A balánbányai egyházközséget 1825-ben alapították. Előtte Csíkszentdomonkos filiája volt. A plébánia alapításában nagy érdeme volt Puskás Tamás csíkszentdomokosi plébánosnak. A közösség életét jelentősen meghatározta a bányatelep, ahol rézércet bányásztak, és amely nemcsak a város, de a környékbeli falvakban is sok ember megélhetését biztosította. A bányászat 1819-ben kezdődött, amikor egy Opra János nevezetű pásztor rézércet fedezett fel a Balánhavas hegység oldalában. 1948-ban államosították a bányát. Az 1950-es évek után elkezdődött a betelepítés. A betelepítések következtében építeni és fejleszteni kezdték a bányát, növelték a termelést, a ’70-es években már közel 6000 ember dolgozott itt. A város lakossága 10000 fölött volt. 1997 után a bányaipar hanyatlani kezdett. Az állami támogatás, amely a bánya működésének lételeme volt, csökkenni és akadozni kezdett. Elkezdődtek a tömeges leépítések, s végül 2006. december 31-én a bánya bezárt. 1819-ben egy fából épített kápolna épült, amelyet a bánya akkori tulajdonosai, az örmények emeltek Nepomuki Szent János tiszteletére. 1864-ben a bányatársulat egy új templom építését kezdte el, amelyet 1869-ben fejeztek be és a gyulafehérvári egyházmegye püspöke, Fogarasy Mihály szentelt fel. Az első világháború ideje alatt a plébánia elpusztult. 1915-ben elvitték a templom két harangját. Az egyházközség 1944 szeptemberétől plébános nélkül maradt, így a csíkszentdomokosi plébánia látja el. A plébániához tartozó felekezeti iskolát 1948-ban államosították, és az épületet az 1970-es években a Ceauşescu-diktatúra lebontatta. 1968-ban Márton Áron püspök helyben lakó plébánost nevezett ki, aki plébániaépület hiányában tömbházlakásban tartózkodott. 1982-ben építették a jelenlegi plébániaépület. 2002-ben felépült egy ifjúsági ház, amelynek befejezése folyamatban van.
Adresă:
535200 – Bălan, Str. Pârâul Fierarilor, nr. 1/A., jud. Harghita
Serviciu
Cantor: Kurkó ÁdámZi de adorație perpetuă: szeptember 22.
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.