A falu keletkezését homály fedi, első említése 1470-ből származik. Az 1567. évi regestrumban 5 kapuval szerepel. Pálfy János, aki negyven évig volt a falu plébánosa, a domus históriában leírja, hogy a 18. századtól kezdve a nemesek olcsó és kis igényű munkásokat kerestek, s ilyenek voltak a románok, akik ilyenképpen szaporodtak el Jobbágyfalván. Míg Orbán Balázs románul nem beszélő görög katolikus székelységről tesz említést, addig Pálfy János románul beszélő görög katolikusságról, akik részben az ő plébánossága ideje alatt (1918–1957), részben elődei ideje alatt tértek át a görög katolikus rítusról a római katolikus rítusra. A falu keletkezésekor katolikus volt, a reformáció során az akkori földesurak csakhamar az új tan hívei lettek, és jobbágyaikat is az új hitre térítették. Így emberemlékezet óta mint filiás kisközség a káli anyaegyházközséghez tartozott. 1873. augusztus 21-én Nagyberívói Boér Ferenc, miután elvesztette a feleségét és hét gyermekét, a szerzett és örökölt javai egy részét szétosztotta jobbágyai között, és azokat önálló, szabad parasztokká tette. Vagyonának másik részét a jobbágyfalvi római katolikus egyházra hagyta, hogy ott templom, önálló parókia és iskola épüljön. Ennek értelmében Fogarasy Mihály 1875-ben plébániai rangra emelte az egyházközséget, és ennek jeléül plébánosnak kinevezte Puskás Lajost. A templom építése 1878 nyarán vette kezdetét, és 1880-tól már Papp János, az új plébános fejezte be az építkezést. A templom titulusa megemlékezik az adományozóról, Boér Ferencről, hiszen szeptember 17-én Assziszi Szent Ferenc sebhelyeinek ünnepe a templom búcsúünnepe. Az egyházközség kiváló vértanú lelkipásztora Pálfy János, aki negyven évig, 1918-tól 1957-ig szolgálta az egyházközséget. 1957-ben hurcolták el a Securitate emberei, és a marosvásárhelyi börtönben halt vértanúhalált.
Adresă:
547629 – Valea, nr. 72., com. Vărgata, jud. Mureş
Tel.:
0772-168.823
Serviciu
Zi de adorație perpetuă: január 30.
Sfintele liturghii: Vasár- és ünnepnap 10,30 órakor, hétfon, szerdán és pénteken 8 órakor, kedden, csütörtökön és szombaton 19 (télen 17) órakor 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.