Helyzetkép a kolozsvári Szent István-templom szentelése előtt
1991. június 23-án tették le a Donát negyedi Szent István-templom alapkövét. Akkor a könyörgésben így fordultak a jelenlevők Istenhez: „Ha te nem építed a házat, hasztalan fáradoznak az építők. Te szent fiadat országod alapjává és szegletkövévé tetted. Alázattal kérünk, áldd meg ezt az alapkövet, hogy az bennünket most és a jövendőben arra emlékeztessen, hogy milyen alapra épülünk.”
Ősztől várhatóan megnyitja kapuit a turisták előtt a kolozsvári ferences rendi kolostor, az épületet eddig használó Sigismund Toduţă Zenegimnázium ugyanis az új tanévtől a Párizs utcába költözik. A ferences rend épületének felmérése teljesen elkészült, a következő lépés a felújítási terv kidolgozása lesz – tudtuk meg Orbán Szabolcstól, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetőjétől.
A gyulafehérvári római katolikus székesegyház előtt kutató régészcsapat dr. Daniela Marcu Istrate vezetésével 2011. április 13-án jelentette be: a székesegyház előtti téren, a mostani főkaputól 24 méterre, templomromra bukkantak. Az időközben két szakaszban (április–május, valamint június–augusztus) elvégzett feltárás nyomán bizonyossá vált: a templom a 10. században épült, ily módon ez Erdély legrégibb temploma, valószínűleg a Konstantinápolyban megkeresztelkedett Gyula alapítása. Ezt valószínűsíti a templom most feltárt alaprajza: a hajó négyzet alakú, a középrészen négy, a kupolát vagy kis tornyot tartó oszloppal, görög keresztet rajzol ki, ez a bizánci építészetre jellemző. Ezt a bizánci típusú templomot még 1200 előtt, valószínűleg 1050-ben, a római katolikus, immár nyugati típusú székesegyház építésének elkezdésekor lebontották.
Búcsút tartottak Homoródremetén július 31-én idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére. A 235 éves plébániatemplomot sikerült teljesen felújítani a hívek adományainak és áldozatos munkájának köszönhetően, Botár Gábor plébános és Oláh Ferenc gondnok vezetésével. Az egyházközség jelenleg 40 hívet számlál, de a búcsún mintegy 140-en vettek részt.
Új plébánosa van Gyimesfelsőloknak
Az idei papi áthelyezések nagy változást hoztak a gyimesfelsőloki római katolikus hívek életébe, augusztustól ugyanis a nyárádremetei születésű Vass Nimród-István látja el a plébánosi feladatokat. „Azt szeretném, hogy egymást segítve vigyük előre az egyházközség ügyét, lehetőleg mindenki megelégedésére, természetesen Istent téve az első helyre” – jelentette ki beszélgetésünk során a felsőlokiak új lelki vezetője.
A Hálóban mindannyian otthonra lelhetünk, de ennek alapvető feltétele, hogy keresztények legyünk – hangzott el az Erdélyi Háló Egyesület által Marosfőn szervezett kereszténytábor záró szentmiséjén. Az elmúlt egy hét során a Kárpát-medence egészéből érkezett több mint háromszáz vendég előadásokon, kiscsoportos beszélgetéseken vett részt, és természetesen nem maradhatott el az ima, a sport, a jókedv és a kacagás sem.
Elmélyülés – Mindenben Istent keresik a Márton Áron-imatúra résztvevői
Hegyi túra és lelkigyakorlat egy időben. Talán ez lehetne az „imatúra” legegyszerűbb meghatározása. A hegy szó szoros és átvitt értelemben is az Istennel való találkozás helye, a Márton Áron-imatúra szervezői (jezsuiták, ignáci lelkiségű nővérek és laikusok, illetve a szentegyházai Szent Gellért Alapítvány) Loyolai Szent Ignác lelkiségének egyik központi elemére alapozva azonban ennél tovább próbálják vezetni a résztvevőket. Az ignáci lelkiség nagy hangsúlyt fektet ugyanis arra, hogy Isten jelenléte mindenben megtapasztalható: nemcsak a szűken értelmezett imában, hanem a természet szemlélésében, a közösségben, a fizikai fáradságban is felfedezhető.
Hazatértek a zarándokok
Július 24-én éjjel – immár kisbuszon, a kerékpárokat biztonságosan a furgonba pakolva – hazaérkeztek a kerékpáros Caritas-zarándokok Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Csíkba. A július 6-án Csíksomlyóról induló 10 zarándok 18 nap alatt tette meg az utat és július 23-án több mint 1400 kilométer megtétele után megérkezett a magyarság legnyugatibb zarándokhelyére, az osztrák Mariazellbe. A Mária-úton több Mária-kegyhelyet érintve Mária oltalmába ajánlották az irgalmas szeretet gyakorlatának kibontakozását a Kárpát-medencében, ugyanakkor útjukon találkoztak közösségekkel, elvitték hozzájuk a csíksomlyói Szűzanya üzenetét, beszéltek a Mária-útról és a Caritasnál végzett munkájukról.
„Indulj és menj, hirdesd szavam,
népemhez küldelek én!
Tövis és gaz, vér és panasz,
meddig hallgassam még én?”
Az idei ferences biciklitúránk mottója Indulj és menj! volt. Elindultunk, és csak mentünk, tekertünk, bicikliztünk, haladtunk, néhol gyalogol- tunk, másztunk, taszítottuk a kerékpárokat. Dávidok és Dávidocskák lettünk külön és együtt is. Nem volt egyszerű, nehéz volt, mivel arra törekedtünk, hogy még közelebb kerüljünk Istenhez. Ennek érdekében még a világ tetejére is felmásztunk, illetve feltekertünk.
Nyolcadik alkalommal szervezték meg július 20–30. között Gyimesfelsőlokon, pusztinai magyar gyermekek számára a Merész moldvai magyar gyerekek elnevezésű tábort. Ennek célja a csángó fiatalok keresztény nevelése és magyar anyanyelvű oktatása.