Körlevél III. - 2003. június 8.

Tartalom:

 

 

Kiadványok egyházi jóváhagyása ("imprimatur")

 

 Hála ISTENnek, a változások óta egyre több Paptestvérünk közöl tanulmányokat, költeményeket, könyveket, rádióelõadások írott anyagát, interjúkat. Az Egyházi Törvénykönyv (ET, CIC)  822-832. kánonja foglalkozik a kérdéssel (IV. cím: A tömegtájékoztatási eszközök, különösen a könyvek). A Hittudományi Kongregáció 1992-ben kiadott utasítása (instrukciója) bõven magyarázza az ET elõírásait. Az "ad limina" látogatáskor, idén februárban, nevezett Kongregációnál kezünkbe adták ismét ezt az utasítást, hangsúlyozva, hogy érvényben van. A Paptestvérek eligazítására mellékelten - szó szerinti fordításban - közlöm a fent említett utasítást: 

 HITTUDOMÁNYI KONGREGÁCIÓ
 Utasítás a tömegtájékoztatási eszközök használata néhány esetére a hittudomány elõmozdítása területén

 II. Különbözõ kategóriájú írások jóváhagyása vagy engedélyezése (approbatio sive licentia)
 7. A jóváhagyás vagy engedélyezés kötelezõ volta

 1. §.  Az ET meghatározott kiadványok részére megkívánja a jóváhagyást vagy az engedélyezést: 

 a) Részletezve: elõzetes jóváhagyás (approbatio praevia) szükséges a Szentírás könyveinek és anyanyelvi fordításainak a kiadásához (vö. 825. kán. - 1. §.), a katekizmusok és katekétikai írások közléséhez (vö. 775. kán. - 2. §.), 827. kán. - 1. §.), iskolai használatra szánt szövegeknél, mind az elemi, mind a közép- és felsõ iskolákban is, a hittel és erkölccsel kapcsolatos tantárgyak esetében (vö. 827. kán. - 2. §.). 

 b) Elõzetes engedélyezés (licentia praevia) szükséges viszont már az elékészítéshez és a kiadáshoz a következõknél: ha a hívek fordítják a Szentírást, akkor is, ha együtt fordítják különvált testvérekkel (vö. 825. kán. - 2. §.), nyilvános vagy magán használatra szánt imakönyvek (vö. 826. kán. - 3. §.), az egyházi hatóságok határozatainak vagy aktáinak gyûjteményes új kiadása (vö. 828. kán.), klerikusok (ford. megjegyzése: tehát szerpapok, papok, püspökök) és szerzetesek írásai olyan újságokban, fûzetekben vagy folyóiratokban, amelyek nyíltan támadni szokták a katolikus vallást vagy a jó erkölcsöket (vö. 831. kán.  - 1. §.), szerzetesek írásai, amelyek vallási vagy erkölcsi kérdéseket tárgyalnak (vö. 832. kán.). 

 2. §. Az egyházi jóváhagyás vagy engedély - feltételezi az ellenõr (revizor, ford. megjegyzése: régebb cenzor) vagy ellenõrök véleményét, ha szükséges, egynél több ellenõr is lehet (vö. 830. kán.), - biztosít arról, hogy az írás nem tartalmaz semmit, ami ellentmondana hit és erkölcs dolgában a hiteles egyházi tanítóhivatalnak, - és igazolja, hogy teljesítették a kánonjog minden vonatkozó elõírását. Ajánljuk tehát, hogy maga az engedély kifejezetten utaljon a megfelelõ kánonra. 

 8. Írások, amelyekhez ajánlatos kikérni a helyi Ordinárius ítéletét

 1. §. Az ET ajánlja, hogy a következõ könyveket is vessék alá a helyi Ordinárius megítélésének: a Szentírásra, hittudományra, egyházjogra, egyháztörténelemre és vallási vagy erkölcstani tárgyakra vonatkozó anyagot tárgyaló könyvek, akkor is, ha nem használják tankönyvként, valamint azok az írások is, amelyekben különösen a vallást vagy az erkölcsök tisztességét érintõ elemek vannak (vö. 827. kán. - 3. §.).

