A gyulafehérvári Szent Mihály római katolikus székesegyház előtti régészeti ásatásról

2011. április 13-án jelentettük be a gyulafehérvári római katolikus székesegyháztól nyugati irányban 24 méterre fekvő templomrom véletlenszerű megtalálását. Akkor egy félkör alakú apszis nyomai bukkantak felszínre, amelynek alapzata 1,15 m széles, kőtömbökből és ritkán téglákból állt, 6 méterre becsült nyílásszöggel. A lelet rétegtani vizsgálata nyomán megállapítottuk, hogy a templom a 10. század közepe (ez esetben valószínűleg a Konstantinápolyban megkeresztelkedett Gyula alapítása) és a 11. század kezdete (az erdélyi egyházmegye alapítójának, Szent István királynak az alapítása) között épült. Az is biztosnak látszott, hogy a templomot 1200 előtt lebontották.

Most a templom körüli régészeti kutatás lezárásával a fontosabb eredményeket kívánjuk ismertetni.
A templom külső méretei: 20,70 m kelet-nyugati irányban, 12 m a észak-déli irányban, falainak átlagos vastagsága 1,20 m. A félköríves apszis nyílása a diadalív vonalában körülbelül 8 méter, a hossztengely mentén kb. 7,30 m. A templomhajó négyzet alakú, 12 méteres oldalakkal, a középrészén négy, kupolát vagy tornyocskát tartó oszlop talapzatával. Ez az ún. egyszerű görög kereszt alaprajz típus a bizánci építészetre jellemző, és valószínűsíti a templom 10. századi, Gyula fejedelem konstantinápolyi megkeresztelkedését követő eredetét.
A templom alapozását kőből  és kevés téglából építették, meglehetősen egyenlőtlen egyik rész a másikhoz képest, kötőanyagként helyben oltott meszet használtak nagyon kevés kaviccsal keverten. Nagyobb gonddal készült a félkör alakú apszis és az oszlopok alapjai, ez utóbbiak az oldalfalaknál lényegesen mélyebbek. A falak és pillérek kőtömbökből és felületesen megdolgozott lapokból készültek, a habarcs nagy mennyiségű zúzott téglát tartalmazott. A nyugati és déli oldalon az alapozáskor római kori falakat találtak, ezeket újrahasznosították.
A templom romjai fölött állt az első római katolikus székesegyház körüli temető, amelyet a 11. század közepén kezdtek használni és a 13. század első harmadában, egyidőben a jelenlegi katedrális befejezésével zártak le. Elszórtan még a 14–15. században is temetkeztek ide, különösen a székesegyház közvetlen közelébe. Mintegy 400 sírt vizsgáltunk meg, ezek közül 200 közvetlen kapcsolatban áll a romokkal. Jelezzük, hogy nem találtunk egyetlen olyan sírt sem, amelyet a templom alapozása átvágott volna, vagy az alapozással egyidős lett volna. Az ásatások során számtalan olyan tárgyat találtunk, amelyek az említett korból származnak. Jelezzük, hogy azokból a sírokból, amelyek a templom romjai fölött helyezkednek el, S-végű hajkarikák kerültek elő, a legrégebbi pénzérme a 11. század végéről származik. Mindezek alapján állítjuk azt, hogy a templomot 1050 tájára már lebonthatták, valószínűleg a székesegyház építésének az idején.
A templom romjait és az egész közpkori régészeti feltárási felületet érintette a modern kor számtalan átalakítása, ezek körül a legtöbbet a nagyméretű gödrök ártottak. Megállapítottuk, hogy a templom állagát befolyásolta az 1970-es években itt végzett régészeti ásatás is, amelyet Radu Heitel vezetett. Az apszis tökéletes állapotban őrződött meg, részlegesen az északi, nyugati és déli oldalfal, az északnyugati sarok egy falrészlettel és egészében a négy központi pillér alapozása.
A régészeti kutatás két szakaszban zajlott. Április-májusban kizárólag a félköríves apszis feltárása folyt, majd az ásatást kiterjesztettük az egész épületre. A templomhajó régészeti kutatása június 14-én kezdődött és ez év augusztus 13-án fejeződik be a tervek szerint. Az ásatás augusztus 20-áig nyitva marad, majd betömjük. A templom falainak a vonalát jelezni fogjuk a felszínen.
Az ásatást részben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség finanszírozta, a munkálatok teljes finanszírozását a Román Kulturális Minisztérium, valamint a Magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ígérte.
A régészeti kutatás a tudományos előírásokkal és követelményekkel összhangban történt, s igazolta azt a tényt, hogy a római katolikus székesegyház előtt felfedezett templom a 10. században épült, ily módon tehát ez Erdély legrégebbi temploma.

Dr. Daniela Marcu Istrate
régész szakértő
2011. augusztus 4.


Bodó Márta (Vasárnap) fotói:

 

kapcsolódó:

Erdély legrégebbi templomát tárták fel Gyulafehérváron

Articol
Dragi tineri, Doresc să mă adresez fiecăruia dintre voi prin acest mesaj și, mai presus de toate, să-i mulțumesc lui Dumnezeu pentru darul pe care îl reprezentați pentru Biserică și pentru societate. El vă cunoaște, vă iubește și vă însoțește pe drumul vieții voastre.
Articol
În zilele de 11 și 12 noiembrie s-a desfășurat la Alba Iulia întâlnirea Consiliilor Permanente ale Conferinței Episcopale din Ungaria (MKPK) și ale Conferinței Episcopilor din România (CER).
Articol
Cuvintele psalmistului sugerează drumul pe care suntem chemaţi să-l parcurgem în perspectiva celei de-a zecea Zile Mondiale a Săracilor. Încă o dată, trebuie să ne întoarcem la cuvântul lui Dumnezeu pentru a aprecia importanţa săracilor în viaţa Bisericii.