Történelmi tény, hogy a honfoglaló magyarságnak volt egy világot megtartó istenasszonya; a Boldogasszony. Ez a hit sikeresen találkozott a római rítusú keresztény egyház Szűz Mária-tiszteletével. A kereszténnyé vált magyarok őszinte áhítattal tisztelték a Szent Szüzet, ahogyan ők nevezték – a Boldogasszonyt. Így tehát országalapító Szent István királyunk nagyon bölcsen hagyott ránk, magyarokra (és nem csak) egy minden világi harcon, küzdelmen és érdeken felül álló mennyei pártfogót. A Boldogasszony a fölénk boruló kék éggel mint palástjával védelmezi nemzetünket. A neki felajánlott ország ugyanakkor a keresztény hithez való hűséget is jelentette. Úgy tudjuk, hogy István király gondviselésszerűen éppen augusztus 15-én, Szűz Mária mennybe felvételének napján halt meg. Ennek az ünnepnek az előfutára az Istenanya Mária napja volt augusztus 15-én, amelyet egy jeruzsálemi olvasmányos könyv örmény fordításának tanúsága szerint már az 5. század közepén megtartottak. Ez az általános Mária-ünnep hamar átalakult Mária „mennyei születésnapjának”, azaz hazatértének, elszenderülésének ünnepévé.
Legfrissebb tartalmak
Kolozsváron a művészetkedvelő lelkek Erdély első barokk templomában, egyben a kincses város első barokk épületében gyönyörködhetnek. A jezsuiták építtették1718-1724 között, a katolicizmus 18. századi térfoglalásának időben a legelső nagyszabású alkotása. Ezt követte a marosvásárhelyi főtéri templom.
Négy kontinens, kilenc ország, öt nyelv, 100 szociális testvér, egy szív
Augusztus 9–13. között 11 szociális testvér érkezett különböző országokból Erdélybe, hogy megtapasztalja a globalizáció kihívásait ebben a régióban. A Kárpát-medencében 14 helyen zajlanak ugyanebben az időben azok a projektek, amelyek a szociális testvérek konkrét szolgálati helyeit érintik: a vendég testvérek valóságos munkába viszik kérdéseiket és meglátásaikat, hogy saját bőrükön szerzett tapasztalataikat átimádkozva föderációs találkozójuk zárónapjain majd együtt reflektáljanak arra, miként válaszolhatnak a globalizáció kihívásaira.
A kolozsvári ferences kolostor városunk egyik legrégebbi és legfontosabb egyházi létesítménye. A középkor óta mindmáig a város lakóit szolgálja, hitünkben erősít meg, a rászorulóknak pedig segítő kezet nyújt. A középkorban a domonkos szerzetesrend tulajdonában volt, jelenleg pedig a ferences rendnek ad otthont. Testvérrendekről van szó, hiszen mindkettőt, fennmaradásuk lényegi jellegére utalva, koldulórendnek nevezzük.
Sándor Orsolya a sepsiszentgyörgyi Szent József plébániához tartozik és a Krisztus Király plébánia ifjúsági közösségébe jár fiatalok közé. Ő képviselte Erdélyt, a főegyházmegyét a riói ifjúsági világtalálkozón. Két alkalommal vett részt ifjúsági találkozón: 2005-ben ott volt Kölnben, 2008-ban pedig Sidney-ben. Az előző alkalmakon zarándokként vett részt, de most úgy érezte: „önkéntesként kell menni”. Rajta kívül egy kolozsvári lány volt még, aki önkéntesként vett részt a találkozón, s egy zarándokcsoport is indult Romániából 22–23 résztvevővel.
A ferences szerzetesek fiúcsapat tábort szerveznek 16-35 év közötti fiúknak, fiatalembereknek. A 2013. szeptember 5–8. között sorra kerülő tábor helyszíne a kolozsvári ferences kolostor.
Tanulmányok Márton Áron püspökről
A Verbum Kiadó és a Szent István Társulat együttműködése jegyében Bodó Márta, Lázár Csilla és Lövétei Lázár László szerkesztésében új kötet jelenik meg Márton Áronról, amely a legújabb forrásokat mutatja be, a kutatás legfrissebb adatait tárja az érdeklődők elé. A 2012 augusztusában Csíkszentdomokoson megrendezett Márton Áron konferencia előadásait egybegyűjtő kötet szerzői olyan jeles történészek, teológusok, szociológusok, akik évek óta foglalkoznak a huszadik századi Erdély, ezen belül a katolikus egyház történetével, kiemelten Márton Áron társadalmi szerepével.
Márton Áron 1970-es lelkipásztori látogatását és bérmaútját mutatja be az a kiállítás, amelynek megnyitójára 2013. augusztus 16-án d.u. fél 6-kor kerül sor a csíkkarcfalvi kultúrház előtermében.
A kiállítás anyagát Ádám Gyula fotóművész válogatta össze; megtervezéséhez Hegedűs Enikő művészettörténész, a gyulafehérvári főegyházmegye egyházművészeti referense nyújtott segítséget.
A kiállítás október végéig látogatható, 8 és 15 óra között. Bár a képek a csíkkarcfalvi bérmálást örökítik meg, így a helyiek számára bír különös jelentőséggel, örömmel látnak minden érdeklődőt. Augusztus 30-án szeretettel hívják és várják a csíkszentdomokosi Márton Áron megemlékezés résztvevőit. Információ: 0740-289.453, 0742-996.799.
Megtartotta éves lelkigyakorlatát Csíksomlyón a ferences világi rend kelet-erdélyi régiójának káptalana. A háromnapos program során többek között Urbán Erik Szent Ferenc hitbeliségéről tartott előadást.
Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én, csütörtökön a délben fél 1-kor kezdődő búcsús szentmise keretében Jakubinyi György érsek megáldja a csíkkarcfalvi felújított templomot és orgonát. A 2012-ben elkezdett munkálatok folyamán a templom, a kaputorony és a várfal helyreállítását és felújítását végezték el. Az 1894-ben Angster József cége által által készített mechanikus rendszerű orgona restaurálását, pedálmű bővítését és újrahangolását Bartis Szabolcs gyergyószentmiklósi orgonajavító műhelyében végezték.
- ‹ előző
- 228 of 353
- következő ›