Számos lelkipásztor misézett együtt vasárnap a székelyudvarhelyi-szombatfalvi plébániatemplom verőfényes szabadtéri búcsúján.
A plébánia évében tartott ünnep szónokául a közösség megálmodóját, elindítóját és gondos figyelőjét, segítőjét, a korábbi székelyudvarhelyi főesperes-plébánost, Kovács Sándor kanonokot kérték fel.
Legfrissebb tartalmak
Ferenc pápa homíliája XXIII. János és II. János Pál szentté avatásának szertartásán, 2014. április 27-én.
Federico Lombardi csütörtöki sajtótájékoztatóján a szentté avatás részleteiről beszélt a világ minden tájáról érkezett újságíróknak. Szó esett a szombat esti imavirrasztásról, a vasárnapi szertartás menetéről és a résztvevő delegációkról.
Meglehetősen merész célt tűz ki maga elé a Duna tévében április 24-én, csütörtökön délután vetített, szerény című film: egyrészt metszetet kínál Erdély katolikus közelmúltjáról egyes helyszíneinek bemutatásával, másrészt egy papi életutat mutat meg. Csupán villanásokat mindkettőből, hiszen félórában minderről – ilyen időbeli közelségből – nehéz átfogó képet, teljes összefoglalást nyújtani. A filmben megfordulunk Farkaslakán, Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen, Gyulafehérváron, Csíkszeredában és Kolozsvár Kerekdomb nevű külvárosában.
Elsősorban szentelő püspökünkre, Márton Áronra emlékezünk, illetve mindazokra, akik jelen voltak életünkben lelkipásztori éveink során – hangzott el a szerdai szépvízi ünnepségen, amelyen felszentelésének negyvenharmadik évfordulóját ünnepelte a jelen levő papság. Az esemény méltóságát emelte, hogy három műalkotás megszentelése is ekkor történt.
Ötödik alkalommal adták át a Jakab Antal-emlékdíjakat. A Márton Áron püspök utódának nevét viselő elismerést a Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) alapította 2010-ben, és évente egy-egy papi, illetve világi személyt díjaznak. Az idei díjakat Kolumbán Csilla tekerőpataki tanár és Salamon József gyimesbükki plébános vehette át.
A határkerülés a középkorban egész Európában elterjedt szokás volt, és jóval megelőzte a kereszténység vagy a katolikus egyház által kezdeményezett szertartást. Magyar vonatkozásban a 17. század derekán jegyezték fel első alkalommal, hogy „határ-kerülendők húsvét napján”.
2000 évvel ezelőtt és ma Krisztus tanújának lenni nem más, mint tanúskodni „az ő feltámadásáról”, meg arról, hogy az apostolok vele együtt ettek-ittak „halálból való feltámadása után” (ApCsel 10, 41). A feltámadásba vetett keresztény reménységet a föltámadt Krisztussal történt találkozások fémjelzik. Mi is feltámadunk mint Jézus, csak őáltala, ővele és őbenne.
Ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük. A húsvétvasárnapi misében az ünnepi szekvencia kötelező -Victimae paschali laudes-, a hét napjain fakultatív.
Nagyszombat a gyász napja, s ha mélyebben belegondolunk, érthető ennek a napnak a tragédiája, hiszen az a Jézus, akitől azt várták, hogy helyreállítja Izrael birodalmát, most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva. A Nagyszombat esti liturgia a sötétség beállta után kezdődik a tűzszentelés szertartásával.
- ‹ előző
- 202 of 353
- következő ›