2011.09.20
Visszatették a kereszteket a Márton Áron Gimnáziumba
Sajátos válaszlépésként a város és a Gyulafehérvári Főegyházmegye címere, illetve a kereszt eltávolítására a Márton Áron Gimnázium termeiből, a gimnázium volt diákjai, tanárai, a felújítást végző csapat tagjai, közéleti személyiségek helyeztek el egy-egy keresztet vasárnap délelőtt a gimnázium központi szárnyának frissen felújított osztálytermeiben.
Amint arról beszámoltunk, a Márton Áron Gimnáziumban tanévkezdés előtt levették a tantermekben a táblák fölé elhelyezett keresztet, illetve Csíkszereda és a Gyulafehérvári Főegyházmegye címereit. A jelképeket a tanintézmény fenntartója, a csíkszeredai önkormányzat, illetve az épület tulajdonosa, a római katolikus egyház vezetősége döntése nyomán helyezték el a falakon, az iskolaépítők előtt tisztelegve, illetve emléket állítva az önkormányzat és az egyház összefogásának, amelynek eredményeként elkezdődött és most már lassan a végéhez közeledik a gimnázium európai uniós támogatásból való felújítása.
A városvezetés és az egyház együttesen tette meg a válaszlépést az iskola gesztusára is, a Szent Kereszt Plébánia kereszteket ajánlott fel, Ráduly Róbert Kálmán polgármester felkérésére pedig vasárnap délelőtt a középső szárny minden tantermének falára elhelyezett egy-egy keresztet az iskola egy-egy volt diákja, tanára vagy a felújításban dolgozó személy. A polgármester rámutatott, a gimnáziumot száz évvel ezelőtt a város, a megye, illetve az állam támogatásával építtette a római katolikus egyház, és az 1948-as államosításig az egyház tulajdonában működött.
„Negyvennyolcban a legfontosabb teendő az volt, hogy a kereszteket eltávolították, és minden olyan jelt, ami egyáltalán az épület katolikus jellegére emlékeztetett. A felújítás egyik fontos küldetése éppen az volt, hogy az elveszett szimbolisztikát a gimnáziumnak adjuk vissza” – mondta a polgármester, rámutatva, hogy ezért került vissza a főbejárathoz már korábban az eredeti emléktábla, a kereszt és a felirat is. Az épület megváltozik, reméli, hogy az itt működő intézmények is fel fognak ehhez emelkedni – mondta még a polgármester.
A keresztek elhelyezésére elsőként Nagy Benedeket kérte fel a polgármester, aki 1954-ben végzett a gimnáziumban, és aki fiával, unokái társaságban végezte el a műveletet. „A hit és a kereszt az a jelkép, ami megtartotta ezt a népet, remélem, ez továbbra is így lesz, ezért fontos, hogy a diákok lássák ezt a jelképet továbbra is” – mondta Nagy Benedek.
Osztályteremről osztályteremre haladva helyezte el a kereszteket ezt követően a táblák fölött a falon Becze Zoltán, Nagy Antal, Csúcs Mária és Csúcs Péter, Zakariás István, Korodi Attila, Péterfi Attila, Kedves Imre, Papp Előd, Magyari Zoltán, Tamás Levente, Kozma Csaba, Miklós Ervin, Vigh Ádám, Imets László, Póra Tibor, Gogolák Margit – utóbbi Nagy Erzsébet és Dósa Eszter nevében is.
A keresztek elhelyezése előtt mindannyian szóltak néhány szót, a volt diákok arról beszéltek, hogy mit adott nekik a gimnázium, a volt tanárok arról, hogy mit jelentett itt dolgozni, a felújításban részt vevők pedig a munkájuk kapcsán fogalmaztak meg gondolatokat. Szinten mindannyian beszéltek a keresztről is, annak vallási vagy jelképes fontosságáról.
Befejezés előtt a kápolnaterem
A keresztek elhelyezésére a Márton Áron és Segítő Mária gimnáziumoknak otthont adó épület középső szárnyának műszaki átvétele adott alkalmat, vasárnap a megjelenteknek bemutatták a felújítás jelenlegi helyzetét, az eddig elvégzett munkát is. A tornateremben Ráduly Róbert Kálmán bemutatta, visszatették helyére azt a két nagy gerendát, amelyet az ötvenes években vágtak le a tornaterem plafonja alól. A felújított termek egy részén, például a tanári szobák és az igazgatói termek esetében az eredetihez hasonló, a fa természetes színét jobban megközelítő, barna színt kaptak az ajtók, és szintén újdonság, hogy külön tanáriba költözött – praktikus szempontok miatt – a Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumok tantestülete.