 2. §. A Megyéspüspököt felruházza a jog azzal a hatalommal, hogy éberen vigyázzon a hit és az erkölcs épségére. Amikor sajátos és külön indítéka van rá, megkövetelheti külön rendelettel (vö. 49. kán.), hogy a fent nevezett írásokat vessék alá megítélésének. Ténylegesen a 823. kán. - 1. §. jogot ad a Fõpásztoroknak, "hogy a krisztushívõk által kiadásra kerülõ, hitre vagy erkölcsre vonatkozó írásokat az elõzetes ítéletüknek vessék alá", minden korlátozás nélkül, kivéve azt, amelyet az általános rend kíván meg, "a hit igazságai és az erkölcs épségének védelmében". Ilyen rendeletet sajátos esetekre is lehet hozni, akár egyes személyekre vagy személyek kategóriájára vonatkozólag (klerikusok, szerzetesek, katolikus kiadók, stb.), akár meghatározott anyagra vonatkozólag. 

 3. §. Ezekben az esetekben is az engedélynek hivatalos nyilatkozat jellege van, amely biztosít, hogy az írás nem tartalmaz semmi ellenkezõt a hit és az erkölcs épségével szemben. 

 4. §. Elõfordulhat, hogy az írás szakemberek magánvéleményét vagy problémáját tartalmazza, vagy meghatározott körökre vonatkozik, botrányt vagy zavart kelthet meghatározott környezetben és meghatározott személyeknél, és nem máshol. Ezért engedélyt azon feltételek mellett is lehet adni, amelyek a közlés eszközére vagy nyelvére vonatkoznak, elkerülve így a nevezett veszélyeket.

 9. A jóváhagyás vagy engedély kiterjedése

 A jóváhagyás vagy engedély a kiadvány eredetijére vonatkozik, nem lehet kiterjeszteni az elsõt követõ kiadásokra, sem a fordításokra (vö. 829. kán.). Az egyszerû utánnyomások nem tekintendõk új kiadásoknak. 

 10. Jog a jóváhagyáshoz vagy engedélyhez

 1. §. Az engedély jogi és erkölcsi biztosítékot jelent a szerzõk, a kiadók és az olvasók számára. Mivel az engedélykérés lehet kötelezõ vagy ajánlott, a kérelmezõnek joga van az illetékes Hatóság válaszához. 

 2. §. Az engedélyezést megelõzõ vizsgálatnál nagyon szorgalmasan és komolyan kell eljárni. Vegyék figyelembe a szerzõk jogait (vö. 218. kán.) és az összes hívek jogait (213. és 217. kán.). 

 3. §. A jóváhagyás vagy engedély megtagadása esetén az 1732-1739. kán. értelmében lehetséges közigazgatási úton felfolyamodni a Hittudományi Kongregációhoz, amely ez ügyben illetékes intézmény (vö. Constitutio Apostolica Pastor bonus, art. 48). 

 11. Jóváhagyást vagy engedélyt adni illetékes hatóság

 1. §. A 824. kán. értelmében jóváhagyást vagy engedélyt adni illetékes hatóság a szerzõ helyi Ordináriusa vagy a könyvkiadó helyi Ordináriusa egyenlõképpen. 

 2. §. Ha az egyik helyi Ordinárius megtagadta az engedélyt, lehet más illetékes helyi Ordináriushoz fordulni, de kötelezõ megemlíteni az elõzõ elutasítást. Ez a második Ordinárius a maga részérõl ne adja meg addig az engedélyt, amíg nem kapta meg az elõzõ Ordináriustól elutasításának megindoklását (vö. 65. kán. - 1. §.). 

 12. Követendõ eljárásmód

 1. §. Az Ordinárius az engedély megadása elõtt vesse alá az írást a számára biztos személyek ítéletének. Választhatja õket a Püspöki Kar által esetleg összeállított névsorból vagy megkérdezheti a revizorok bizottságát is, ha van ilyen, a 830. kán.  - 1. §. értelmében.  A revizor véleménye megalkotásában a 830. kán. - 2. §. kritériumaihoz tartsa magát. 

 2. §. A revizor véleményét írásban adja. Kedvezõ vélemény esetében az Ordinárius megadhatja az engedélyt: tüntesse fel a saját nevét, az engedélyezés keltezését és helyét. Ha azonban úgy ítéli, hogy nem idõszerû engedélyt adni, a megindoklást közölje a szerzõvel (vö. 830. kán. - 3. §.).

 3. §. A szerzõkhöz viszonyulást jellemezze mindig a kölcsönös tisztelet és egyházi közösség szellemében folytatott építõ szellemû párbeszéd, amely lehetõvé teszi, hogy megtalálják a módját annak, hogy a kiadványokban ne legyen semmi, ami ellenkezne az Egyház tanításával. 

