Legfrissebb tartalmak
Nagycsütörtökön hagyomány szerint az egyházmegye központjában tartják közösen az olajszentelési szentmisét, ahol a papi ígéreteket is megújítják. A gyulafehérvári székesegyházban az idén ezt április 5-én délelőtt tartják, a főegyházmegye valamennyi papja hivatalos erre az alkalomra. Ugyanakkor ez a nap egyben a főegyházmegyei ministráns- és hittanos zarándoklat napja is: nekik külön programot szerveznek a szentmise után.
A Kriza János Néprajzi Társaság életmű-díjjal tüntette ki március 31-án Kolozsváron a társaság közgyűlésén P. Daczó Árpád Lukácsot, a társaság alapító tagját a népi Mária-kultusz, a vallásos népszokások és az archaikus népi imádságok kutatása terén elért tudományos eredményeiért, valamint azért, mert gyakorló lelkipásztorként egész életén át felvállalta a népi vallásosság kulturális értékeinek megőrzését. Laudációját Tánczos Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató mondta. „A nemsokára 91. életévét betöltő P. Daczó Árpád-Lukács esetében ez az elismerés nemcsak teljes mértékben megérdemelt, hanem több vonatkozásban is időszerű. P. Daczó Árpád Lukács ferences szerzetes, akit mi barátságos közvetlenséggel csak Daczó páternek vagy Lukács atyának nevezünk, amíg ereje engedte, idős kora ellenére aktívan részt vett társaságunk életében, vándorgyűléseink és konferenciáink állandó résztvevője és előadója volt” – mondta.
Mindszenty József bíborosra, esztergomi érsekre, Magyarország utolsó hercegprímására emlékezett születésének 120. évfordulóján a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesi Hivatal a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén megtartott rendezvényen. Fábián Mária, a nőszövetség elnöke kifejtette: Mindszenty a magyar katolikus egyház XX. századi kiemelkedő személyisége volt. Fodor György piarista konfráter arra figyelmeztette a jelenlevőket, hogy tudomása szerint ez az első, s mindmáig egyetlen esemény Erdélyben, amelynek során megemlékeztek Mindszentyről. – Nem először történik meg, hogy Kolozsvár elöl jár a kezdeményezések terén, egyházi vonatkozásban is. Mindszenty József követendő példa a Krisztus iránti papi engedelmesség szempontjából is – hangsúlyozta a konfráter. A Szent Mihály Plébánia Szent Cecília kórusa Potyó István karnagy vezetésével három ismert vallásos művet adott elő, Jancsó Miklós színművész pedig Mindszenty emlékirataiból olvasott fel részleteket.
Aki Székelyudvarhelyről északi irányban, a tőle mindössze 13 km-re fekvő Oroszhegyre utazik – évszakoktól függetlenül –, pazar látványban részesül. A kadicsfalvi eltérő után, a Nagy-Küküllőbe ömlő Bosnyák-patakkal majdnem párhuzamosan, kanyaros dombvonulaton vezet felfelé az út a falusi turizmus mintapéldájaként is számon tartott Tibódba, ahonnan egy kis lejtőn ereszkedhetünk a dombhajlatok alá települt Székelyszentkirályra, hogy aztán a Hosszúmezőn felkapaszkodva fokozatosan feltárulkozzon előttünk a községközpont, Oroszhegy.
Elkezdték a Szent Miklós-templom épületének felújítási munkálatait. A kiemelt védelmet élvező gyergyószentmiklósi műemlék nemsokára új pompájában fogadhatja a betérő híveket, bár az épület teljes felújítására még várni kell.
Márton Áron püspök szülőfalujából származik, óvodáskora óta érett benne a hivatás. A papi pályája végéhez közeledő felcsíki főesperes nem a rózsafüzér imádkozását erőltetné az Istent kereső fiatalokra, hanem őszinte párbeszédet szorgalmaz velük.
A Lukács János István kérdéseire válaszol Boros Károly főesperes-plébános...
Április elsején, virágvasárnap, Jézus Jeruzsálembe való bevonulására emlékeztek meg a csíksomlyói kegytemplomban.
2012. március 23-25. között Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós plébánián a Gyulafehérvári Caritas és a Családpasztorációs Iroda közös szervezésében tartottak alapozó képzést mindazon önkéntesek számára, akik már részt vesznek, vagy be szeretnének kapcsolódni a Boldogabb családokért iskolai programba. A hétvégére az egyházmegye hat helységéből, Kézdivásárhelyről, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Csíkszeredából és természetesen Gyergyószentmiklósról érkeztek pedagógusok, segítő szakmabeliek és házaspárok. A képzést a szatmári egyházmegye családreferense Lepedus István és munkatársa vezették. A tréning alapja az élményszerű tanulás volt, amely a jelentkezők aktív részvétele által valósult meg.
Életének 85. évében elhunyt Fodor Sándor író, műfordító, az erdélyi magyar felnőtt- és gyerekirodalom jeles képviselője, a Keresztény Szó egyik alapítója, egykori felelős szerkesztője, a Vasárnap katolikus hetilap alapító szerkesztője. 1927. december 7-én született Csíksomlyón; a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, a Bolyai Tudományegyetemen államvizsgázott román–német szakon. 1951 és 1956 között a kolozsvári Irodalmi Könyvkiadó szerkesztője, 1956-tól 1988-ig a Napsugár folyóirat belső munkatársa, 1990 és 1991 között az erdélyi katolikus sajtóban dolgozott.
- ‹ előző
- 294 of 355
- következő ›