Egy jézusfaragó munkái

agszobrok2_bCsütörtök délután Ferencz Imre Ágszobrok című kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a csíkszeredai Ave Art galériában.
Jó időbe, jó helyre került a kiállítás, mert ezeknek a corpusoknak itt húsvét előtt a Millenniumi-templom mellett megfelelő a hely, ugyanis nagyrészüket millenniumi fasorból sikerült átmenteni – jegyezte meg a kiállítás-megnyitó kezdetén Ferencz Imre. A kiállított ágszobrok többnyire abból a gyümölcsfasorból származnak, amelyet 2000 tavaszán ültetett el a kotormányi kápolna melletti parcellán. Az ezredforduló alkalmából elültetett félszáz csemete közül az idő teltével több kipusztult. „Ezeket a szobrokat én ültettem. Pár évig millenniumi fák ágai voltak. Pár évig virágoztak és teremtek. Azonban a sors pusztulásra ítélte. Én bicskával, vésővel igyekeztem őket megváltani, életre kelteni” – fogalmazott kiállítása ajánlójában a jézusfaragó Ferencz Imre.

„A keresztény kultúrkörben a megfeszített Krisztus alakja gyakori, templomokban, településeken, otthonokban ott látni a feszületet, de kis méretben ott csüng a nyakláncokon, rózsafüzéreken. A megfeszített Jézus alakja jel, amely az igazi, az élő Krisztusra, a Megváltóra emlékeztet. A jel funkciója az igazi megidézése, ezért a jel a legtöbbször sablonos, sokszorosított. A jel lehet népi mester által kőbe faragott egyszerű alakzat és lehet naiv jézusfaragó munkája is. Ezek az ágszobrok a népi mester és a naivok munkáihoz állnak közel természetszerűen, de készítőjük mindig nagy érdeklődéssel csodálta a nagy szobrászok műveit.” – vallott saját magáról az alkotó.

Iochom Zsolt, Székelyhon.ro, 2012.03.22.


„Emberi mértékű” Krisztusok.

Ferencz Imre költő, író, újságíró ágszobraiból nyílt kiállítás csütörtökön a csíkszeredai AveArt kisgalériában. A megfeszített Megváltót ábrázoló ágszobrok abból a gyümölcsfasorból származnak, amelyet alkotójuk az ezredfordulón ültetett a kotormányi kápolna melletti parcellán, Sarlós Boldogasszony napján. A félszáz fából tucatnyi kipusztult – már élettelenül kitárulkozó ágaikban látta meg Ferencz Imre az emberalakot, a feszületet, és azokból faragta ki a keresztre feszített Jézus Krisztust. Mindegyik ágból más-más szobor lett, bicskával és vésővel átértelmezett létükben az egyik a szenvedőt, a másik a büszke királyt mutatja, de felsejlik Barabás, a jobb lator, sőt maga a jézusfaragó alakja is – Ferencz Imre „ágkrisztusai” egyszerre jelenítik meg az Isten fiát és az ember fiát is. „Nem kozmikus, méreteiben monumentális, s ezért félelmetes Krisztust akartam megteremteni, hanem emberi mértékű, lelkiségében monumentális Megváltót. Jézust megfaragni felemelő – szeretetet, alázatot feltételező munka” – mondta a kiállítás megnyitóján az alkotó.

 

Hargita Népe, 2012. március 26.