Az 1332. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló egyházközség volt. Népességéről az első adat az 1567. évi adójegyzékből származik. Ebben Zenthlelek 54 kapuval, azaz 54 adófizető családdal szerepel, és a szék közepes nagyságú helységeinek egyike. A település lélekszáma a 19. század második felében és a 20. század 30-as éveiben volt a legnagyobb, amikor meghaladta a háromezret. Jelenleg kb. 2450 székely magyar és 350 magyar ajkú roma lakik Kézdiszentléleken.
A falu lakóinak túlnyomó többsége római katolikus. Ezen kívül itt él még kb. 30 református és néhány unitárius. A cigányság vallási szempontból megosztott. Jórészt római katolikusok, de vannak, akik a Jehova Tanúi közösséghez tartoznak. A kézdiszentléleki templom a 15. század második felében épült gótikus stílusban. A 18. század folyamán a templombelsőt barokk stílusban átalakították. A templom dísze az 1685-ből való főoltára, amely a Szentlélek eljövetelét ábrázolja. Jelentős átalakításon ment keresztül Balázs György plébános idejében, 1988-ban, amikor a templomot kereszthajóval bővítették. A templomot több szögre épült védőfal veszi körül, amelynek négy sarkán egy-egy kör alakú bástya épült. A templom búcsúját „régi szokás szerint” pünkösd másodnapján tartják.
A kézdiszentléleki egyházközség életéhez szorosan kapcsolódik a Perkő tetején található, alaprajzával négylevelű lóherére emlékeztető kápolna, és a közvetlen szomszédságában lévő négyszögletes harangláb. A kápolna építésének időpontját egyes történészek a korai középkorra, mások a 17. század végére, 18. század elejére teszik. A Felső-Háromszék minden pontjáról jól látható kápolna évszázadok óta összegyűjti a környező falvak katolikus híveit, hogy augusztus 20-án, Szent István napján együtt emlékezzenek és imádkozzanak, hitükben, magyarságukban és az egyházhoz való hűségükben megerősödjenek.
Kézdiszentlélek egyházközség egyetlen filiája Kiskászon. 1567-ben, első okleveles említésekor 12 kapuval szerepelt. A falu lakói hosszú ideig Szentlélekre jártak templomba, mivel saját templomuk nem volt. 1978–84 között egy lakóház átalakítása, bővítése révén hozott létre templomot magának a faluközösség, s ezt Árpád-házi Szent Margit oltalmába ajánlotta. Kiskászonban található a Búcsújárók emlékháza (1996-tól). Kézdiszentléleken található még a Szent Klára Öregotthon: 18 férőhelyes. 1995-től
működik, és a mallersdorfi ferences nővérek vezetik.
Adresă:
527150 – Sânzieni, nr. 276., jud. Covasna
Tel.:
0267-366.018
Serviciu
Cantor: Dávid IstvánZi de adorație perpetuă: november 8.
Sfintele liturghii: vasár- és ünnepnapokon 8 és 11 órakor. Hétköznap: hétfőn és szerdán 7,30 órakor, más napokon 16,30 órakor 
Articol
Luni, 19 octombrie 2026, la ora 18.00, Academia Română din Roma a găzduit conferința intitulată „Episcopul Márton Áron – martor și simbol al Europei creștine”, un eveniment dedicat moștenirii spirituale a venerabilului episcop mărturisitor, evocând destinul unui păstor care, în mijlocul furtunilor istoriei, a rămas neclintit în slujirea adevărului evanghelic, a demnității umane și a libertății de conștiință.
Articol
În zilele de 18 și 19 octombrie 2026, la Roma au loc două evenimente de înaltă ținută eclezială și diplomatică, dedicate memoriei Venerabilului Episcop Márton Áron, una dintre personalitățile emblematice ale istoriei Bisericii din Transilvania în secolul al XX-lea. Înfruntând cu fidelitate neclintită furtunile istoriei, acest mărturisitor al credinței a apărat cu mult curaj demnitatea persoanei umane devenind un simbol autentic al credinței creștine și al reconcilierii dintre popoare.
Articol
Fosta mănăstire franciscană din Vințu de Jos se numără printre cele mai valoroase și mai bine păstrate ansambluri monastice ale franciscanilor bulgari din Transilvania. Importanța sa este evidențiată de conservarea, în mare parte, a configurației arhitecturale din secolul al XVIII-lea și de numărul relativ redus al intervențiilor care i-au modificat caracterul originar.