 4. §. Az engedélyt ki kell nyomtatni a kiadandó könyvekben a fent jelezett adatokkal. Nem elég tehát az ilyen kifejezés használata: "egyházi jóváhagyással" vagy hasonló. Nyomtatott formában kell szerepeljen az engedélyt adó Ordinárius neve, az engedély megadásának ideje és helye (vö. a 830. kán. - 3. §. hiteles magyarázata: AAS, LXXIX, 1987,1249). 

 13. Engedély néhány tömegtájékoztatási eszközön közlendõ íráshoz

 A helyi Ordinárius figyelmesen fontolja meg, hogy alkalmas adnia engedélyt vagy sem, és milyen feltétellel, klerikusoknak vagy szerzeteseknek olyan újságokban, füzetekben vagy folyóiratokban történõ publikáláshoz, amelyek nyíltan támadni szokták a katolikus vallást vagy a jó erkölcsöt. (vö. 831. kán. 1. §.).
 A fentiek szem elõtt tartásával fõegyházmegyénkben az "imprimatur" engedély megadása a következõ formában történik:
 a. - Az "imprimatur" engedélyt igényelõ írásban juttatja el kérését fõpásztorához, a kiadásra szánt anyaggal együtt. 

 b. - A felterjesztett kéziratot a fõpásztor kiadja egy olyan személynek, aki - megítélése szerint - a témában jártas, és az egyházi rendelkezések tükrében alkalmas a szöveg ellenõrzésére. Ennek a személynek "cenzor deputatus" megbízást ad. 

 c. - Az anyag áttanulmányozását követõen a "cenzor deputatus" írásban fejti ki véleményét, és amennyiben nem talál az egyház tanításával ellenkezõ kitételt, hittel és jó erkölccsel is összeegyeztethetõnek véli az írást, abban az esetben megadja a "nihil obstat"-ot. Volt eset, hogy hiányosságokat talált a megbízott "cenzor" a kiadásra szánt anyagban. Ilyenkor, a hiányosságok megjelölésével, vissza kell küldeni az anyagot átdolgozásra.

 d. - A "nihil obstat" kézhezvétele után adja ki az "imprimatur" engedélyt tartalmazó okmányt a fõpásztor. Ebben pontosan megjelöli azt a szöveget, amelyet a kiadvány címlapjának hátoldalán kell megjelentetni; ez tartalmazza még az "imprimatur" engedélyt adó ordinárius nevét, az engedély számát, kiadásának helyét és idejét. 

 A fentieket szíves tudomásul vétel végett közöltük, hogy a jövõben Tisztelendõ Testvéreink ehhez tarthassák magukat. 

 

Papi továbbképzõ ez évi programja

 Ebben az évben - a Hittudományi Fõiskola jubileumára való tekintettel - a papi továbbképzõre november 3-7. között kerül sor.
A továbbképzõt Biblicumból, Pasztorálisból és Egyháztörénelembõl fogjuk tartani, az illetékes szaktanárok közremûködésével.
A továbbképzõre Tófalvi Géza tanulmányi prefektusnál kell bejelentkezni.

Cím:  Tófalvi Géza
510010-Alba Iulia, Str. Bibliotecii, 3
Tel: 0258-815-880 vagy 0722-973-745
E-mail: tofigeza@apulum.ro

A tételeket a legközelebbi körlevélben fogjuk közölni.

 

Felvételivel kapcsolatos tudnivalók - Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Fõiskola

 Akik felvételit szeretnének nyerni a Gyulafehérvári Romai Katolikus Hittudományi Fõiskolára, a következõ feltételeket kell teljesíteniük:
 Az illetékes helyi plébános felterjeszti a felvételizõk névsorát a Rektori Hivatalba 2003. július 10-ig. A felvételire való beiratkozás idõpontja 2003. július 19. Ezt megelõzõen 2003. július 14-19. között szemináriumi elõkészítõt tartunk a felvételizõknek. Ennek végén van a beiratkozás. A felkészítõn a felvételizõk kötelesek részt venni.

o A beiratkozáshoz szükséges okmányok:
§ Diplomã de bacalaureat - eredeti, vagy érvényes igazolás a sikeres érettségi vizsgáról;
§ Certificat de nastere - hiteles másolata;
§ Adeverinþã medicalã - orvosi igazolás;
§ Keresztelési és bérmálási igazolás;
§ Szülõk egyházi házasságáról igazolás;
§ A plébános ajánló levele zárt borítékban;
§ Adeverinþã de recrutare - besorolási papír, vagy katonai könyv (livret militar);
§ Érsek Úrhoz címzett, saját kezûleg írt kérvény. 

