Az ökumenikus imahét záró istentiszteletére szombaton este a csíkszeredai Millenniumi templomban került sor. A szentmisét a 80 éves Kállay Emil atya celebrálta, ünnepi gondolatait Szatmári Ingrid református lelkipásztor osztotta meg a hallgatósággal.
Tematikus lapszámmal tiszteleg emléke előtt a Keresztény Szó
Februárban lesz Márton Áron püspökké szentelésének évfordulója. Ehhez kapcsolódva a Keresztény Szó teljes egészében Márton Áronnak szenteli a 2013. februári számát. A tervezett tartalomjegyzék teljes felsorolása nélkül jelezzük, hogy csupa új és érdekes anyagot fog tartalmazni a lapszám: Ravasi bíboros beszédét a 2012. október 11-i római megemlékezésen, Jakubinyi György érsek és több pap személyes tanúságtételét. Olvashatjuk egy 1958. januári másfél órás beszélgetés jegyzőkönyvét (a CNSAS irattárából), amelyet az irodájába beszerelt készülékkel hallgattak le s amely hátborzongatóan tanúsítja Áron püspök gerincességét, a kompromisszum teljes elutasítását, papjai iránti szeretetét s értük vállalt felelősségét. Elfogása és bebörtönzése után, 1949. július 1-jén az Osservatore Romano is hírt adott az eseményekről – ezt is közli a lap magyar fordításban. De olvashatunk Márton Áron hitéről (hit évében vagyunk), a II. vatikáni zsinattal kapcsolatos visoznyulásáról.
Édesapja a második honalapítóként tisztelt IV. Béla magyar király, édesanyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő. Boldog házasságukban tíz gyermek született. Közülük Margiton kívül kettőt emeltek oltárra, Szent Kingát és Boldog Jolánt. 1241 tavaszán a tatárok Magyarországra törtek, április 11-én a Muhi-pusztán döntő vereséget mértek a magyarokra, Mária királyné áldott állapotban menekült a királyi család tagjaival. A hagyomány szerint akkor a szülők fogadalmat tettek, hogy születendő gyermeküket Istennek ajánlják.
Jubileumi évet ünnepel idén a Szociális Testvérek Társaságának erdélyi kerülete. A jubileumi év megnyitóját Csíkszeredában, a Millenniumi templomban, a Tamás József püspök által bemutatott szentmise keretében tartották pontosan vízkereszt ünnepén, mert 90 évvel ezelőtt ezen a napon költözött az örök hazába a szerzetesi közösség alapítója, Slachta Margit. Az erdélyi közösségben jelenleg összesen 19 tag és két novícia tevékenykedik.
Karácsony küszöbén nehéz, sok szenvedéssel, élete végén csalódásokban is bővelkedő, ugyanakkor csodálatosan szép, hosszú, hűséges ferences élet után nemes lelkét ő is visszaadta Teremtőjének.
Elment a még élő hat legendás hírű, nagy múltú és érdemekben gazdag társa közül abba a boldog hazába, ahol végre örök otthonra lelt, és Szent Ferenc szívére ölelte. Ma már csak Ervin, József, Lukács, Tarzicius és Lénárd atyák maradtak nekünk abból a régi erdélyi generációból, amelynek tagjai a legkilátástalanabb, nehéz és szegény időben voltak példaadó szerzetespapjai az erdélyi Szent István királyról nevezett ferences tartománynak. Át- és túlélték a kommunizmus földi poklát. Igazi „barátok” voltak.
Halálának 30. évfordulóján Dani Gergely esperes-plébánosra emlékeztek kedden Gyimesbükkön. Az 1983 januárjában az oltárnál, misézés közben elhunyt pap szolgálati idejében épült a Bákó megyéhez csatolt település impozáns temploma.
Az Oltáriszentség "az egész keresztény élet forrása és csúcsa" (Lumen Gentium 11), "az Eukarisztiában ugyanis benne van az Egyház minden lelki java" (Presbyterorum Ordinis 5). Jézus Krisztus nemcsak a szentmise idejére jelenik meg a kenyér és bor színe alatt, hanem jelenvaló marad ebben a szentségben a szentmise után is. Éppen ezért az Oltáriszentség helye, a tabernákulum, a legszentebb tér a templomainkban és az Eukarisztia szentmisén kívüli tiszteletének, a szentségimádásnak, fölbecsülhetetlen értéke van az Egyház életében.
Az örökös szentségimádásnak hosszú hagyománya van a gyulafehérvári főegyházmegyében: az év minden napján reggeltől estig imádkoznak az Oltáriszentség előtt valamelyik templomban vagy kápolnában.
Márton Áron püspök emlékére az egykori székhelyén és kényszerlakhelyén (a gyulafehérvári püspöki palota udvarán) a Gyulafehérvári Érsekség szobrot szeretne állítani. A műalkotás megvalósítására a Főegyházmegyei Hatóság meghívásos pályázatot írt ki, amelyre hét alkotó küldött be pályamunkát. A kolozsvári Gergely Zoltán szobrászművész munkáját a zsűri díjazta és kivitelezése mellett döntött.
A Szállást keres a Szent Család hagyományos adventi ima, ami visszarepít évtizedekre, a kezdő lelkipásztori éveimre, amikor a hívekkel együtt imára gyűltünk össze, a majdnem elfelejtett hagyománynak a felélesztésére. Itt előkerültek a régi, gyermekkori, nagyszülők füzetei, ezzel együtt fölelevenedett a szülőföld és a visszacsengő hangja nosztalgiával töltött el mindenkit. Itt együtt imádkozva szülték a jelent, a közösséget, a jövőt.
A Duna televízió december 27-én délután vetítette azt az egyórás filmet, amely Rendületlenül címmel Márton Áron püspök portréját rajzolja meg. A filmet Jakab Gábor pápai káplán, plébános forgatókönyve alapján Xantus Gábor forgatta az 1990-es évek elején, majd az újabb, többek között a CNSAS-beli (a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Bizottság, szerk. megj.) levéltári kutatások nyomán feltárt adatokkal Xantus Áron operatőr-rendező társalkotói közreműködésével 2012-ben kiegészítette.