Legfrissebb tartalmak

Árva gyerekek, orgonahangverseny, divatbemutató – hogy miként találkozik egymással e három nagyon különbözô esemény – nos, hadd áruljuk el, hogy egy jótékonysági rendezvény keretében.
Szombaton este a ferences Pál atya által megálmodott és mûködtetett Szent Erzsébet gyermekotthon 35 lakójának a megsegítésére fogott össze Molnár Tünde orgonamûvésznô és egy jó menedzser, a Pandúrok sétányon fodrászüzletet mûködtetô Bordás László egy fiatal divattervezôvel.

Gábor Áron szülőfalujában nem mindennapos eseményre került sor, a zsúfolásig telt Szent Miklós római katolikus templomban az egyházközség búcsúját és a templomszentelés kétszázadik évfordulóját ünnepelték meg. A kettős ünnepséget ft. Tamás József püspök is megtisztelte jelenlétével, aki a megemlékező szentmise főcelebránsaként megszentelte a Bodó Csaba helybeli fafaragó által készített és az egyházközségnek ajándékozott faragott emléktáblát, melyen a kétszáz éves templom lelkipásztorainak neve és szolgálati idejük olvasható.

Örömmel és hálás szeretettel köszönöm a magam és a gyermekeim nevében a Magyar Kormány döntését, mellyel befogadó szeretettel utat nyit az ország határain túl élő testvérek számára. Remélem, hogy ez az integráló, a sokféleségben egységet kereső lelkület, nem fog leállni a trianoni döntés által határon kívül maradt és továbbra is ott élni akaró magyarok befogadásával.

Mindenki csak papbácsinak szólítja – de ő ennél sokkal több: sok ezer diák lelki-szellemi atyja. Ő az, aki 16 évvel ezelőtt Erdély legkeletibb részén, a Gyimes völgyében létrehozott egy iskolát, ahol ennek a hátrányos helyzetű vidéknek a sokszorosan hátrányos helyzetű gyermekei helyben tanulhattak. Berszán Lajos atya azt mondja, a régi rendszerben hozzászoktunk ahhoz, hogy ne legyenek vágyaink. Olyanok voltunk, akár a befőttesüveg alá szorított bolha, amely csak akkorát ugrik, amekkorát az üveg enged.

Felavatták Márton Áron püspök szobrát csütörtökön Budapest XII. kerületében, a nevét viselő téren.

Mária-ábrázolások az erdélyi templomokban című kiállítás a Marosvásárhelyi Egyházművészeti Múzeumban 2010. december 12-től 2011. február 25-ig  megtekinthető.

bucsuA nagygalambfalvi Malomszer utcában 2006-ban áldotta meg dr. Jakubinyi György érsek a házkápolnát. A falu szülötte, Ft. msgr. Borbély Gábor apostoli protonotárius, kanonok, ny. főesperes-plébános magánkezdeményezése az évek folyamán sokak kedvelt, imádsággal megszentelt hajlékává vált. Az állandó misézőhely Árpád-házi Szent Erzsébet védelme alatt áll – az utcára néző oldalon hozzá fogalmaz fohászt a márványtábla felirata is. Emléknapján a búcsús alkalom ünnepi szónoka Gyulafehérvárról  Ft. msgr. Potyó Ferenc pápai káplán, általános helynök, irodaigazgató volt.

"A három évszázada jeltelen síremlék, amelyet a történelem vihara sodort el 294 évvel ezelôtt, amikor is 1716-ban az osztrák császári csapatok feldúlták, megsemmisítették, immár bekerülhet a köztudatba. A sírokban Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, Gelei [Katona István], Alstedius és Bisterfeld (a Bethlen Kollégium német ajkú professzorai), Keresztúri és Pápai Páriz Imre hamvai nyugodtak" – írja a Népújságban Lőrincz László. A közlés nem egészen felel meg a történeti valóságnak.

Sok mindent lehet a gaz Habsburgokra fogni, de azt nem, hogy feldúlták a székesegyházat 1716-ban.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 430. évfordulójához kapcsolódóan a Kárpát-medencei magyar református egyházak vezetőit tömörítő testület, a Generális Konvent 2010. november 16-án az államférfinak emléktáblával állított emléket a gyulafehérvári székesegyházban. A 11 órakor kezdődő ünnepi istentiszteleten dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye nevében Ft. msgr. Potyó Ferenc általános helynök mondott köszöntőt, Bethlen Gábort dr. Huszár Pál fõgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatta. Az ünnepi alkalom hangulatát a Kolozsvári Református Kollégium és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet kórusa, valamint Bogdán István színművész emelte.

* Marosillye, 1580. nov. 15.                + Gyulafehérvár, 1629. nov. 15.

Alig múlt egy éve, hogy ezen a helyen, ünnepi istentisztelettel fejeztük be főegyházmegyénk millenniumi évét. Hálát adtunk Istennek, hogy Szent István alapította egyházmegyénket megőrizte a Kárpát-medence ezen helyén, a történelem oly sok megpróbáltatása közepette.