián belül a megszentelt élet felelőse görög katolikus rítusban mutatott be szentmisét.
A nagygyűlés második felében az RRK bizottságainak beszámolói hangzottak el. Ízelítőül: a képzésért felelő bizottság ismertette az előző év rendközi programjainak kiértékelését, az Élet bőségben projekt eredményeit és kihívásait. A hivatásgondozó bizottság évente szervez kongregációk közötti képzést a hivatáspasztorációban dolgozók, illetve hivatástábort fiatalok számára. A női méltóságért bizottság az emberkereskedelem romániai áldozataiért folytatott küzdelme során jól működő prevenciós programot dolgozott ki és alkalmazott a bukaresti iskolákban. Az ökumenikus bizottság külön figyelmet fordít az ortodox szerzetességgel való kapcsolatok építésére, rendszeresen megjelenteti az Utunk a keresztények egysége felé című lapot. Természetesen új projektekről, tervekről is szó esett. Majd a különböző térségek is beszámoltak az évi közös tevékenységeikről. A székelyföldi szerzetesrendek félévente szerveznek rendközi találkozót.
A nagygyűlés végére megszületett a résztvevők üzenete a közösségek és az egyházmegyék számára. Ebből idézünk: „…szükséges volt tudatosítani a jelen kihívásait (a család krízise, az anyagi, morális, spirituális, érzelmi szegénység, az individualizmus, a konzumizmus, az elvilágiasodás, a bizalmatlanság, a kommunikációs nehézségek, az egység hiánya akár még az egyházban is, az emberkereskedelem drámai következményei stb.). Ezek az új kihívások elköteleződést is kérnek a megszentelt személyektől annak érdekében, hogy az imádság emberei és imádságra nevelő emberek legyenek, hogy a gyermekeket és a fiatalokat az evangélium hirdetésére neveljék. Kísérői szeretnénk lenni a ma emberének Istenhez vezető útján, ugyanakkor olyan csatornák is, amelyeken keresztül Istennek bejárása van a lelkekhez.
A megszentelt élet – ahogyan ezt a Szentírás fényében láthattuk – ma is »a föld sója« és »a világ világossága« marad. »Az ellentmondás jele«-ként, a nehézségek ellenére, amelyekkel szembetalálja magát, képes arra, hogy a reményről tanúskodjon. Noé és Ábrahám története arra tanít minket, hogy mindez nem a meghívott személyek nagy létszámán és a projektek mennyiségén keresztül valósul meg, hanem „az isteni projekten”, a prófétai jelenléten és az Isten országára való aktív várakozáson keresztül.
Mi, akik részt vettünk ezen a nagygyűlésen, azt akarjuk, hogy a Szentlélek egységre vezessen minket, hogy egy olyan társadalomban, amelyből hiányzik az optimizmus és a hit, a hiteles szerzetesi élet által egy »ablakot« tartsunk nyitva a jövő számára. Annak tudatában, hogy Isten elsőbbsége minden időkben az egyetlen esély az emberiség számára, a remény jelei szeretnénk lenni az egyházban és a társadalomban.”
A záró szentmisét a bukaresti katolikus teológia tanára, Isidor Martinca celebrálta.
A megszentelt élet intézményeit országonként ún. rendfőnöki, illetve rendfőnöknői konferenciák fogják össze, amelyek az európai legfőbb elöljárók konferenciájához tartoznak. A szervezetnek 75 kongregáció, illetve apostoli élet társasága tagja, római és görög rítusú közösségek egyaránt, ezek között van a négy erdélyi római katolikus egyházmegye területén működő 7 magyar nyelvű közösség is. A szemlélődő rendek nem tagjai a konferenciának.
Farmati Anna sss, Vasárnap