Bemutatták, egyes termekben vannak még eredeti kályhák is – csempekályha, illetve egy, amelyet régen a folyosóról tápláltak –, és számos teremben hagytak meg egy-egy részt az eredeti, a felújítás során feltárt falfestésből is. A tantermekben ott vannak már a digitális táblák is, amelyeket szintén a pályázat keretében szereztek be. A gimnázium díszterme, amelyet – amint Rábuly Róbert Kálmán bejelentette – a fenntartó és az épülettulajdonos közös döntése alapján kápolnának rendeznek be, már majdnem készen van. Elkészült ott a három gyönyörűen helyreállított rozetta, és amint a polgármester mondta, szeretnék, ha a három nagy ablak is felújításra kerülne úgy, hogy az eredetihez minél jobban hasonlítson. Mivel ezek felújítása nincs benne a projekt költségvetésében, adományokból szeretnék ezt megvalósítani, mintegy 30 000 euróra lenne szükség – jelentette be a polgármester. Úgy vélte, bár az ablakokat három éve újították fel, a munkálatokat nagyon hamar kikezdte az idő, és üvegablakok díszítése sem hasonlít az eredetihez. A kápolnaterembe az oltár kell még bekerüljön, a karzaton pedig orgona is lesz a Szent Kereszt Plébánia jóvoltából – mondta el a polgármester.
A középső szárnyat vasárnap felszentelte Darvas-Kozma József esperes. Azon szóbeszéddel, félelmekkel kapcsolatosan, miszerint a Márton Áron Gimnáziumot esetleg nem kívánná az épületben megtartani az egyház, az esperes azt mondta, az iskolának nem kell ettől tartania. „Innen senkit ki nem tesznek. (…) A Segítő Mária Gimnáziumnak és a Márton Áron Gimnáziumnak is helye van” – szögezte le az esperes, felemlítve, hogy három elvárásuk van az iskolával szemben: hogy szakmailag felkészült emberek tanítsanak, keresztény és nemzeti szellemiségben, illetve hogy senki ne menjen ittasan tanítani.
Darvas-Kozma József azt mondta, nem szeretnék, ha ez az összefogás, egység, ami a gimnázium felújítása körül kialakult, és ami a szülőknek, a diákoknak, a városnak is jót tesz, megbomlana. Leszögezte ugyanakkor, senkire nem haragszanak, és bár levette az iskola a keresztet, továbbra is az a kérésük, hogy ezt a jelképet, amely számos más vallásnak is szimbóluma, tartsák tiszteletben. Az esperes kifejezte ugyanakkor bizakodását, hogy továbbra is hasznosan és eredményesen, együtt és nem egymás ellen, hanem összefogva lehet dolgozni.
Maradnak a vitatott keresztek
TANÜGY – Pont kerülhet a tanévkezdés óta tartó herce-hurca végére
Lehet, hogy mi is tévedtünk – ismerte el a Keresztaljának Varga László, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium igazgatója, aki a tanévkezdés utáni napokban leszedette a Darvas-Kozma József esperes által frissen elhelyezett kereszteket a tantermekből. A lépés óriási vitát váltott ki a katolikus fellegvárként számon tartott hargitai megyeszékhelyen. Néhány nappal később a kereszteket médiaesemény keretében helyezte vissza Ráduly Róbert polgármester és Darvas-Kozma József esperes, mire az iskola közleményben fejezte ki tiltakozását az eljárással kapcsolatosan, de a keresztekhez már nem nyúltak hozzá.
