A csíksomlyói anyaegyházhoz tartozott 1908-ig. Mint polgári község, már a 15. században önkormányzattal rendelkezett. Saját temploma még nem volt, ezért Csíksomlyóra jártak a Szent Péter egyházhoz. A hivatalosan megemlített első kápolnát 1726-ban építették Szent Lőrinc vértanú diakónus tiszteletére a mai plébánia telkére. Átellenben az utcát is Kápolna utcának nevezték el, amelyet később, a kápolna megszűnése után, Holló utcának hívtak. Taploca elnevezését inkább szláv eredetűnek mondják, bár van olyan leírás is, amely egy Taploka nevű nagyobb földbirtokkal rendelkező családtól származtatja. A másik földbirtokkal rendelkező család a Sándor család. Vagyonát pénzzé téve, nagyon sok család házat épített, megtelepedett. A Sándor család Csíkszentmihályról telepedett Taplocára. Az 1600-as években megjelentek a szárhegyi Lázárok, akik itt is gyarapították földbirtokaikat, és nagyon sok embernek megélhetési lehetőséget nyújtottak. Az ő tulajdonukat képezte a községháza és a jegyzői lakás. Ebben a községházban hoztak ítéletet és kínoztak meg embereket az 1764-es madéfalvi veszedelem idején. Ma a községháza kultúrotthon, a jegyzői lakás magáncég tulajdonában van. A Lázárok adták a községi temető területének nagyobb részét, amely ma a taplocai plébánia tulajdona. Taplocának az első temető helyisége a Szent Lőrinc kápolna cinterme volt. A második a delnei út elágazójánál lévő Nepomuki szentély mögötti majdnem 1 hektáros területén, a harmadik a plébánia templom mögötti 2 hektáros területén fekszik. A Nepomuki kis kápolna építésének idejéről nincs leírt dokumentáció. Ellenben Lajos Balázs taplocai születésű plébános jegyezte le kortörténeti írásaiban, aki 1892-ben született: „Nagyapámtól tudom, Nepomuki Szent János kápolna emberemlékezet óta ott áll a mai helyén. Ez a kápolna irányította a Felcsík és Gyergyó búcsúra jövő keresztaljákat a csíksomlyói kegytemplom felé.” A plébániatemplomot 1881–1884 között építették, miután a Szent Lőrinc-kápolna földrengések következtében 1812–1820 között erősen megrongálódott. A lelki szolgáltatást a csíksomlyói plébánia és a kegytemplom ferencrendi atyái látták el hosszú éveken át. A plébánia épületét Körösi Géza plébános építtette 1905–1907 között. Az első önálló plébános Márkos Endre 1908–1964-ig. Őt követte Erőss Lajos pápai prelátus, nagyprépost 1964–1971-ig, utána Nagy Imre plébános következett 1971–1984. Két kiemelkedő taplocai egyéniségről kell említést tennünk: Görög István (1631–1678) ferences bákói püspöki helynökről, majd egész Moldva vicarius generálisáról és Gegő Elek ferencesről (1805–1839), a moldovai csángó magyarok nagy istápolójáról, a magyar parlamentben is képviselőjük volt.
Erdőalja-Csiba temploma 2003–2007 között épült.
Postal address:
530240 – Miercurea Ciuc, str. Topliţa, nr. 110., jud. Harghita
Phone:
0266-371.361
Fax:
0266-371.361
On duty
Cantor: Bartos AndrásPerpetual Eucharistic Adoration Date: április 25.
Cikk
For World Mission Day 2026, which marks the centenary of a celebration established by Pius XI that is very dear to the Church, I have chosen the theme “One in Christ, united in mission.” Following the Jubilee Year, I wish to encourage the whole Church to continue its missionary journey with joy and zeal in the Holy Spirit.
Cikk
Each year the World Day of Migrants and Refugees invites us to turn our attention to different aspects of the complex phenomenon of migration. For this 112th World Day, the theme, “Even just one of these children,” draws our attention to the minors directly involved in the experience of migration and flight, to the care owed to them, and to the Lord’s promise that “whoever receives one such child in my name receives me” (Mk 9:37).
Cikk
Dear brothers and sisters, the path before us is clear, though it is not easy. We are called to allow our hearts to be renewed, so that we might seek peace and care for creation. Scripture tells us to guard our hearts, for everything we do flows from them (cf. Prov 4:23).