Legfrissebb tartalmak

Nagy püspökünk, Márton Áron tanítása és példája ma sem veszít időszerűségéből. Feladatunk és kötelességünk, hogy ne csak imádkozzunk boldoggá avatásáért, hanem az általa mutatott példát kövessük, tanítását életre váltsuk.
"A hit évé"-ben (2012. október 11. - 2013. november 24.) minden hónapra kiválasztunk egy mártonároni gondolatot, hogy ezáltal is - világító jelként - elkísérjen bennünket.

^{*    *    *}

Válogatás a közmédia augusztus 20-ai műsoraiból
A magyar közmédia „Együtt az ország - Szent István ünnepén” – gondolat jegyében állította össze programját. A műsorfolyam a jeles nap eseményeit gyűjti csokorba, valamint az államalapításra az ünnep szelleméhez méltó filmekkel, műsor-összeállításokkal emlékezik.

Történelmi tény, hogy a honfoglaló magyarságnak volt egy világot megtartó istenasszonya; a Boldogasszony. Ez a hit sikeresen találkozott a római rítusú keresztény egyház Szűz Mária-tiszteletével. A kereszténnyé vált magyarok őszinte áhítattal tisztelték a Szent Szüzet, ahogyan ők nevezték – a Boldogasszonyt. Így tehát országalapító Szent István királyunk nagyon bölcsen hagyott ránk, magyarokra (és nem csak) egy minden világi harcon, küzdelmen és érdeken felül álló mennyei pártfogót. A Bol­dogasszony a fölénk boruló kék éggel mint palástjával védelmezi nemzetünket. A neki felajánlott ország ugyanakkor a keresztény hithez való hűséget is jelentette. Úgy tudjuk, hogy István király gondviselésszerűen éppen augusztus 15-én, Szűz Mária mennybe felvételének napján halt meg. Ennek az ünnepnek az előfutára az Istenanya Mária napja volt augusztus 15-én, amelyet egy jeruzsálemi olvasmányos könyv örmény for­dításának tanúsága szerint már az 5. század közepén megtartottak. Ez az általános Mária-ünnep hamar átalakult Mária „mennyei születésnapjának”, azaz hazatértének, elszenderülésének ünnepévé.