Dr. Marton József a liturgikus éneklésről és lelkületről beszél
A Csíkszeredában július 24–29. között a Bolyai Nyári Akadémia keretében szervezett hitoktató továbbképző egyik előadójával és szervezőjével, dr. Marton József professzorral a továbbképző témájával, a liturgia mai helyzetével, a liturgikus lelkülettel kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
2011. április 13-án jelentettük be a gyulafehérvári római katolikus székesegyháztól nyugati irányban 24 méterre fekvő templomrom véletlenszerű megtalálását. Akkor egy félkör alakú apszis nyomai bukkantak felszínre, amelynek alapzata 1,15 m széles, kőtömbökből és ritkán téglákból állt, 6 méterre becsült nyílásszöggel. A lelet rétegtani vizsgálata nyomán megállapítottuk, hogy a templom a 10. század közepe (ez esetben valószínűleg a Konstantinápolyban megkeresztelkedett Gyula alapítása) és a 11. század kezdete (az erdélyi egyházmegye alapítójának, Szent István királynak az alapítása) között épült. Az is biztosnak látszott, hogy a templomot 1200 előtt lebontották.
Helyzetkép a kolozsvári Szent István-templom szentelése előtt
1991. június 23-án tették le a Donát negyedi Szent István-templom alapkövét. Akkor a könyörgésben így fordultak a jelenlevők Istenhez: „Ha te nem építed a házat, hasztalan fáradoznak az építők. Te szent fiadat országod alapjává és szegletkövévé tetted. Alázattal kérünk, áldd meg ezt az alapkövet, hogy az bennünket most és a jövendőben arra emlékeztessen, hogy milyen alapra épülünk.”
Ősztől várhatóan megnyitja kapuit a turisták előtt a kolozsvári ferences rendi kolostor, az épületet eddig használó Sigismund Toduţă Zenegimnázium ugyanis az új tanévtől a Párizs utcába költözik. A ferences rend épületének felmérése teljesen elkészült, a következő lépés a felújítási terv kidolgozása lesz – tudtuk meg Orbán Szabolcstól, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetőjétől.
A gyulafehérvári római katolikus székesegyház előtt kutató régészcsapat dr. Daniela Marcu Istrate vezetésével 2011. április 13-án jelentette be: a székesegyház előtti téren, a mostani főkaputól 24 méterre, templomromra bukkantak. Az időközben két szakaszban (április–május, valamint június–augusztus) elvégzett feltárás nyomán bizonyossá vált: a templom a 10. században épült, ily módon ez Erdély legrégibb temploma, valószínűleg a Konstantinápolyban megkeresztelkedett Gyula alapítása. Ezt valószínűsíti a templom most feltárt alaprajza: a hajó négyzet alakú, a középrészen négy, a kupolát vagy kis tornyot tartó oszloppal, görög keresztet rajzol ki, ez a bizánci építészetre jellemző. Ezt a bizánci típusú templomot még 1200 előtt, valószínűleg 1050-ben, a római katolikus, immár nyugati típusú székesegyház építésének elkezdésekor lebontották.
Búcsút tartottak Homoródremetén július 31-én idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére. A 235 éves plébániatemplomot sikerült teljesen felújítani a hívek adományainak és áldozatos munkájának köszönhetően, Botár Gábor plébános és Oláh Ferenc gondnok vezetésével. Az egyházközség jelenleg 40 hívet számlál, de a búcsún mintegy 140-en vettek részt.
Új plébánosa van Gyimesfelsőloknak
Az idei papi áthelyezések nagy változást hoztak a gyimesfelsőloki római katolikus hívek életébe, augusztustól ugyanis a nyárádremetei születésű Vass Nimród-István látja el a plébánosi feladatokat. „Azt szeretném, hogy egymást segítve vigyük előre az egyházközség ügyét, lehetőleg mindenki megelégedésére, természetesen Istent téve az első helyre” – jelentette ki beszélgetésünk során a felsőlokiak új lelki vezetője.
A Hálóban mindannyian otthonra lelhetünk, de ennek alapvető feltétele, hogy keresztények legyünk – hangzott el az Erdélyi Háló Egyesület által Marosfőn szervezett kereszténytábor záró szentmiséjén. Az elmúlt egy hét során a Kárpát-medence egészéből érkezett több mint háromszáz vendég előadásokon, kiscsoportos beszélgetéseken vett részt, és természetesen nem maradhatott el az ima, a sport, a jókedv és a kacagás sem.
Elmélyülés – Mindenben Istent keresik a Márton Áron-imatúra résztvevői
Hegyi túra és lelkigyakorlat egy időben. Talán ez lehetne az „imatúra” legegyszerűbb meghatározása. A hegy szó szoros és átvitt értelemben is az Istennel való találkozás helye, a Márton Áron-imatúra szervezői (jezsuiták, ignáci lelkiségű nővérek és laikusok, illetve a szentegyházai Szent Gellért Alapítvány) Loyolai Szent Ignác lelkiségének egyik központi elemére alapozva azonban ennél tovább próbálják vezetni a résztvevőket. Az ignáci lelkiség nagy hangsúlyt fektet ugyanis arra, hogy Isten jelenléte mindenben megtapasztalható: nemcsak a szűken értelmezett imában, hanem a természet szemlélésében, a közösségben, a fizikai fáradságban is felfedezhető.
Hazatértek a zarándokok
Július 24-én éjjel – immár kisbuszon, a kerékpárokat biztonságosan a furgonba pakolva – hazaérkeztek a kerékpáros Caritas-zarándokok Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Csíkba. A július 6-án Csíksomlyóról induló 10 zarándok 18 nap alatt tette meg az utat és július 23-án több mint 1400 kilométer megtétele után megérkezett a magyarság legnyugatibb zarándokhelyére, az osztrák Mariazellbe. A Mária-úton több Mária-kegyhelyet érintve Mária oltalmába ajánlották az irgalmas szeretet gyakorlatának kibontakozását a Kárpát-medencében, ugyanakkor útjukon találkoztak közösségekkel, elvitték hozzájuk a csíksomlyói Szűzanya üzenetét, beszéltek a Mária-útról és a Caritasnál végzett munkájukról.