A halálbiztos halál

Március 11-én, a vasárnapi nagymise után a csíksomlyói kegytemplomban három kiselőadással egybekötve mutatták be A halálbiztos halál című tanulmánykötetet.

diosi_b

Dr. Diósi Dávid

Tavaly márciusban Gyulafehérváron nemzetközi teológiai konferenciát szerveztek az elmúlásról és a halál kultúrájáról, melyen a halál tematikáját világították meg, különböző megközelítésből. A tanulmánykötet a halál misztériumát nem csupán a teológia szempontjából vizsgálja, hanem megpróbálja interdiszciplináris szemszögből is megközelíteni. A szerzők között szerepel teológus, néprajzkutató, filológus, irodalmár, egyháztörténész, egyházjogász és orvos is – mondta előjáróban dr. Jitianu Liviu egyetemi lektor.

Elsőként a kötet szerkesztője, dr. Diósi Dávid teológus, egyetemi adjunktus tartotta meg előadását. Egyebek mellett rámutatott arra, hogy manapság a halállal lépten-nyomon találkozunk. Olyan korban élünk, amikor a virtuális halál virágkorát éli, hisz elég, ha bekapcsoljuk a televíziót, mindenhol a halállal találkozunk, különböző halálábrázolások vannak jelen a filmekben. Ezek az ábrázolások eléggé hazug, és megjátszott, szimulatív halált tárnak elénk. A filmek a halál komolyságát elveszik és banalizálják – véli Diósi. „Az ember halálával olyan pontra ér, ahol átadja teljesen magát Istennek. Innentől már Isten az, aki őt formálja” – hangsúlyozta a teológus.
 

vik_b

Dr. Vik János

Ezt követően dr. Vik János egyetemi adjunktus a halálközeli élményekről és a klinikai halál állapotáról értekezett. „Igazán a hetvenes években vált aktuálissá a halálközeli élmények kérdése, amikor egy amerikai kutató Raymond Moody összegyűjtött százötven beszámolót, a melyben erről volt szó: vannak olyan emberek, akiknek adott pillanatban megállt a szívük, megállt a lélegzésük, beállt a klinikai halál, és ezalatt a néhány perc alatt rendkívüli élményekben volt részük.”
 

jitianu_b

Dr. Jitianu Liviu

Végül dr. Jitianu Liviu egyetemi lektor osztotta meg gondolatait a pokollal kapcsolatosan. „Amikor teológiával foglalkoztam, láttam, hogy nagyon sok teológus igyekszik valamit mondani a pokolról, de nem tud mást mondani, mint hogy megvizsgálja a Szentírást, megnézi, mások miként gondolkodtak, és a Szentírás üzenetét próbálja egy kicsit tovább gondolni.” A pokolba senki nem járt vizitbe, nincs olyan ember, aki ott járt volna, megtapasztalta a lényegét, és visszatérve közénk elmesélné, hogyan is néz ki – nyomatékosította az előadó.

A könyvbemutató végén a tanulmánykötetet dedikálták a szerzők, és lehetőség adódott feltenni az elhangzottak alapján felmerülő kérdéseket is.
 

Iochom Zsolt, Székelyhon.ro, 2012.03.11.


A halál kultúrájáról

A halálbiztos halál – tanulmányok az elmúlás és a halál kultúrájáról című kötetet mutatták be pénteken a csíkszeredai Corvina Könyvesházban és a vasárnapi nagymise után a csíksomlyói kegytemplomban.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Pasztorálteológia Tanszékének és a Gyulafehérvári Papnevelő Intézet közös szervezésében tartottak 2011 márciusában Az elmúlás és a halál kultúrája címmel nemzetközi tudományos konferenciát. A halál misztériumát nem csupán teológiai szemszögből, hanem interdiszciplináris megközelítésből vizsgáló konferencia előadói között a teológusok mellett voltak néprajzkutatók, irodalmárok, egyháztörténészek, orvosok, egyházjogászok és szakápolók is. Az előadásokból szerkesztett tanulmánykötetet mutatta be pénteken és vasárnap a BBTE három teológia tanára: a kötet szerkesztője, Diósi Dávid, valamint Jitianu Liviu és Vik János. A könyvbemutatón a szerzők egy-egy, általuk vizsgált kérdéskört boncolgattak. Diósi Dávid a tisztítótűz fogalmát tisztázta, amely a mai ember számára nem térben és időben mérhető állapotot, hanem tisztulási folyamatot jelent. A jelenben, szabad akaratból meghozott döntések következményeit mindannyiunknak viselnünk kell akkor is, ha az fájdalmakkal járó folyamat. Ilyen értelemben a büntetés nem Isten által a bűnösre mért szankció, hanem a bűnnel járó következmény – magyarázta az előadó. Vik János a halál közeli élményekről, azok közös elemeiről, valamint fontosságukról beszélt. A Jitianu Liviu által választott téma, a pokol és annak emberi arca a teológiában sem „divatos” téma, hiszen „hitelesen csak a megtapasztalt kérdésekről lehet beszélni” – mondotta az előadó. Régebb oktatási szándékkal gyakran az igehirdetések témája volt a pokol, amelyet félelmetesnek mutattak be, a mennyország, az örök boldogság ellenpólusaként, és amelynek értelmét a bűnösség megtorlásában, mibenlétét pedig a szenvedésben nevezték meg. A 21. századi ember számára átértékelődött a pokol értelmezése. A túlvilágból a mába emelték át, az embernek Istentől és embertársaitól való elfordulásával, saját maga sötétségébe zártságával magyarázva lényegét. A kettő közötti magyarázati lehetőségekről, a keresztény ember állandó magatartásáról, a reménykedésről is szólt az előadó.
Takács Éva, Hargita Népe, 2012. március 12.