o A felvételi vizsga idõpontja: 2003. szeptember 4-5.
o A felvételi jegy összetétele: az érettségi jegy, a Hittan-erkölcstan írásbeli, valamint az Üdvösségtörténet írásbeli jegyeinek középarányosa. 
o A sikeres felvételi kritériuma az 5.00 általános elérése.
o Szakirodalom és tematika:

I. HITTAN ÉS ERKÖLCSTAN
Katolikus dogmatika, tankönyv a IX. osztály számára, Gyulafehérvár, 1994.
- Jézus, az Istenember (24-25. oldal).
- Mária, Isten Anyja (26. oldal)
- Isten Lelke a szentségekben (34-42. oldal)
Katolikus erkölcstan, tankönyv a X. osztály számára, Gyulafehérvár, 1994.
- Az ember erkölcsi személyisége (12-15. oldal)
- A bûn (16-19 oldal).
 

II. ÜDVÖSSÉGTÖRTÉNET

Isten népének története,
 tankönyv a XI. osztály számára, Gyulafehérvár, 1994.
- A történelmi kor kezdete: a királyság születése és fénykora (7-9. oldal)
- A fogság kora (12-13. oldal)
- Jézus Krisztus. Az Egyház születése (19-20. oldal)
- Szent Pál apostol mûködése (21-22. oldal)
- Keresztényüldözések a Római Birodalomban (24-25. oldal)
- A keleti egyházak (47-49 oldal)
- Koldulórendek (57-59. oldal)
- A missziók hõskora (73-74. oldal)
Alapvetõ hittan, tankönyv a XII. osztály számára, Gyulafehérvár, 1994.
- Jézus a történelem színe elõtt (49-54. oldal)
- Isten országa és az egyház (65-67. oldal)

o Eredményhirdetés a felvételi vizsga után néhány nappal történik. A Fõiskola ezt a helyi plébánoson keresztül hozza a felvételizõk tudomására.
 

- Az Intézet elérhetõségi lehetõségei:

o Institutul Teologic Romano Catolic 
510010 - Alba Iulia
Str. Bibliotecii 3., jud. Alba
Tel.: 0258-811-688; Fax: 0258-816-192
E-mail: sis@apulum.ro

o Rektori Hivatal, Ft. Peter Jäger rektor úr
510010 - Alba Iulia
Str. Bibliotecii 3., jud. Alba
Tel.: 0258-813-908

o Tófalvi Géza tanulmányi prefektus
510010 - Alba Iulia
Str. Mihai Viteazul 17., jud. Alba
Tel.: 0258-815-880, Mobil: 0722-973-745
E-mail: tofigeza@apulum.ro

 

Zsinati Végreható Bizottság felállítása

 Kisebb elakadás után Fõegyházmegyei Zsinatunk rendelkezéseit végrehajtó bizottság alakul. Ennek intézésével továbbra is Fõtisztelendõ Msgr. dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, fõesperes-plébános kapott megbízatást, aki - elõzetes konzultálás után - a megalakítandó bizottság tagjait kiválasztja. Ez év õszétõl a rekollekciós gyûlések közül kettõt a zsinati témák megvalósítására, a döntések gyakorlati alkalmazására fognak használni. 

 

Szórványplébániák támogatása

A Fõegyházmegyei Papi Szenátus 2003. április 29-i ülésén még egyszer tárgyalta a napirendi pontok között a szórványplébániák támogatásának kérdését. Korábban kiadtuk a P.K. 1299-2001. számú rendelkezésünket, amelyben a zsinati ajánlás és az érvényre lépett Kormányrendelet alapján (amely adókedvezményt biztosít a bérházak után), elrendeltük, hogy azok jövedelmének 30%-át a szórvány-alapba kell befizetni. A fõpásztori rendelkezés továbbra is érvényben van. A téma újratárgyalására azért került sor, mert egyesek félreértették, vagy másképpen magyarázták a rendelkezést. 
Ismételten ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy korábbi rendelkezésünk a szórvány támogatására érvényben van, és a bérházak utáni jövedelem 30%-át maradéktalanul be kell fizetni. 

