A csíksomlyói anyaegyházhoz tartozott 1908-ig. Mint polgári község, már a 15. században önkormányzattal rendelkezett. Saját temploma még nem volt, ezért Csíksomlyóra jártak a Szent Péter egyházhoz. A hivatalosan megemlített első kápolnát 1726-ban építették Szent Lőrinc vértanú diakónus tiszteletére a mai plébánia telkére. Átellenben az utcát is Kápolna utcának nevezték el, amelyet később, a kápolna megszűnése után, Holló utcának hívtak. Taploca elnevezését inkább szláv eredetűnek mondják, bár van olyan leírás is, amely egy Taploka nevű nagyobb földbirtokkal rendelkező családtól származtatja. A másik földbirtokkal rendelkező család a Sándor család. Vagyonát pénzzé téve, nagyon sok család házat épített, megtelepedett. A Sándor család Csíkszentmihályról telepedett Taplocára. Az 1600-as években megjelentek a szárhegyi Lázárok, akik itt is gyarapították földbirtokaikat, és nagyon sok embernek megélhetési lehetőséget nyújtottak. Az ő tulajdonukat képezte a községháza és a jegyzői lakás. Ebben a községházban hoztak ítéletet és kínoztak meg embereket az 1764-es madéfalvi veszedelem idején. Ma a községháza kultúrotthon, a jegyzői lakás magáncég tulajdonában van. A Lázárok adták a községi temető területének nagyobb részét, amely ma a taplocai plébánia tulajdona. Taplocának az első temető helyisége a Szent Lőrinc kápolna cinterme volt. A második a delnei út elágazójánál lévő Nepomuki szentély mögötti majdnem 1 hektáros területén, a harmadik a plébánia templom mögötti 2 hektáros területén fekszik. A Nepomuki kis kápolna építésének idejéről nincs leírt dokumentáció. Ellenben Lajos Balázs taplocai születésű plébános jegyezte le kortörténeti írásaiban, aki 1892-ben született: „Nagyapámtól tudom, Nepomuki Szent János kápolna emberemlékezet óta ott áll a mai helyén. Ez a kápolna irányította a Felcsík és Gyergyó búcsúra jövő keresztaljákat a csíksomlyói kegytemplom felé.” A plébániatemplomot 1881–1884 között építették, miután a Szent Lőrinc-kápolna földrengések következtében 1812–1820 között erősen megrongálódott. A lelki szolgáltatást a csíksomlyói plébánia és a kegytemplom ferencrendi atyái látták el hosszú éveken át. A plébánia épületét Körösi Géza plébános építtette 1905–1907 között. Az első önálló plébános Márkos Endre 1908–1964-ig. Őt követte Erőss Lajos pápai prelátus, nagyprépost 1964–1971-ig, utána Nagy Imre plébános következett 1971–1984. Két kiemelkedő taplocai egyéniségről kell említést tennünk: Görög István (1631–1678) ferences bákói püspöki helynökről, majd egész Moldva vicarius generálisáról és Gegő Elek ferencesről (1805–1839), a moldovai csángó magyarok nagy istápolójáról, a magyar parlamentben is képviselőjük volt.
Erdőalja-Csiba temploma 2003–2007 között épült.