Megkezdődött a húsvéti szent háromnap. A gyulafehérvári székesegyházban volt nagycsütörtöki olajszentelő szentmise, az utolsó vacsora emlékmiséje, nagypénteki lamentáció, keresztúti ájtatosság, a kereszthalál órájában liturgia, nagyszombati lamentáció, nagyszombati vigília.
Legfrissebb tartalmak
Így szól a Caritas egyik mottója, ami jellemzi feladatuk lényegét. Hétfőn a Gyergyószentmiklóson tartott Caritas nyílt nap keretében az érdeklődők megismerhették a városban működő Gyulafehérvári Caritas családsegítő, önkéntes, valamint korai nevelés, fejlesztés szociális ágazatait. Képek, filmek színes kavalkádja révén az érdeklődők nemcsak megérthették, de át is érezhették a caritasosok munkájának fontosságát.
Válogatás Márton Áron írásaiból és beszédeiből
Márton Áron, Az Egyházról, szerk. Dr. Ágoston Ferenc, Bartalis Árpád, Bíró Mária SSS, György Ferenc, Léstyán Ferenc, Dr. Marton József, Walter Ilona SSS. Gyulafehérvár 1995 (80 oldal).
Versek Márton Áronról
BAJOR Andor, Nem mi választjuk ki a szentjeinket, in: „Márton Áron emlékkönyv”, Kolozsvár 1996, 15. old. (Keresztény Szó 1990.2.11, 4. old.)
Nagycsütörtökön hagyomány szerint az egyházmegye központjában tartják közösen az olajszentelési szentmisét, ahol a papi ígéreteket is megújítják. A gyulafehérvári székesegyházban az idén ezt április 5-én délelőtt tartják, a főegyházmegye valamennyi papja hivatalos erre az alkalomra. Ugyanakkor ez a nap egyben a főegyházmegyei ministráns- és hittanos zarándoklat napja is: nekik külön programot szerveznek a szentmise után.
A Kriza János Néprajzi Társaság életmű-díjjal tüntette ki március 31-án Kolozsváron a társaság közgyűlésén P. Daczó Árpád Lukácsot, a társaság alapító tagját a népi Mária-kultusz, a vallásos népszokások és az archaikus népi imádságok kutatása terén elért tudományos eredményeiért, valamint azért, mert gyakorló lelkipásztorként egész életén át felvállalta a népi vallásosság kulturális értékeinek megőrzését. Laudációját Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató mondta. „A nemsokára 91. életévét betöltő P. Daczó Árpád-Lukács esetében ez az elismerés nemcsak teljes mértékben megérdemelt, hanem több vonatkozásban is időszerű. P. Daczó Árpád Lukács ferences szerzetes, akit mi barátságos közvetlenséggel csak Daczó páternek vagy Lukács atyának nevezünk, amíg ereje engedte, idős kora ellenére aktívan részt vett társaságunk életében, vándorgyűléseink és konferenciáink állandó résztvevője és előadója volt” – mondta.
Mindszenty József bíborosra, esztergomi érsekre, Magyarország utolsó hercegprímására emlékezett születésének 120. évfordulóján a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Hivatal a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén megtartott rendezvényen. Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kifejtette: Mindszenty a magyar katolikus egyház XX. századi kiemelkedő személyisége volt. Fodor György piarista konfráter arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy tudomása szerint ez az első, s mindmáig egyetlen esemény Erdélyben, amelynek során megemlékeztek Mindszentyről. – Nem először történik meg, hogy Kolozsvár elöl jár a kezdeményezések terén, egyházi vonatkozásban is. Mindszenty József követendő példa a Krisztus iránti papi engedelmesség szempontjából is – hangsúlyozta a konfráter. A Szent Mihály Plébánia Szent Cecília kórusa Potyó István karnagy vezetésével három ismert vallásos művet adott elő, Jancsó Miklós színművész pedig Mindszenty emlékirataiból olvasott fel részleteket.
- ‹ előző
- 290 of 351
- következő ›