Szerzetesnői karizmák a mai Erdélyben

A fentebbi címmel tartott előadást a múlt héten Farmati Anna, a szociális testvérek kerületi elöljárója, a Vasárnap hetilap szerkesztője a római katolikus nőszövetség dísztermében.

Kovács Sándor főesperes bevezető beszédében kifejtette, a szerzetesi életet három evangéliumi tanács határozza meg: a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség. – A szegénység voltaképpen a teljes szabadság, mivel a birtoklásról való lemondást jelenti. A tisztaság Isten ajándéka, míg az engedelmességen a Mindenható akaratával való találkozás értendő.

A kommunista rendszer felszámolta a katolikus női szerzetesrendeket Erdélyben, sokan több évi börtönbüntetéssel vagy életükkel fizettek hitükért, vallásos meggyőződésükért, magyarázta Fábián Mária, a nőszövetség elnöke. A rendszerváltás után újjászerveződtek ezek az intézmények.

Az est előadója, Farmati Anna, aki 1995-ben lépett be a szociális testvérek társaságába, először előadásának címét értelmezte. – A Hűség a megújulásban az apostoli buzdítás egyik alfejezetének a címe, általában érvényes a szerzetességre. Az erdélyi szerzetesrendek kettős feladat előtt állnak. Egyrészt hűségeseknek kell lenniük hitükhöz és hivatásukhoz, másrészt pedig a megújulást is keresniük kell. A mai szerzetesrendek képviselőinek nem azon kell siránkozniuk, hogy mi volt a két világháború között, illetve mi maradt meg, hanem arra kell összpontosítaniuk, hogy milyen ajándékokat adunk és kapunk az egyház életében. Megtudtuk: a karizma voltaképpen a Szentlélek ajándéka, amely az egyház javára végzett szolgálatban mutatkozik meg. A karizma három szinten valósul meg: spirituálisan, teológiai és jogi szinten.

– A nyugati keresztény egyházban új szerzetesrendek alakulnak ma is. A szerzetesi életforma ma azt jelenti, hogy fogadalmat tesz az evangéliumi tanácsokra, és a rend statútuma szerint él. A szerzetes bensőségesebben szentelődik Isten szolgálatára – pontosított az előadó, majd pár szóban bemutatta a megszentelt élet intézmények típusait. Ez utóbbiak tagjai saját otthonukban élnek, de a rend szabályait elfogadva.

Romániában jelenleg 75 női szerzetesrend működik a római és a görög katolikus egyházmegyék keretében, míg Magyarországon 60-65. – Van olyan női szerzetesrend Erdélyben, amelynek létszáma megközelíti a 100-at, de olyanra is van példa, ahol a tagok létszáma kettő – tudtuk meg Farmati Annától. A szerzetesnők jelenléte önmagában is érték, ehhez társul még az az apostoli munka, amelyet karizmájuk szerint végeznek, komoly lelki élet és a karitatív lelkület – sorolta az előadó.

 

SZERZŐ: N.-H. D., Szabadság, 2011. december 13.