Összeállt az a dokumentáció, mely révén a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak az UNESCO szellemi világörökségi listájára való felvételét fogják igényelni. Mint azt Hegedüs Csillától, az RMDSZ kulturális főosztályának főtitkár-helyettesétől megtudtuk, az Erdélyi Ferences Rendtartomány is eljuttatta hozzájuk az ezzel kapcsolatos észrevételeit, az ezek alapján átjavított jelölési iratcsomót e hónap végéig kell leadni.
Legfrissebb tartalmak
Könyvek hitükben erős és kereső embereknek
Két könyvét mutatta be tegnap az érdeklődőknek Sebestyén Péter, a csíkszentmihályi származású, Marosvásárhelyen szolgálatot teljesítő római katolikus pap. A Kincs mélyre ásva és Gördeszkán a mennyországba című köteteiről a könyvbemutató előtt beszélgettünk a szerzővel.
Csütörtök délután Ferencz Imre Ágszobrok című kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a csíkszeredai Ave Art galériában.
Jó időbe, jó helyre került a kiállítás, mert ezeknek a corpusoknak itt húsvét előtt a Millenniumi-templom mellett megfelelő a hely, ugyanis nagyrészüket millenniumi fasorból sikerült átmenteni – jegyezte meg a kiállítás-megnyitó kezdetén Ferencz Imre. A kiállított ágszobrok többnyire abból a gyümölcsfasorból származnak, amelyet 2000 tavaszán ültetett el a kotormányi kápolna melletti parcellán. Az ezredforduló alkalmából elültetett félszáz csemete közül az idő teltével több kipusztult. „Ezeket a szobrokat én ültettem. Pár évig millenniumi fák ágai voltak. Pár évig virágoztak és teremtek. Azonban a sors pusztulásra ítélte. Én bicskával, vésővel igyekeztem őket megváltani, életre kelteni” – fogalmazott kiállítása ajánlójában a jézusfaragó Ferencz Imre.
Felsorakoztak a kokárdás-kardos huszárok
Rendhagyó ünneplésre került sor Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumban március 15-én, az esti órákban. A szervező XI. osztály rövid színdarabot mutatott be, amelynek témája az erdélyi hadszíntér két jeles ütközete: a vízaknai és a piski csata volt. A jelenetben bemutatott események 1849 februárjában zajlottak Vízakna és Piski környékén. A jelenet szereplői valós történelmi személyiségek voltak. Bem József és Petőfi Sándor mellett megemlíthetjük például Bethlen Gergely, Kemény Farkas, Földváry Károly nevét. A jelenetet különböző Petőfi-életrajzok alapján rekonstruálta, írta és rendezte Dimén Erika magyar szakos tanár.
Búcsúját ünnepelte március 19-én, hétfőn, Szent József, Szűz Mária jegyese ünnepén a nevét viselő csíkszeredai kápolna.
Hétfőn délután tartották a környékbeli papság részvételével a csíkszeredai Szent József-kápolna búcsúját, a szentmisét Tamás József püspök celebrálta.
Az a tudat ad erőt, hogy százezrek meggyőződését és vágyát képviselem
Isten Szolgája Márton Áron püspök boldoggá- és szenttéavatási ügyének új posztulátora van, tudta meg a Vasárnap: a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja a napokban hagyta jóvá dr. Kovács Gergely kinevezését. Bodó Márta kérdezte őt a kinevezés kapcsán.
Dr. Kovács Gergely Kézdivásárhelyen született 1968. július 21-én. Az érettségi és kötelező katonai szolgálat után, 1987-ben kezdte meg teológiai tanulmányait Gyulafehérváron, majd 1990-ben Rómába küldték tanulmányai folytatására. A Collegium Germanicum et Hungaricum növendékeként a Gregoriana és a Lateráni Pápai Egyetemeken tanult. 1993. július 3-án szentelték pappá a gyulafehérvári főegyházmegye számára. Római tanulmányait egyházjogi doktorátussal 1996-ban fejezte be. Egy évig káplánként dolgozott Marosvásárhelyen. 1997 augusztusában visszatért Rómába: azóta a Kultúra Pápai Tanácsának (a Vatikán kulturális minisztériumának) szolgálatában áll, amelynek 2004 óta irodavezetője. A Kléruskongregáció és a Rota Romana Bíróság munkatársa. 2000 júliusától pápai káplán.
A Maros megyei Radnóton március 18-án kigyulladt a Kornis-Rákóczi kastély tetőszerkezete. A tűzoltóság hat tűzoltó- és egy létrás kocsival vonult ki a helyszínre. A különféle híradásokból az eseményről megdöbbenve értesültünk, a felvidéki Krasznahorka múzeumként működő várának hasonló módon történt leégése után immár egy újabb kastélytűz pusztított. Ioan Nicoara, Radnót polgármestere az MTI-nek elmondta, a tűzoltóság gyors beavatkozása ellenére a kastély két, zsindellyel fedett sarokbástyájának leégett a teteje.
Önt „Mackó papbácsiként” is ismerik, az e-mail címében is benne van. Honnan jön ez a név?
– Gondolom, kötődik ahhoz, hogy kicsit gömbölyűbb vagyok. Valamikor sportoltam, de a sok ülés és tanulás miatt az izmok is átalakultak, és mackósabb kinézetem lett. Amikor Brassóban, a belvárosban segédlelkész voltam, társultunk a zernyesti, királykői táborokhoz, ahova a mackók is járnak, innen ragadt rám ez a név. Aztán elkezdtük szervezni a szórványban élő gyerekeknek a táborokat, folytatni azt, amit annak idején Sebestyén Ottó és munkatársai elkezdtek, amit az ifjúsági pasztoráción keresztül tovább is vittünk. A táborokba egy plüssmackó jött velünk, és az iskolákba is, ahol meghívtuk a gyerekeket.
Hétfő, március 19. Szent József pátriárka, a Boldogságos Szűz Mária jegyesének ünnepe. Kolozsváron és környékén a Szent József tiszteletére szentelt Írisz-telepi római katolikus templomban kezdjük meg a város és környéke templombúcsúinak sorozatát, a hétfőn este 6 órakor kezdődő búcsús szentmisével. Ez az istenháza a Jakab Gábor pápai káplán által pasztorált kerekdombi plébánia filiája.
Türi álom – megvalósulóban
„Dicsértessék a mi erős várunk, áldás és békesség Istentől” – így, öt felekezet köszöntését egybefonva szólította meg Kémenes Loránd Zoltán türi plébános a marosvásárhelyi Ludas utcai református templom ünneplő gyülekezetét március 15-e előestéjén, szerdán. Az ökumenikus istentiszteleten igét hirdető plébános a türi magyar ház létrehozására, a Fehér megyei település magyar óvodájának, iskolájának beindítására összegyűlt adományt, három marosvásárhelyi református gyülekezet ajándékát vette át ezen az estén. Lóri atya az Apostolok cselekedeteiből idézve – „A hívők sokaságának egy volt a szíve, lelke” – vont párhuzamot a jeruzsálemiek és a mostani adakozók között, aztán gyerekkori emlékeket idézve érintette meg a szíveket.
- ‹ előző
- 295 of 351
- következő ›