 

Új plébániák létesítése

 Az illetékes plébánosok felterjesztése alapján a Papi Szenátus megszavazta a szombatfalvi (Székelyudvarhely) és bögözi (Vágás) plébániák létrehozását. A többségi vélemény alapján jelen leiratunkkal a szombatfalvi és a bögözi plébániák létesítését elfogadjuk és jóváhagyjuk. 

 

Rendelkezés papjaink politikai szerepvállalásáról

Egyházunk általános irányelveit és törvényeit szem elõtt tartva kialakult egy általános magatartásforma papjaink közéleti szerepvállalására vonatkozóan. Ennek ellenére egyesek, saját elhatározásból, olyan közéleti tevékenységekben vesznek részt és vállalnak aktív szerepet, amelyek a katolikus pap küldetésével és hivatásával nem egyeztethetõek össze. Ennek alapján a következõ rendelkezést hozzuk:
 1. A lelkipásztorok semmilyen politikai szervezetnek vagy alakulatnak nem lehetnek tagjai.
 2. A politikai rendezvényeken és összejöveteleken csak a Fõegyházmegyei Hatóság engedélyével vehetnek részt.
 3. Érdekvédelmi szervezetünk keretében igyekezzenek a keresztény értékrendet támogatni. 
 4. Közéleti jelenlétünket és szerepvállalásunkat a Krisztus-hívõ világiak által valósítjuk meg, akik a politikai és állami intézményekben vállalt feladataik révén az evangéliumi értékeket képviselik.
 5. Létre kell hozni a lelki és szellemi erõket összefogó katolikus érdekvédelmi szervezetet (KÉSZ) és biztosítani kell ennek keretében tagjai továbbképzését. 
 6. Igyekezzünk mindenütt számon tartani a közösség irányítására, a politikai szerepvállalásra alkalmas hívõket, hogy kellõ idõben megfelelõ tisztségre jelöljék õket. 
 7. A parlamenti és helyhatósági választásoknál oda kell hatni, hogy a katolikus értékeket felvállaló, hitüket gyakorló személyek jussanak mandátumhoz. 

 

Papi Szenátus programjának módosítása

A papi Szenátus õszi ülésének idõpontja: 2003. szeptember 23. Az eddigi gyakorlattól eltérõen a program a reggel 7 órakor szentmisével kezdõdik, és 8 órától kerül sor a témák megtárgyalására. A távolról jövõ szenátorok már elõzõ estére megérkeznek a gyûlés helyszínére. 


Visszaigényelt egyházi ingatlanok ügye

A Papi Szenátus keretében megfogalmazódott az igény, hogy ki kell dolgozni az egyházi oktatásra és a visszaigényelt ingatlanok hasznosítására vonatkozó koncepciót. A legközelebbi Bõvített Gazdasági Bizottsági gyûlésen egy alapítvány létrehozásának feltételeit is megvizsgálják, hogy a visszaigényelt ingatlanok adminisztrálását ez intézhesse. Az ingatlanok esetében mindenütt a helyi közösség igénye a döntõ. 


Egyházi épületek épületadó-mentességet élveznek

Románia Kormánya 2003. május 19-én kiadott határozatában módosította és kiegészítette a 2002-ben kelt 36. számú, a helyi adókra és illetékekre vonatkozó Határozat módszertani alkalmazását. Ennek értelmében az egyházi épületek a hozzá tartozó járulékos épületekkel épületadó-mentességet élveznek. Ebbe a csoportba soroltatnak a következõ rendeltetésû épületek: harangtorony, lelkészi hivatal, ravatalozó kápolna, lelkészi lakás, liturgikus kellékek raktára, a társas karitatív funkciókat szolgáló épületek, kolostorok, rendházak, egyházi-közigazgatási jellegû tevékenységek színterei, a temetkezési célokat szolgáló épületek és létesítmények. Kivételt képeznek azok az egyházi épületek, ahol gazdasági (jövedelemalapú) tevékenységet folytatnak.


Könyvajánlás

Fõtisztelendõ Incze Dénes szerkesztésében megjelent ERDÉLY KATOLIKUS NAGYJAI címû impozáns kiadvány. Mintegy 350 oldalon mutatja be Erdély történetébõl azokat az egyéniségeket, akikre büszkék lehetünk. A színes borítóval ellátott könyv ára 200.000 lej, amibõl 5.000 a könyvterjesztõnek marad. A könyv megrendelhetõ a szerzõ címén - a tusnádfürdõi plébániáról. 
 

Gyulafehérvár, 2003. június 8, Pünkösdvasárnap

Dr. Jakubinyi György s.k.
érsek