A Csíksomlyó felé vezető út tövében levő impozáns iskolaépületet néhány éve kapta vissza a katolikus egyház. Az ingatlanban jelenleg két tanintézet, a katolikus Segítő Mária Gimnázium és a világi Márton Áron Gimnázium (MÁG) működik, ez utóbbi által foglalt termekért a csíkszeredai önkormányzat bért fizet az egyháznak, egy húsz évre szóló szerződés értelmében. Varga László elmondta, a szerződés megkötését követően sikerült uniós alapokból felújítani a megromlott állagú iskolát, a kereszteket is érintő botrány pedig éppen a felújítás végén pattant ki. Az igazgató sérelmezte, hogy a kereszteket egyeztetés nélkül, azokat mintegy „hatalmi jelképként’” használva helyezte el a polgármester és az esperes a tantermekben, ezért másnap elrendelte azok leszedését.
A lépés után Darvas-Kozma József a Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén párhuzamot vont a szentmisén a szovjetek bevonulásakor történt keresztgyalázás és a mostani eset között, majd a média érdeklődése közepette nyilvánosan, a polgármesterrel együtt újra elhelyezte a kereszteket az iskolában. Kérdésünkre Darvas-Kozma József elmondta, a felújítás során egyeztettek az iskolával arról, hogy az egész épületben – tehát a Segítő Máriában és a Márton Áronban is – egyforma fakereszteket helyeznek ki az osztálytermekbe. „Korpusz nélküli keresztek ezek, éppen azért, hogy senkinek a vallási meggyőződését ne sértsék” – magyarázta lapunknak az esperes, akivel a MÁG fenntartója – a csíkszeredai önkormányzat – is egyetért.
A keresztek újbóli elhelyezését követően az iskola nyilatkozatban fejtette ki álláspontját a történtekkel kapcsolatban. Ebben többek között az áll, hogy velük nem egyeztettek a keresztügyben, illetve korábbi javaslatukat, miszerint Márton Áron püspöki címerét, illetve a város címerét helyezzék el a tantermekben, indoklás nélkül elutasította az alpolgármester, a polgármester pedig nem volt hajlandó érdemi párbeszédre. „Meggyőződésünk, hogy a hit nem alakítható ki erőszakkal, a szeretet pedig nem kényszeríthető ki – áll a nyilatkozatban. – Az erőszak módszere nem a hithez való kötődést erősíti, hanem éppen ellenkező hatást vált ki: elutasítást vagy képmutatást szül. Éppen ezért gondoljuk: ami történt, visszaélés az egyébként mindannyiunk által tisztelt jelképpel.” Varga László lapunknak elmondta, a keresztek immár a helyükön maradnak, azok újbóli leszedésére nem kerül sor.
Az ügy hátterében különben az áll, hogy a Márton Áron Gimnázium folyamatosan veszélyeztetve érzi magát a Segítő Mária Gimnázium jelenléte miatt, és a katolikus iskola fejlődésével egy időben saját elsorvadásától tart. Ennek ellenére, lapunk információi szerint, a szülői közösség jelentős része megütközéssel fogadta az igazgató drasztikus lépését. Romániában egyébként semmilyen jogszabály nem tiltja, de nem is írja elő, hogy a tantermekben feszületek legyenek. Egyedül a prozelitizmust (erőszakos hittérítést) tiltja a törvény, márpedig egy feszület elhelyezése egy katolikus többségű város iskolájában nehezen nevezhető hittérítésnek.
A keresztnek helye van az iskolákban
Európa-szerte nagy vitát váltott ki, amikor 2008-ban Soile Tuulikki Lautsi Olaszországban élő hölgy azt kérte az Európai Emberjogi Bíróságtól, tiltsák be a szerinte diszkriminatív kereszteket az állami iskolákban. A bíróság végül hosszas tárgyalások után, számos tagállam gyakorlatának elemzésével és több civil szervezet bevonásával hozta meg idén márciusban a végleges döntést: az iskolai keresztek nem sértik senki emberi jogait, és szabadon elhelyezhetők a tantermekben. Hozzátették: a kereszt alapvetően „passzív jelkép”, és hatása nem hasonlítható össze az oktatási folyamat egészében alkalmazott tanítás hatásával. Romániában egy Emil Moise nevű buzăui tanár kérte 2006-ban az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot, hogy az állam és egyház szétválasztásának elvére alapozva nyilvánítsák diszkriminatívnak az iskolai kereszteket és ikonokat. Az országos vitát gerjesztő eljárás végén a legfelsőbb bíróság mondta ki 2008. június 11-én: a keresztek maradhatnak.
Lukács János István, Keresztalja, 2011. október 10.